Andrássy út
A Belvárost a Városligettel összekötő Andrássy út az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el és máig az ország legszebb sugárútja. A fasorokkal, gyönyörű palotákkal és az Operaházzal szegélyezett út még az UNESCO világörökség része is. A Sugárút ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel és annak ellenére, hogy eleinte többen is ellenezték, az 1870-es években belementek az építésébe. Az út melletti telkeket presztízs volt megvásárolni, így a 19. századi magyar arisztokrácia és nagytőkés réteg megannyi jelentős családja építtetett itt elegáns bérpalotát és villát, sőt, a különféle társaságok is harcoltak a legjobb telkekért, csak hogy fényűző palotájukat megépíthessék.
Szent István-bazilika
A város legnagyobb temploma 54 évnyi munka után készült el, eredetileg Hild József kapta a megbízást még 1845-ben, de a szabadságharc kitörése miatt csak az 1850-es években indulhatott meg a tényleges munka. A bazilika megépítését még egy Isteni jel is segítette: az 1838-as árvíz során a Szent István tér közepén lévő dombra zsúfolódtak össze az emberek, úgyhogy ők jelentős anyagi támogatással járultak hozzá Szent István-bazilika megépítéséhez. Hild halála után Ybl Miklós is dolgozott rajta, de az épület az ő életében sem lett kész, az utolsó simításokat Kauser József intézte. 1905-ben szentelték fel, a zárókövet pedig Ferenc József jelenlétében illesztették be és eredetileg Ausztria védőszentjről, Szent Lipótról nevezték volna el, ám ezt az utolsó pillanatban megváltoztatták.
Budapest Eye
Magyarország legmagasabb mobil óriáskereke 8 éve áll az Erzsébet téren, korábban a Sziget Fesztiválon is működött. 42 kabinjával egész évben lehetőséget ad rá, hogy a magasból tanulmányozzuk a várost, és olyan ikonikus látnivalókat nézhetünk meg egészen új szemszögből, mint az Anker-palota, a Szent István-bazilika, az Andrássy út, de a Budai-hegységet és a Dunát is láthatjuk.
Anker-palota
Ezt a kupolákkal és szobrokkal teli, okkersárgán a Deák tér fölé magasodó épületet mindenki jól ismeri, és ma már elképzelhetetlen lenne nélküle a környék, pedig miután felépült, az Anker-palota a közutálat tárgya volt. 1910 óta áll Budapest egyik legforgalmasabb helyén az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság megbízására tervezett épület, ami egy lányfuttató központ és a pesti házasságszervezők kedvenc kávéházának helyére épült. Az Anker vezetősége egy elég markáns épületet szeretett volna magának, Alpár Ignác pedig remekül hozta a giccsparádét, terveivel még az akkori építész-sztárt, Lechner Ödönt is maga mögé utasította. Az Anker-palotát megépülte után rengetegen kritizálták, le akarták bontani, de minimum a kupoláktól megfosztani, még az építész felesége is túlzónak találta az épületet, amin évtizedekkel később még Illyés Gyula is élcelődött.
Párisi Udvar
Mór és bizánci jegyeivel, több százezer Zsolnay-kerámiával borított homlokzatával a Ferenciek terén álló Párisi Udvar kihagyhatatlan látnivaló. A volt Jégbüfének is helyet adó épület egykor átjáróházként is funkcionált, eredetileg a Pollack Mihály által tervezett Brudern-bazár állt a területen, fedett passzázsai párizsi mintára készültek, innen jött a név: Párisi udvar. Az 1900-as évek elején ezt a házat lebontották, helyén ma a Schmahl Henrik tervezte palota áll, amit legtöbben a csodás üvegkupolás passzázsáról ismernek, meg arról, hogy éveken át üresen, sötéten és pusztulva álldogált a Ferenciek tere és a Petőfi Sándor utca sarkán.
Gozsdu-udvar
A főváros legismertebb átjáróháza a Gozsdu-udvar, és habár ma leginkább a szórakozás fellegvára, itt az éttermek és a bárok helyén egykor utcai árusok tömkelege várta a pesti polgárokat a félhomályos árkádok alatt. A Nagy Maradékvásáron például remek ruhaszöveteket és blúzokat vehettek maguknak az asszonyok egykor akár 20 koronáért, de a valutaüzérkedéshez sem kellett messzire menni. Ez az újraértelmezett bazár 200 méteres hosszával nemcsak a legtöbbször átjárt, de a leghosszabb pesti átjáróház is. Nevét egy román ügyvédről, Gozsdu Manóról kapta, aki vagyona nagy részét ingatlanokba fektette. A hét épületből és hat udvarból álló komplexum Czigler Győző tervei alapján készült el 1902-ben és komoly szerepe volt a helyi zsidó közösség életében.
Török Bankház
Ez a szecessziós csoda megbújuk a Szervita tér változatos épített környezetében, ahol jelen vannak a különböző építészeti korszakok, akár egy skanzen. A Török Bankház felső oromzatán található Róth Miksa legnagyobb budapesti mozaikja, de régen még ennél is izgalmasabb képet mutatott. A Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte épület a szerencsejátékra szakosodott Török Bankház székhelye volt, de a banki funkción túl lakások is helyet kaptak benne. A Patrona Hungariaeként emlegetett homlokzatdísz felett a földgömböt tartó Atlasz, illetve egy női és egy férfialak látható, ami fénnyel töltötte meg az éjszakai belvárost. Ezt az üveggömböt és a szobrokat 1939-ben statikai problémákra hivatkozva távolították el.
Bródy Sándor utca
Érdemes végig sétálni a Palotanegyed legrégebbi utcáján, ahol nem egyszerűen csak csodás palotákat nézegethetünk, de olyan részleteket fedezhetünk fel, mint Lotz Károly freskói az Ádám-palota erkély oszlopai mögött vagy egy napóra az egyik legrejtélyesebb épületen. Az utóbbi várkastélyszerű ház egy különös figurához köthető, aki imádta a szabadkőműves tanokat és az okkultizmus rejtélyeit, az örök élet elixírjét pedig a házban található titkos laborjában kutatta. A XVIII. és XIX. század folyamán presztizs volt, ha valaki minél fényűzőbb palotát építtet magának a Bródy Sándor utcában, úgyhogy a nemesek és gazdag polgárok előszeretettel bízták meg az ország legjobb építészeit – leginkább Ybl Miklóst –, hogy városi otthonukat megtervezzék. És hogy miért lett Bródy a valamikori Téglavető, Főherceg, majd Sándor utcából? Mert a magyar Zolaként emlegetett író a 18-20. szám alatti házban élt.
Lotz-freskó a Blahán
Az aluljáró felé sietve érdemes felpillantani a kupolás László-háznál, mert Lotz Károly freskója bújik meg a mennyezeten. A telken, ahol most ez a kupolás bérpalota áll, az 1890-es évekig még földszintes lakóház volt, a kereszteződés pedig egyáltalán nem hemzsegett az autósok, buszosok és biciklisek tömegétől. László Zsigmond miniszteri tanácsos építtette fel a József körúti telekre az épületet, ami majdnem meghiúsult, mert szóba jött, hogy inkább laktanyát terveznének ide. 1895-re végül megépült a díszes, zárterkélyes lakóház, aminek egyik legzigalmasabb része az árkádoknál van: Lotz Károly freskói.
