budapest

szerkesztés

Egy dal, két könyv és a hányatott sorsú első pesti lövőház – a Lövölde tér története

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 01. 15. 16:37

A Terézváros és Erzsébetváros határán fekvő, hosszúkás alakú térről, amibe belefut többek között a Király utca is, írtak már dalt, és több könyvben is felbukkan mint fontos helyszín. Kortárs művészek is rendszeresen felbukkantak itt, hogy az erre a célra felállított óriásplakáton mutassák be egy-egy művüket. A fővárosiak nagy részének pedig egy fura, régi zöld építmény jut az eszébe, ha meghallja a nevet: Lövölde tér.

Bár a Lövölde tér nagyjából a 18. század második felére már nagyjából kialakult, de a jelentőségét csak 100 évvel később érte el, és akkor kapta máig megmaradt nevét is. Hogy előtte hogyan hívták, azt épp annyira nem tudni, mint amennyire nem volt jelentős része a városnak ez a tér. Ahhoz, hogy azzá váljon, két dologra volt szükség: a város fejlődése érjen el ide is, és hogy ideköltözzön az 1800-as évek második felében nagy jelentőséggel bíró épületmonstrum, ami a városi polgárokat is idevonzotta. Ez volt az Első Pesti Lövölde, melynek sokadik otthona épült fel itt 1840-ben.

Fotó: Wikipedia

Az Első Pesti Lövölde sorsa kifejezetten hányatott volt. A 18. századtól kezdve a polgárság feladatai közé tartozott a város biztonságának őrzése is. Eleinte csak a céhek mesterei, majd minden polgár is köteles volt megtanulni lőni és rendszeresen, gyakorlás céljából, lőtérre járni. Erről előbb I. Lipót adott ki rendeletet, 1701-ben, aki vasár- és ünnepnapokra írta elő a lőgyakorlatokat, majd Mária Terézia 1740-ben úgy módosította a rendelkezést, hogy minden férfi polgár egy éven át köteles volt lövészetre járni. Ekkor a Széna tér közelében már állt egy 1696-ban felépült lőház – amiről a térbe belefutó utca a nevét kapta –, az Első Pesti Lövölde viszont a Duna másik oldalán épült meg, az Astoria közelében és időben kicsivel korábban, mint ahogy I. Lipót kiadta a rendeletét.

Berkes Antal (1874–1938) festménye a korabeli Lövölde térről

Fotó: Wikipedia

Az eredetileg fából ácsolt lőházat 1776-ban alakították át kőépületté, ami nem sokáig pompázhatott, mert a rohamléptekkel fejlődő város hamar új lőigényekkel jelentkezett, így a lövöldének költöznie kellett. A Vámház körút, Fővám tér, Só utca, Bástya utca, Királyi Pál utca határolta területen 1789-ben átadták az új, modern és nagy területű lövöldét. Ez az intézmény sem működött sokáig, és ismét csak a fejlődő város tett be neki: kellett a hely a bérházaknak, és azokat a lőtér egy részére tervezték. És ekkor, 1824-ben, a Kálvin tér közelében átadták a még újabb lövöldét, ami a korabeli híradások szerint az akkori Pest leggyönyörűbb, klasszicista épülete volt. Nem is csak egy nagy ház, hanem egy hatalmas komplexum volt, dór oszlopokkal, diadalívszerű kapuval, és nemcsak lőtér volt benne, hanem vendéglők, pipázó-, társalgó- és tánctermek is, meg egy hatalmas park. A polgári társasági élet központja volt – egészen az 1838-as árvízig, ami az épület pusztulását okozta.

A Lövölde tér a 60-as évek elején

Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Pest nem maradhatott lövölde nélkül, és két évvel később, 1840-ben már át is adták a mai Lövölde tér északkeleti sarkában az új helyet. Akárcsak a Kálvin téri épületet, ezt is Zambelli András tervezte, és maga József nádor avatta fel és adta át. Az előzőhöz hasonlóan ez az épület is klasszicista stílusú volt, és két épületegyüttesből állt. Az egyikben vendéglők, éttermek, kiszolgálóhelyiségek, a másikban lőcsarnokok voltak, és a lövészmester lakása. És, akárcsak a korábbi épülethez, ehhez is tartozott egy szép nagy park. Az összes pesti lövölde közül ez állt a legtovább. Népszerűsége évről évre nőtt, és vele együtt a környék jelentősége is. 1874-ben a tér megkapta máig megmaradt nevét is: Lövölde tér. Majd 16 évvel később, 1890-ben lebontották az épületet, a teret megnövelték, és bérpalotákkal építették körbe. Akkor alakult ki a tér mai képe.

Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

A Lövölde tér 7. szám alatti ház

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György Fényképei

A Lövölde tér házai közül kettőt érdemes kiemelni. A 6. szám alatt volt a Kairó kávézó, ami a századforduló egyik népszerű és fontos értelmiségi találkozóhelye volt. Ide járt rendszeresen a híres magyar vendéglős, Gundel János lapszerkesztő fia, Antal, a politikusok közül Teleki Pál, meg rengeteg művész, elsősorban képző- és iparművészek, sőt művészettörténészek is. A kávézónak az itt megforduló értelmiségiek által szerkesztett és írt saját hetilapja is volt, Szerda néven.
A 7. szám alatti épület, az 1872-ben átadott, historizáló Fischer-ház pedig azért figyelemre méltó, mert szinte ugyanúgy néz ki most is, mint amikor először lépett be lakó a ház kapuján. Az elmúlt évtizedek és évszázadok, valamint a bomba- és vérzivataros történelmi időszakok valamiért megkímélték.

Fotó: Wikipedia

A Lövölde tér közelében, a Terézvárosban született a magyar származású, világhírű amerikai író, Arthur Koestler (Kestler Artúr néven), akinek a tér Városligeti fasor felőli részén áll a Varga Imre által készített szobra, amit 2009-ben adtak át. A szoborral nagyjából átlósan szemben áll egy óriásplakát, aminek az 1x1 Tábla nevet adták, a funkciója pedig az – talán épp azért, hogy felidéződjön, a tér egykor képzőművészek hadát vonzott oda –, hogy kortárs művészek állítsák ki rajta egy-egy munkájukat. Rögtön az első plakát hírhedtté is vált: nagy visszhangja volt, sőt már-már botrányt generált Nagy Kriszta Tereskova 1998-as munkája, melyen a művész fehérneműs fotója szerepelt, a „Kortárs képzőművész vagyok” mondat kíséretében. De rajta kívül állított ki itt még képet Bakos Gábor, Lakner Antal és Koronczi Endre, sőt még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is.

Fotó: Wikipedia

Az viszont csak városi legenda, hogy a közelben nőtt fel Kern András színész, akinek 1985-ben megjelent, első nagylemezén szerepelt egy, a címében a tér nevét viselő szám, ami nemcsak a legnagyobb sikere lett az albumnak, de azóta is emlékezetes sláger, például a Budapest Bár is feldolgozta. Zenéjét Másik János szerezte, a szövegét pedig maga Kern írta, Horváth Attilával közösen.

Napjaink legnépszerűbb magyar történelmi krimiszerzője, Kondor Vilmos, akinek történetei Budapest utcáin játszódnak. A Budapest Noir és a Budapest romokban című regényekben többször is felbukkan a Lövölde tér mint fontos helyszíne az eseményeknek, itt van ugyanis lakása a főszereplő oknyomozó riporter barátnőjének. Ha épp a tér egyik padján ülve olvassa valamelyik könyvet az ember, pontosan el tudja képzelni mindazt, amit az író leírt.

Fotó: Wikipedia

Fotó: Wikipedia

És hogy mi az a zöld építmény a tér északnyugati sarkában? A budapestiek adtak neki nevet még nagyon régen, a nagyszüleink idején vagy még régebben: „zöld villamosnak” nevezik, de semmi köze a tömegközlekedéshez. A becenevét azért kapta, mert külsőre nagyon emlékeztette a városlakókat az első budapesti villamosokra, melyek ráadásul még nem sárgák voltak, hanem zöldek. Ezek a szemrevaló zöld építmények a valóságban nyilvános WC-k voltak, sőt ma is azok. Egykor tele volt velük a város, ma már csak pár darab található belőlük. Még egy Facebook-oldal is indult, hogy ezekkel a tényleg szép és békebeli illemhelyekkel foglalkozzon. Van belőlük többek között a Rózsák terén, a Ferenc téren meg a Bécsi kapu közelében is, de amelyik mindenkinek elsőre az eszébe jut, az itt áll: a Lövölde téren.

Hasonló tartalmak

Admin mode