Az egyik legizgalmasabb budai bár a körúti nyüzsgéstől és a Mechwart ligettől pár sarokra megbújó Miniatűr, – amely 70 évvel ezelőtt névlegesen még eszpresszóként működött – Buda egyik első számú találkozóhelye volt. A sarokház kapuja hosszú évek után nyitott újra, a régi és az új vendégek végre újra beléphetnek a sokat látott falak közé. A méltán híres hely Miniatűr Club néven kezdett új életet.
Mi a közös Kádár Jánosban, Yoko Onoban és Cseh Tamásban?
Nagy nevekben sosem volt hiány a legendás Miniatűr vendéglistáján, ahogy a helyhez kapcsolódó izgalmas történetek is szorosan hozzákapcsolódtak a bár – és általában az épület – imidzséhez. Hogy mi igaz, és mi csak legenda, az, már nehéz eldönteni. Valaha Fedák Sári bátyjának bridge-szalonja működött az épületben, a 2. világháborúban egy ágyút is elrejtettek itt, az 1951-es nyitást követő évtizedekben Yoko Ono, Cseh Tamás, Mastroianni, Kádár János vagy Göncz Árpád is megfordultak a Miniatűrben.
Nem csupán a közönség volt illusztris, nagy nevek szolgáltatták a zenét. Szüleink, nagyszüleink idejében széles körben ismert és népszerű énekes-bárzongoristák alapozták meg a hangulatot: Torma Rudi, vagy Valentíni Feri dallamai esténként utánozhatatlan légkört teremtettek a Miniatűr falai között.
A bárhangulat klasszikus, de a bár igazán mai
A bár az újranyitáskor a régi értékeit megtartva, mégis megújulva, a mai igényeknek megfelelően varázsolja el vendégeit. A kapun belépve igazi klasszikus bárhangulat vár: arany-fekete színek, bordó székek, mennyezetről logó, derengő csillárok. Minden más viszont nemcsak modern, hanem teljes mértékben professzionális.
„Ez a titokzatos mikrovilág, egy védetté nyilvánított éden, ami csak az arra érdemesek előtt nyílik meg” – így írtak 1987-ben a Népszabadságban a Miniatűrről, a mondás pedig az újranyitással sem vesztette el érvényét.
„Ez a titokzatos mikrovilág, egy védetté nyilvánított éden, ami csak az arra érdemesek előtt nyílik meg” – így írtak 1987-ben a Népszabadságban a Miniatűrről, a mondás pedig az újranyitással sem vesztette el érvényét.
A hely zenés jellege szintén megmaradt, viszont átalakult, alkalmazkodva a változó korhoz és igényekhez. Mára DJ-k váltották a zongoristákat, a hangzásvilág és a dallamok változnak, de a zene által teremtett különleges légkör ugyanaz. A péntek és szombat este nyitva tartó szórakozóhely lehetőséget biztosít, hogy az arra vágyók lemezlovasok dallamaira táncolhassanak, így a Miniatűr egyike annak a kevés budai bárnak, ahol a táncparkett főszerepet kap.
A Manyika és a Lady White egyaránt szomjoltó
A bárpultban felkészült, szakavatott bármixerek kínálják az igazi minőségi koktélokat, amik között nagy klasszikusokat és különleges kreációkat egyaránt találhatunk. A hely fontos időszakának állít emléket a Manyika koktél. Manyi néni évtizedeken keresztül volt a Miniatűr üzletvezetője, alatta vált legendává a bár. A retró igazi rajongói megkóstolhatják a 244-et is, a névnek szintén van egy erős történelmi vonatkozása: a Miniatűr volt az Észak-budai Vendéglátóipari Vállalat I. osztályú, 244-es sorszámú zenés vendéglátóhelye. Ebből az elnevezésből mára ebből már csak a lényeg, az I. osztály állja meg a helyét.
De kérhetünk egyet a vicces történetű Lady White koktélból is, aminek neve egy korabeli cikkből ismert, mint az akkori közönség kedvenc itala. Ez valószínűleg a közismert White Lady koktél magyarosítása volt, amit most izgalmas formában kóstolhatunk meg a Miniatűr kreatív bármixereinek köszönhetően.
Készülnek koktélok a bárzongorista sztárok nevével is: az itallapon mindenhez izgalmas magyarázatot találunk, érdemes végigolvasni és meg is kóstolni őket. A konyakfelhozatal is elsőrangú, ha egy vacsora előtti aperitifre vagy vacsora utáni különleges italra vágyunk, a Miniatűr Club akkor is jó választás.
