Közeleg A padlás 1000. előadása, és ezúttal nem fognak elfogyni rá a jegyek

Aki a 80-as évek végén, a 90-es években volt magyar gyerek, nagy valószínűséggel A padlás dalain nőtt fel, és fejből tudja folytatni a Szilvásgombóc, az Ég és föld között vagy a Fényév távolság refrénjét. A zenés darabot (félig mese, félig musical) 1988. január 29-én mutatták be a Vígszínházban, és budapesti premierjét követően országszerte játszott darab lett. Az előadás 13 szerepét csak a Vígben az elmúlt 32 évben közel 100 színész játszotta el, van, akinek az egész pályáját meghatározza: Igó Éva például a bemutatón Süniként, az elmúlt években pedig már Mamókaként állt a színpadra.

A sztori szerint Rádiós, a kirúgott tudós-feltaláló, épp egy szuperszámítógépen dolgozik a padláson, amikor négy ittrekedt szellem a segítségét kéri, hogy átjuthassanak a túlvilágra: a Herceg, aki majdnem felébresztette Csipkerózsikát, de egy vetélytársa megelőzte; Lámpás, a 8. törpe, aki a bányába veszett, mert Hófehérke miatt ottfelejtették; Kölyök és Meglökő, egy ártatlanul halálra ítélt gyerek és lelki válságba jutott hóhérja. Mindannyian a Révészt keresik, hogy továbbvigye őket az „örökre szépek” bolygójára. A Révész egy körözött gengszter testébe bújva meg is érkezik, ekkorra azonban már körbeveszik az épületet a rendőrök, és a rosszindulatú házmester, Témüller is csak bonyolítja a történetet.

Az ötletet és a szöveget jegyző Sztevanovity Dusán kételkedett benne, hogy egy ilyen, puritán zenés játék a hatalmas Vígszínházban megél-e vajon. „A premiert az emeleti világosítófülkében izgultam végig. Aztán futottam, hogy leérjek a földszintre, mielőtt elnémul a nézőtér. Leértem. És még vagy húsz percig toporogtam szerzőtársaimmal az ügyelőpultnál, míg végül a színészek betereltek a színpadra. Felülmúlhatatlan érzés volt. Angyal szállt el A padlás fölött. És azóta is itt kering” – mesélte Dusán a jubileum kapcsán. A most játszott szövegkönyv Horváth Péter segítségével nyerte el végleges formáját.

1988-ban komoly anyagi gondokkal küzdött a Vígszínház, a beígért támogatást nem kapta meg a stáb, és az alkotók közül senki nem gondolta volna, hogy az előadás a sok nehézség ellenére ekkora siker lesz. A díszlet csupa korábban használt bútorból, kacatból állt, a jelmezekre fillérek jutottak, a zenét szerző Presser Gábor pedig egyedül játszotta fel a zenét, mert zenészekre sem jutott pénz. „Egészen más okból, az előttünk készülő darab csúszása miatt, a nagy színpad helyett a Házi Színpadon kellett próbálni, néhány léc és vásznak jelezték a díszleteket, a színészeknek vigyázniuk kellett, hova lépnek, nehogy még baleset is legyen. Minden előjel erősen billegett. A premier éjszakáján Dusán, Horváth Péter és én – a szerzők – megköszöntük Marton munkáját, s ő azt mondta: »gyerekek, ez egy emlékezetes nap, ez a darab egy kincs«. De azt nem hinném, hogy bármelyikünk is gondolta volna, hogy a Víg több mint egymillió jegyet ad majd el, és lesz egy 999. A padlás előadás. Nagyon rossz, hogy Marton László ezt már nem láthatja” – emelte ki Presser Gábor, akinek önéletrajzi könyve szintén holnap jelenik meg.

„Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak az álmaim”

A látvány és a díszlet helyett minden erőbedobást a színészi játékra kellett összpontosítani, ami meg is tette a hatását. Az azóta elhunyt Kaszás Attila alakja egy életre összefonódott főszereplőként Rádiós szerepével és a Fényév távolság című dallal – Presser Gábor saját bevallása szerint kifejezetten rá írta a szerepet. (Ebben a videóban több Rádióst vágtak össze érdekességképp, ahogy az ikonikus dalt éneklik.) Lámpásként Rudolf Péter debütált a premieren, aki a nekünk adott interjúban azt mondta: a mai napig visszatérne az előadásba, hogy unokája első színházi élménye az ő közreműködésével játszott A padlás legyen.

Az 1988-as, első szereposztásban szerepelt Tábori Nóra (Mamóka), Méhes László (Herceg), Pápai Erika (Kölyök), Rácz Géza (Meglökő), Balázs Péter (Témüller), Vallai Péter (Detektív), Seress Zoltán (Üteg), Sipos András (Robinson, a számítógép). Igó Éva Süni után ma már Mamókát játssza, Hegedüs D. Géza pedig Témüllert. A darab története során Detektívet játszotta Kálid Artúr, Fesztbaum Béla, Hajduk Károly, valamint az azóta megboldogult Selmeczi Roland is; a Meglökőt régebben alakító Gesztesi Károly sincs már közöttünk. 

Érdekesség, hogy a darabban felbukkanó Varázskönyvet Rubik Ernő tervezte, a Szilvásgombócból pedig majdnem Palacsintadal lett: állítólag Radnóti Zsuzsa dramaturgnál dolgoztak a darabon, az édesanyja pedig folyamatosan szilvás gombóccal vendégelte meg őket, ennek emlékére született meg a dal. 

November 14-én délután a 999., este pedig az 1000. előadást láthatták volna a nézők, viszont a délutáni előadás a járványügyi intézkedések miatt elmarad. A tervezett 1000. előadásból így 999. lett, de ez nem változtat a tényen, hogy a legendás produkció november 14-én 1000. előadását ünnepli. Az ünnepi előadást az eSzínházon keresztül bárki megnézheti, az élő előadásra jegyet vásárolni november 14. 18 óráig van lehetőség.