A nagykövetségek mindig egy adott ország fővárosában találhatók, egy nagyobb államban viszont természetesen nem várják el az ott ügyeket intézni vágyó, netán bajba került állampolgártól, hogy sok száz vagy ezer kilométert utazzon, így a meghatározóbb vidéki városokban is nyitnak diplomáciailag alacsonyabb fokozatú főkonzulátusokat vagy konzulátusokat. A nagykövetségek a legtöbb fővárosban egy kupacba tömörülnek, Európában ezek leginkább századfordulós villanegyedek, mint például a nálunk nem hivatalosan csak Diplomatanegyednek hívott, Városliget környéki részek. Sok nagykövetség található például a Városligeti fasor és a Lendvay utca közötti szakaszon, de az istvánmezei villanegyedben is seregnyi akad az Ajtósi Dürer sortól egészen a Stefánia út végéig. A nagykövetségek sokszor nemcsak az irodáknak adnak otthont, de ha kellően nagy az épület, akár szolgálati lakások is lehetnek bennük – még a nagykövetek otthonaként is funkcionálhatnak, ahogy például a Hősök terén lévő egykori Babocsay-villa, a volt jugoszláv, ma már szerb nagykövetség.
Persze nemcsak Zuglóban és Terézvárosban találunk diplomáciai épületeket, sok jut a budai oldalra is, pláne a II. vagy a XII. kerületbe, ahol a legtöbb nagyköveti rezidencia is található. Viszont rögtön oszlassunk is el egy tévhitet! Sokan azt gondolják, hogy ezek az ingatlanok, amelyeket vagy súlyos pénzekért megvettek, vagy bérelnek az államok, területenkívüliséget élveznek. Ez nincs így! Bár valóban különleges jogkörökkel bírnak, és a misszióvezetők engedélye nélkül magyar hatóságok nem intézkedhetnek a telkeken, ettől ezek még Magyarország területének részei – nem úgy kell elképzelni tehát, hogy Budapest tele van közigazgatási lyukakkal. Budapesten jelenleg 86 általánosan elismert ország tart fenn nagykövetséget (plusz a némely államok által vitatott Koszovó, Palesztina és Tajvan), valamint a Szuverén Máltai Lovagrend. Érdekes, hogy nemcsak a kisebb közép- és dél-amerikai államoknak vagy a legtöbb afrikai országnak, de még Ausztráliának sincs nagykövetsége a magyar fővárosban. Nézzük meg az alábbiakban azonban, hogy kik csaptak le a legklasszabb ingatlanokra azok közül, akik viszont nyitottak!
Ahova még az elveszett útlevél ellenére is jó bemenni
Az
orosz nagykövetségről itt már
írtunk, hogy miért is különleges az épülete, hozzá közel esik a cseh nagykövetség is, amelynek épületét gróf Zichy Jenő emeltette saját magának. Itt
nyílt meg Budapest első magánmúzeuma is, a főnemes a közép-ázsiai
expedícióiról hazahozott kincseket állította ki a közönségnek – halála után
mindez a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének része lett. A palotában később
kaszinó is működött, illetve volt egy színházterme is – ez utóbbit
megszüntették 1922-ben, ennek a helyén a nagykövet számára alakítottak ki egy
250 négyzetméteres reprezentatív lakást. Gyönyörű lett az ehhez közel eső, az Andrássy
úton lévő katari nagykövetség is, a kariatidás épület talán az egyik legszebb
villa most a sugárúton.
De talán mind közül a legmonumentálisabb az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége a Szabadság téren. Lehetetlen nem felismerni, hiszen a szecessziós bérpaloták előtt magas kerítés és őrség védi az épületeket. Az eredetileg csak a sarokpalotát, a nagykereskedőket összefogó Magyar Kereskedelmi Csarnok Rt. egykori székházát birtokló amerikaiak egy ingatlancsere folytán a mellette lévő két épületet is megkapták, ezeket belül teljesen átalakították, így már csak a homlokzatok őrzik a valamikori állapotot. Az épület a II. világháború alatt svájci ellenőrzés alatt volt, itt volt a híres embermentő Carl Lutz alkonzul irodája is. Az 1956-os forradalom után menedékjogot kért itt a később közel 15 évig itt élő Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, akit bebörtönöztek volna, ha kilépett volna az épületből. A nagykövetség mellett áll Harry Hill Bandholtz tábornok szobra, aki megakadályozta a Nemzeti Múzeum kifosztását, hogy a kincseket a román megszálló csapatok magukkal vigyék az I. világháborút követően.
A nagyköveti rezidencia nem csupán otthon, hanem munkahely is
A nagykövet szolgálati háza a rezidencia, amelynek természetesen muszáj roppant csinosnak lennie, hiszen az adott ország első számú képviselőjének olykor-olykor reprezentálnia is kell az otthonában. Ezek a luxus módon berendezett villák ideális helyszínek lehetnek sajtótájékoztatóknak, díszvacsoráknak vagy kerti partiknak – jelen sorok szerzője is nem egyben megfordult már valamilyen apropóból, legyen az a francia luxusipar tiszteletére szervezett ültetett vacsora vagy a Bastille ostromának emléknapja.
Az egyik legtitkosabb nagyköveti rezidencia az osztrák, amelyet a Városmajor utcáról nem is látni. Egy nagy kapun keresztül vezet a dombra az út, ahol a bájos villa is található, amelynek lépcsőházában Mária Terézia, szalonjában Sissi életnagyságú portréja lóg. A legtöbb villa – mint ez is, ahol Burgenland tartomány meghívására jártunk – klasszikus bútorokkal és műalkotásokkal van berendezve, ami kvázi reflektál az épület történelmére is, illetve egy olyan stílusról van szó, amely mindenkinek egyformán az eleganciát, az adott állam fennköltségét juttatja eszébe – amit például a modern dizájnbútorok nem feltétlenül érnének el. Kiemelnénk még a Hősök teréhez közel eső román rezidenciát, amely egy nagyon szép art deco villát tudhat magáénak, és természetesen a britet. A budai villa valamikor Scitovszky Tibor külügyminiszter tulajdona volt. Amikor a házaspár a II. világháború után emigrált az Egyesült Államokba, ingatlanjukat a briteknek adták bérbe, akik 1968-ban vásárolták azt meg.
