A május 9–10-i hétvégén ismét a 100 éves házaké lesz a főszerep a Budapest100-on. Hosszú évek után térnek vissza a szervezők az alapkoncepcióhoz, de ennek megvan a maga prózai oka: most jutottak el ismét oda, hogy elegendő mennyiségű százéves ház legyen a szelekcióban. Az I. világháború után indult újra a lakásépítési hullám, amely amellett, hogy a lakásínségre adott választ, már reagált a megváltozott igényekre és a technológia fejlődésére is. Ebből az időszakból számtalan bérház és villa, valamint különféle intézmények nyitják meg kapuikat a májusi hétvégén, de az épületbejárások mellett a nyitott házak lakóközössége számtalan programmal is készül.
Páva utcai zsinagóga és Holokauszt Emlékközpont
Szerintünk kihagyhatatlan helyszín a keleties Páva utcai zsinagóga, amelynek világoskék belső teréről viszonylag sokszor láthatunk fotókat a közösségi médiában. Az épületet zsinagógaépítészetünk egyik legismertebb alakja, Baumhorn Lipót tervezte, neki köszönhetjük többek között a Dózsa György úti, a szegedi és az esztergomi zsinagógát is. Az 1700 fő befogadására alkalmas épület az I. világháború után épült a ferencvárosi zsidóság számára, 1944–1945 során internálótáborként használták. A zsinagóga melletti Holokauszt Emlékmúzeumot is érdemes bejárni, a 2004-ben épült épület múzeum és emlékhely egyben, a magyarországi holokauszt eseményeit mutatja be a látogatóknak. Az épület részletes programja itt található.
BKV-székház
Az Akácfa utca és a BKV-székház egy mondatban említése egyeseknek hamarabb eszébe juttatja a bliccelést, mint az épület különlegességeit, holott az idén százéves házban a mai napig működik a páternoszter, ám a bírságokat már jó ideje nem itt kell befizetni. Az egykori Beszkárt-központ monumentális tömbjét Wälder Gyula tervezte, homlokzatán és a belső terek faborításain Budapest címerét is felfedezhetjük. Ez az épületegyüttes nemcsak a tömegközlekedés otthona, hanem egy időkapszula is, amely 1926 óta őrzi a régi Budapest hangulatát. A ház részletes programja és az épületbejárások időbeosztása itt olvasható.
Vajda Péter utca 43.
Ez a Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán álló százéves ház az I. világháború után fellépő lakhatási válság enyhítésére épült. A Hültl Dezső tervezte neobarokk bérház 1926-ra készült el, s bár az épület alapjaiban hozza a historikus építészet jellemzőit, már érződik rajta a modern felfogás is. Ráadásul a dísztelenség mögött még egy nagyon gyakorlatias indok is állt: olcsóbban jött ki az építés. Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, akikre 120 db összkomfortos lakás várt az ötemeletes Városi Házban. Azt kevesen tudják, hogy a legfelső szinteken műtermeket alakítottak ki, ahová szobrászok és festők költöztek, a tetőteret pedig az 1950-es években építették be, ezekbe a lakásokba munkások költöztek. Ottjártunkkor az egyik lakó megjegyezte, hogy a közösség annyira szeret itt élni, hogy nem nagyon költöznek el innen, vagy ha mégis, akkor az épületen belül vándorolnak egyik lakásból a másikba. A ház programjai között tisztviselőtelepi séta, ételkóstoló és helytörténeti kiállítás is található.
Mester utca 33–35.
Ahogy a Vajda Péter utcai épületet, úgy ezt is a háború utáni kislakásépítési programnak köszönhetjük. A Mester és a Dandár utca sarkán álló ház elsőre félköríves zárterkélyeivel hívja fel magára a figyelmet, ha viszont közelebbről is megnézzük, akkor találunk jó pár magyaros motívumot az alapvetően eklektikus épületen. A Kismarty-Lechner Jenő tervezte házban többségében háromszobás lakásokat alakítottak ki, első lakói tisztviselők, hivatalnokok, iskolaigazgatók, tanárok és orvosok voltak. Érdekesség, hogy az épület Dandár utcai oldalán egy tüdőgondozó részleget is kialakítottak, illetve a hátsó traktusnál a Textilipari foglalkoztató Gobelinszövő Műhely tantermeit alakították ki. Érdemes jobban szemügyre venni az épület lépcsőházát: kovácsoltvas korlátok, liftház, apró kék színű majolikaminták és persze szépen fotózható részletek várnak ránk. A ház programja itt érhető el.
Budafoki református templom
Olyan ez a templom, mint egy mesebeli épület, a stílusa is izgalmas, keverednek benne a szecessziós, az eklektikus és a historikus jegyek. A budafoki református gyülekezet templomát 1927-ben szentelték fel, ráadásul az utcát, amelyben áll, a megvalósulásáért kiálló lelkészről, Demjén Istvánról nevezték el. Az épület programja itt található.
(Borítókép: Balkányi László - We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
