látnivalók és kultúra

szerkesztés

A rómaiak, a Gestapo, az ápolónőnek álló Fedák Sári és a Nemzeti dalt szavaló Sinkovits Imre – A Bem József tér története

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 03. 24. 16:30

A Bem Józsefről (azaz Bem apóról) elnevezett teret nyugodtan hívhatjuk úgy is, hogy a tér, ahol gyakran megfordult a történelem. A rómaiak számára hosszú időn keresztül stratégiailag fontos pont volt, a törökök pedig – mint annyi minden mást is – porig rombolták. A tér fontos épülete az épp és végre felújítás alatt álló egykori Radetzky-laktanya, ahol működött hadikórház, Gestapo-központ, beköltöztek a nyilasok, aztán az ávósok, majd pedig a Munkásőrség. A tér az 1956-os forradalom legfontosabb helyszíne volt.

Nem is gondolná az ember, miközben nap mint nap keresztülmegy a budai oldalon, a Margit híd és a Batthyány tér között található Bem József téren, hogy milyen mélyen áthatja a terület levegőjét a történelem. Már az időszámításunk kezdete után nem sokkal nagy volt itt a mozgolódás, ami később sem szűnt meg, sőt azóta is tart, bár 1956 óta viszonylag csendesen. Manapság néha vannak itt tüntetések, és itt áll a Külügyminisztérium épülete is – az utókor ezekre hivatkozhat majd, ha a jövőben valaki feldolgozza a tér hosszú és eseménydús történetét, melynek során a mostani jelenbe is elér. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Bem József tér elég nagy: a Bem József utca, a Bem rakpart, a Fekete Sas utca és a Frankel Leó út fogják közre. A közepén egy széles füves-parkos rész található virágágyással, padokkal és Bem József szobrával – erről később. De van egy kis szépséghibája: autóút vágja ketté. És talán ez a Bem József tér legnagyobb hátulütője, ami miatt kevésbé szerethető: túl nagy a téren és körülötte az autóforgalom. Persze nem tehet róla a tér, hogy épp itt fekszik, egy forgalmas részén a városnak. Csakhogy ettől minden szépsége odavész – inkább ilyen „illedelmes”, klasszikus, vagyis sajátos hangulat nélküli, hétköznapi köztérnek mondható –, hiába nyílik innen egyébként pompás kilátás a Dunára, a pesti oldalra, beleértve e látványba az Országház monumentális épületét is. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Bem József tér a történelem mellett a nagyszabású tervek és meg nem valósulásuk helyszíne is. Előbb 1877-ben döntött úgy a főváros, hogy hidat emel Buda és Pest között, melynek budai lába a Bem térnél lett volna. Ebből végül nem lett semmi, mint ahogy a még nagyobb, 1896-ban megszületett tervből sem. Ez alapján Pestet és Budát egy Duna alatt húzódó alagút kötötte volna össze a Bem térről indulva, ahol még egy villamos-végállomás kialakítását is szerették volna. Ide futott volna be az esztergomi, a szentendrei és a visegrádi HÉV is. Szintén meg nem valósult ötlet (már 1948-ból) az, hogy a Békásmegyerig futó gyorsvasút déli végállomását a téren alakítsák ki – helyette a Margit híd budai hídfője lett a végállomás. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A rómaiak Kr. u. 50-ben vertek tábort a mai teret is magában foglaló területen, ahol felállítottak egy erődöt, ami 211-ig állta a sarat. Előbb a Hispanorum nevű, 500 lovasból álló csapat tartózkodott itt, majd a Hispanorum Auriana nevű zászlóalj. A középkorban a mai városnak ezen a részén egy falu állt, a dinnyetermesztéssel foglalkozó Felhévíz, ami az itt található melegvíz-forrásokról kapta a nevét, és ahol a középkori Buda legjelentősebb kórháza (Szentlélek ispotály) is működött. A parton volt a jenői rév, ami akkor a legfontosabb dunai átkelőhely volt a környéken. A római erőd helyén királyi kúria épült, és nem messze innen húzódott az északi városfal is, Kakas-kapujának bástyája pedig épp a téren állt, nagyjából ott, ahol most a Külügyminisztérium épülete. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Amit az előző bekezdésben felsoroltunk, mindazt az országra rárontó törökök porig rombolták, és hogy a győzelem tényét Arszlán budai pasa még inkább megerősítse, 1565 és 1566 között felépíttette itt az ún. dunai rondellát. Ami a törökökkel együtt aztán ment is a levesbe, amikor 1686-ban visszafoglalta Budát a törökellenes szövetség. A terület jelentősége 10 évvel később nőtt meg ismét, amikor Buda város tanácsa engedélyt kapott a királytól arra, hogy évente négyszer országos állatvásárt tartsanak, az elöljárók pedig a későbbi tér területét, valamint környékét jelölték ki a célra. Valamivel később ácstelep, majd szénraktár is működött a téren. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Hogy pontosan mikor alakult ki a tér jellege, formája és képe, hogy mikor kezdtek el térként gondolni a területre az itt lakók, nem tudni pontosan, azt viszont igen, hogy 1830-ban kapott először nevet: Königs Platz (Király tér) lett belőle. 1842-re épült fel a budai magtár, melyben a kincstári sütöde működött, és ekkoriban változtatták meg a tér nevét is. Mivel itt pakolták partra és részben itt dolgozták fel a folyón érkező gabona- és élőállat-szállítmányokat, ezért a Királyból Élelemtár tér lett. Ezt a nevet 1879-ig viselte, amikor is Magyarország egyik híres arisztokrata családja után megkapta a Pálffy tér nevet, amit aztán nagyon sokáig le sem cseréltek. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Az 1860-as években itt alakították ki a lóvasút, majd később az omnibusz végállomását, 10 évvel később pedig (a tér Duna felőli oldalán) a gőzkompkikötőt építették meg. Aztán sokáig nem történt itt semmi, csak a már említett hamvába holt tervek születtek meg a tér fejlesztése kapcsán. 1934-ben viszont – Müller Tibor építész, valamint Istók János szobrász tervei alapján és irányítása mellett – felállították Bem József szobrát a tér közepén, melynek neve azonban továbbra is Pálffy maradt, és azt csak a II. világháború és a kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben – Bem halálának 100. évfordulója alkalmából – változtatták meg. 

Katonai kétcsavaros vontató motoroshajó szállítása a Bem József (Pálffy) téren (1932)

Fotó: Fortepan / Jánossy Virág

A Bem (Mónus Illés) rakpart a Bem József (Pálffy) tér felé nézve (1945)

Fotó: Fortepan

A Bem tér legfontosabb és egyben leghányattatottabb sorsú épülete a Bem tér 3. alatt található egykori Radetzky-laktanya. Ennek helyén állt a már említett magraktár, amit 1849-ben vett birtokba a katonaság, méghozzá az osztrák sereg. Az 1890-es években épült fel a laktanya, de a korábbi magtárat sem bontották le, hanem megmaradt melléképületnek. Az óbudai utászok laktak az épületben, mely az I. világháborúban kapott új funkciót, hadikórházként üzemelt, ami azért is érdekes, mert itt szolgált önkéntes ápolónőként a kor népszerű primadonnája, Fedák Sári. Az épület története viszont innentől egy masszív mélyrepülés. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A II. világháború alatt előbb a Gestapo helyi központja költözött ide, majd később a kerületi nyilasok kapták meg az egykori laktanyát, hogy a falai mögött kényükre-kedvükre zsidókat és ellenállókat kínozzanak és öljenek meg. A háború után hasonló tevékenységet folytattak az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) emberei az általuk a rendszer ellenségeiként megbélyegzett emberekkel. Végül jött a Munkásőrség, birtokba vette az épületet, amit legendás igénytelenségüknek köszönhetően szép lassan lepusztítottak, lelaktak. A rendszerváltást követően előbb a Magyar Demokrata Fórum székháza lett belőle, majd sokáig üresen állt. 2009-ben a lebontása mellett döntöttek, ám szerencsére két évvel később a Benedicty József főmérnök tervei alapján, historizáló stílusban, 1897-ben emelt épületet műemlékké nyilvánították. A felújítása nemrég kezdődött el, irodaépület lesz belőle. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Amiről a Bem József tér igazán híres: az 1956-os forradalomban játszott szerepe. Október 23-án itt gyülekezett az a jórészt egyetemistákból álló 50 ezres tömeg, amely a lengyel munkásokkal szolidaritást vállalva tüntetett. A szintén lengyel tábornok szobrának talapzatáról beszédet mondott Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Zbigniew Herbert lengyel író-költő, a diákok felolvasták tizenhat pontos követeléseiket, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. Bem szobrának megkoszorúzása után kivágták a magyar zászló közepéből a Rákosi-címert, majd a tömeg a lyukas lobogót követve a Margit hídon keresztül az Országház elé vonult, miközben 200 ezresre dagadt. Ebből a Bem téri eseményből robbant ki aznap a forradalom. 

Tüntetés 1956. október 23-án a Bem-szobornál

Fotó: Fortepan / Faragó György

Tüntetés 1956. október 23-án a Bem-szobornál

Fotó: Fortepan / Faragó György

Azóta a tér, köszöni szépen, jól elvan. Különösebb esemény nem történt errefelé, csak néha akad egy-egy kisebb-nagyobb tüntetés, amit gyakran összekötnek a 48-as vagy az 56-os forradalom aktuális évfordulójával. De manapság ide inkább már csak akkor jön az ember célirányosan, ha a tér mellett álló, Fő utcai retró bolt, a Trapper érdekli, vagy a téren található kultikus, szintén retró Bambi presszóba ülne be egy kávéra, vagy csak azért, hogy nézze kicsit a folyton dominózó öregeket. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Hasonló tartalmak

Admin mode