látnivalók és kultúra

budapest

szerkesztés

Erzsébet tér: temető, piac, buszpályaudvar is volt a legnépszerűbb városi zöldplacc helyén

Szerzők

  • Jász Annamária

2020. 05. 25. 16:23

A kijárási korlátozások enyhítésével élettel telnek meg Budapest terei, köztük a legnépszerűbb pesti piknikhely, az Erzsébet tér is: a tavasz első meleg estéjén szinte már hagyományszámba megy letelepedni ide, és figyelni a korzózó várost. Többféleképp is hívták a történelem során: 1858-tól Erzsébet térnek, 1946-tól Sztálin térnek, 1953-tól Engels térnek, 1990-től pedig újra Erzsébet tér a neve. Mozgalmas múltja van, még a 2000-es években is aktívan alakult a tér arculata; itt található továbbá a város legfurább spontán emlékhelye.

Az Erzsébet tér a belváros legnagyobb és egyik legkedveltebb parkja, története Lipótváros építésével egyidős. A 17. században még temető volt a helyén, majd vásártér működött itt; 1854-ben kezdték el parkosítani több ezer facsemete beültetésével, 1872-ben kovácsoltvas kerítéssel vették körbe. Ez volt az első köztér, melyet Erzsébet királynéról neveztek el az uralkodói pár magyarországi körútját követő évben, 1858-ban kapta nevét az addigi Vásártér helyett. 

Virágágyásaival, árnyas fáival a város elsőszámú sétatereként funkcionált a 19. század második felében: a német színház ideiglenes épülete, továbbá a kis cukrászkioszk sok látogatót vonzott ide. A leégett német színház helyén nyílt meg a 1870-ben a Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk neoreneszánsz épülete, a földszintjén kávézóval, nagyjából ott, ahol most az óriáskereket látjuk. 1907-ben szecessziós épületté alakították át a Nemzeti Szalon (Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete) számára. Az átépítés kissé botrányosra sikeredett, az Erzsébet térre néző eredeti neoreneszánsz homlokzat az épület hátoldalává vált, ablakait befalazták, míg a Szalon bejáratát a Bécsi utcából lehetett megközelíteni. Az Erzsébet tér felőli oldalon több vendéglátóhely is működött, többek között itt üzemelt a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet legnépszerűbb tejivója is. A 2. világháború után volt itt mozi is, de 1960-ban elbontották a Nemzeti Szalon épületével együtt.

A Kioszk a 19. század végén

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101

A Tejcsarnok tejivója 1938-ban

Fotó: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány, Ormos Imre Felvétele

A teret sokáig lakóházak is övezték: a mai Akvárium helyén állt Pest második legnagyobb bérháza, a Kemnitzer-ház, más néven Marokkói udvar, mely nevét a keleties, turbánt viselő figurákat ábrázoló domborműről kapta. 1950-ben bontották le, a helyén évtizedekig buszok és autók parkoltak.

Az Erzsébet tér 1949 és 2001 között előbb ugyanis a MÁVAUT, majd a VOLÁN autóbusz-pályaudvarként működött. (Felépítése idején került át ide a Kálvin térről a ma is látható Danubius-kút.) Az ország legnagyobb állomásának számított, mindenhova indított járatokat, de a 80-as évektől a Budapest kijjebb fekvő részein (Népstadion, Árpád híd, Etele tér) sorra létrejövő egyéb pályaudvarok miatt egyre kevésbé volt rá szükség. 2001 tavaszán ráadásul elkezdték építeni a Népliget modern tömbjét, így ez év októberében megszűnt az Erzsébet téren a távolsági buszok indítása és fogadása.

Az Erzsébet (Engels téri parkoló) éa Bajcsy-Zsilinszky út felől nézve 1965-ben

Fotó: Fortepan / UVATERV

A Nyíri István Ybl-díjas építész által tervezett állomásépület (sokak szerint az egyik legjobban sikerült budapesti középület) azonban a helyén maradt, hiszen már 1977-től kezdve műemléki védettséget élvezett. 2011 és 2016 között a Design Terminálnak adott otthont, ma a Fröccsterasz nevű vendéglátóipari egységet és rendezvényközpontot találjuk a helyén.

A tér gazdag történetéhez hozzátartozik a Nemzeti Színház kálváriája is. A teátrum 1908-tól a Blaha Lujza téri Népszínházban működött, melyet 1963-ban a 2-es metró építése miatt bontottak le (és robbantották fel). Ezután a terv szerint „átmenetileg”, gyakorlatilag viszont évtizedeken át ideiglenes játszóhelyeken talált otthont.

Hogy végre rendezzék a sorsát, 1989-ben kiírták az Erzsébet térre tervezett színházépület első tervpályázatát, amelyet Ligeti Béla nyert meg; az Antall-kormány azonban nem indította el az építkezést. A következő évszám 1996: ekkor a Horn Kormány újabb pályázatot írt ki, és 1998-ban el is kezdték az épület alapozását Bán Ferenc tervei alapján, de az építkezést az Orbán-kormány 1998-ban leállította arra hivatkozva, hogy túl drága, és a hely sem jó környezetvédelmi és közlekedési okok miatt. Így jött létre a tátongó lyukban a „nemzet gödre”, melynek helyén 2002-ben nyílt meg találó névvel a Gödör kulturális központ. Ami aztán 10 évig a főváros első számú rendezvényhelyszíne lett a földfelszín alatt, a felszín felett pedig az akkoriban szenzációszámba menő medencéje körül népszerű találkahely alakult ki. A kultikus szórakozóhelyet, generációk közösségi helyét 2012-ben költöztették át a Király utcára, azóta az Akvárium látja el nagyjából ugyanezt a funkciót.

Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest

Hogy végül nem itt épült fel a Nemzeti Színház, hanem a IX. kerületben a Duna-parton, annak utólag örülhetünk, hiszen a város közepén létrejött egy hatalmas méretű zöld placc, ahol nyáron még szabadtéri táncórákat is meg szoktak hirdetni. A park felújítása 2006-ben készült el kortárs tájépítészeti megoldásokkal, gránit-, murva-, faburkolatokkal, egyszerre biztosítva átmenő forgalmi és pihenőfunkciót. Felújított játszótér, kosárlabda- és focipálya, gördeszkázásra alkalmas utcabútorok is helyet kapnak itt, továbbá a tér sarkán találjuk a város talán legfurább emlékhelyét, a Michael Jackson-emlékfát. Az énekes fotóival és színes, többségében művirágokkal, koszorúkkal díszített fa hektikus díszítése évente kétszer biztos, hogy még gazdagabbá válik, az énekes születésnapjának és halálának évfordulóján számtalan pislákoló mécses is kerül a törzs köré.

Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest

És persze 2013 óta óriáskerék is található a téren, ami egyre inkább egy bazárhoz hasonlít; néha az az érzésünk, egy ekkora városnak kicsi is a tér. A 2010-es években áldatlan állapotokhoz vezetett a sok szemét és a közvécézés megoldatlansága, de ezt azóta valamennyire sikerült orvosolni a Fröccsterasz mögé települt fizetős mobilvécével. A rendbetétel és az infrastruktúra kialakítása viszont újabb bódék, vendéglátóegységek ráépítésével járt, így egyre többet veszít zöldfelületeiből a park.

Felhasznált irodalom

Magyar Erzsébet: Budapest parkjai, 1870–1918, Korall14. évf. 53. sz. (2013.)
Egykor.hu
Archivum.mtva.hu
Nemzetiszinhaz.hu

Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest

Hasonló tartalmak

Admin mode