Közvetlenül a Városliget körül valamikor jóval több villaépület sorakozott, hiszen az emberek ide elsősorban pihenni jártak ki a belvárosi forgatagból. Mára kevés maradt belőlük, amelyek közt azonban jó pár különlegesség is akad. Az egyikben például meggyilkoltak egy miniszterelnököt, egy másikhoz pedig valamikor Európa legnagyobb műterme tartozott. A legszebb ma is álló épületekkel jövünk most.
A Városliget a századfordulóhoz közeledve egyre felkapottabb lett, a nagypolgári életstílus öltött itt testet kőben, téglában, fában és tetőcserépben. Divatos lett a pesti forgatagból kiszabadulva végigkocsikázni a Stefánia úton, Budapest új korzóján. Nem véletlen, hogy a korszak híres szobrásza, Zala György is ide, az Ajtósi Dürer sor (az akkori István út) és a Stefánia út sarkára terveztette reprezentatív villáját és (azóta már lebontott, állítólag a kontinens legnagyobb) műteremházát Lechner Ödönnel – aki valószínűleg a Postapalota beeső projektje miatt nem vállalta a megbízást a tervek megrajzolásán túl. A szecessziós stílusú, gyönyörű villa sokáig a Líbiai Nagykövetség épületeként funkcionált, jelenleg azonban éppen kiadásra kínálják a ráncfelvarrásra szoruló épületet, ha esetleg valakit érdekelne. Szabad villa ugyanis nincs is másik a „budapesti Central Park” körül, éppen ezért talán sokkal előkelőbb is itt tengetni a napokat, mint a New York-i Central Park West vagy North, a Fifth Avenue vagy az 59. utca elegáns felhőkarcolóinak luxuslakásaiban. A Városligetet ugyebár szintén négy út határolja: az Állatkerti sétányon nem épültek magáningatlanok, az Ajtósi Dürer soron és az eredetileg Aréna útnak keresztelt Dózsa György úton is jobbára már nagy bérházakat vagy épp középületeket találunk, még talán a Hermina úton van a legtöbb ékes példa. Az alábbiakban a kedvenceinket fogjuk sorolni az utóbbi kettőről.
Csodás villák az egykori nyaralószálló mellett
Hogy a Városliget mellett építsen, vegyen vagy béreljen villát, ezt a XIX. század végén is csak kevés ember engedhette meg magának még a gazdagok közül is. Több nyaralószálló is épült és működött így a park mellett, amelyekben a vastagabb pénztárcájú vendég eltölthetett pár napot vagy egy hetet úgy, hogy a forgalmas – és a nyaranta valahogy jobban érződő lóürülék miatt kifejezetten büdös – belváros felé sem kellett néznie. Jó üzlet volt, ezt látta meg Bartl János is, aki több telket is összevásárolt a Hermina úton, és haláláig a legelegánsabb szállodát üzemeltette itt. Hogy mi lett vele? Ezt az épületet kivételesen nem bontották el, ma a Bethesda kórház park felőli homlokzatában láthatjuk viszont a Hild József által kastélyszerűre tervezett, 28 szobás luxushotelt. De akkor jöjjön most a két legszebb villa (közel ehhez) az utcából!
A jelenleg a Magyar Corvin-lánc Testület székházaként szolgáló, felújított Roheim-villa történelmileg is fontos, nemcsak küllemét tekintve. Az őszirózsás forradalom egyetlen áldozata halt meg ugyanis ebben az épületben 1918. október 31-én kora este. A villát akkor a lemondott gróf Tisza István miniszterelnök bérelte, aki őrizetet is kapott, ugyanis nemegyszer próbálták már merénylők az életét kioltani. Aznap estefelé azonban a rendőröket elrendelték onnan, majd az őrizetlenül hagyott házba katonaruhás férfiak rontottak be, akik lelőtték a politikust a felesége és unokahúga szeme láttára. A Horthy-rendszerben próbálták felderíteni az esetet, de sem az igazi gyilkosok, sem a felbujtók nem lettek meg – bár sokan az elhunyttal híresen rossz viszonyt ápoló, a kommün alatt épp köztársasági elnök gróf Károlyi Mihályra gyanakodnak. Közvetlenül e ház mellett áll a Liget talán legszebb épülete, a szintén Lechner által tervezett Sipeki Balás-villa, jelenleg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza. Az aszimmetrikus, szecessziós villaépület olyan, mintha a meséből lépett volna elő, szerencsére épp felújítják. Sipeki Balás Béla egyébként az Igazságügyi Minisztérium jogtanácsosa, később Zala vármegye főispánja volt, egyben a Vakok Szövetségének elnöke is – egykori otthona így került végül a jelenlegi utódszervezet tulajdonába.
A legszebb villákat elbontották, a maradékból hotel lett
A Dózsa György út talán két legreprezentatívabb villájának ma már híre-hamva sincs. Külön is írtunk a csodás Edelsheim-Gyulai-villáról, amelynek az elbontását az ember még valahol meg is érti: a jelenlegi társasház több pénzt hozott az új tulajdonos konyhájára. Na de az Andrássy út nyitányát másik oldalról őrző Babocsay-villa esetét? A csodás, mézeskalács háznak is beillő villaépület tulajdonképpen megvan – csak épp rá sem lehet ismerni. A névadó tulajdonosnak, Babocsay Hermannak ugyanis elege lett a kritizálásból, a háta mögötti összenevetésből, így a divatból kiment, cirkalmas díszítésű szecessziós villáját a korszak új, letisztult stílusában építtette át Kozma Lajossal, ami ma a Szerb Nagykövetség és Rezidencia épülete.
Az útszakasz egyik legszebb villáját – amelyet ma csak Fidesz-székházként ismerünk – Brüll Henrik Géza terménykereskedő megrendelésére építették, aki pár évre rá eladta a nagy műgyűjtő hírében álló Groedel családnak. Nekik ki kellett költözniük innen a román megszállás alatt, ugyanis a tiszteknek is megtetszett az épület – akárcsak később szovjet kollégáiknak. A kommunizmus alatt innen próbálták meg elnyomni a magyar egyházakat, az Állami Egyházügyi Hivatal működött ugyanis benne.
A felújított, a párizsi art nouveau jegyeit mutató épület szintúgy szecessziós szembeszomszédja is éppen tatarozás alatt van, egyelőre nem tudni, mi nyílik benne. Mindenképpen említést érdemel itt még Greiner Adolf építész nyári lakja, amelyre ma már rá sem lehet ismerni. Jelenleg a négycsillagos Mirage Medic Hotel működik benne, ahol tradicionális kínai gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. Állítólag szintén hotelként fog újjászületni a klasszicista Káry-villa, amelyet Káry Sámuel divatáru-kereskedő építtetett. Az épület később szanatóriumként funkcionált, örömteli, hogy vele együtt szinte az összes park körüli villaépület ismét régi fényében tündököl majd.
