A magyarok többsége főleg cukrászdába, kávézóba, fagyizóba jár, Széll Tamás a legismertebb séf, a nőket jobban lázba hozza a gasztronómia, mely iránti érdeklődés egyébként főleg a főzőműsorok nézésében nyilvánul meg, a magyar ízvilág pedig továbbra is vonzó hívószó. Elkészült Magyarország első Gasztro Körképe.
A gasztronómiai oldal, a Dining Guide több hazai topétteremmel (Arany Kaviár, Babel, Costes, Costes Downtown, Fausto’s, Kistücsök, Olimpia, Tama, Stand, St. Andrea) egy kutatásba fogott, és feltérképezte, a lakosság étterembejárási szokásait az Ipsos Kutatóintézet segítségével. Ebből a kutatásból született meg a Gasztro Körkép. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyit költünk havi átlagban éttermekben? Van-e hatása a gasztroforradalomnak a fogyasztásunkra? Ki a legismertebb séf az országban? Tudjuk-e, hogy hány Michelin-csillagos éttermünk van? Tervezzük-e meglátogatni ezeket?
A tavaly ősszel végzett országos mérés eredményei alapján azt lehet leszűrni, hogy a kb. 8 millió fős felnőtt lakosság 41%-a legalább félévente, 13%-a pedig havi szinten jár étterembe. Ők elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városi lakosságot képviselik. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56% és 16%. Legmagasabb arányban cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70%).
Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65%-a, gyorséttermekben 54%-a fordul meg valamilyen rendszerességgel. A magyar étteremlátogatókra elsősorban a pragmatikusság jellemző, 58%-uk a jó ár-érték arányú helyeket keresi. Az étterembejárók 41%-a a jól ismert helyeket keresi. Újdonság esetén az étterembejáró közönség 47%-a családtagjai, barátai és ismerősei ajánlására hagyatkozik. A gasztronómiával foglalkozó online platformok a fővárosi diplomások, illetve a potenciális Michelin-csillagos éttermek látogatóinak szűk rétege számára bír kiemelt jelentőséggel. A legalább éves szinten étterembejárók csoportjának elsődleges motivációja a családi és baráti összejövetelekben rejlik (58%).
Ezen felül olyan következtetésekre jutottak a mérés során, miszerint:
- A gasztronómia iránt érdeklődő réteg inkább lelkes laikus, mint tudatos fogyasztó és étterembejáró
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság közel fele, 45%-a mutat valamilyen szintű érdeklődést. Különösen igaz ez a nőkre, akik körében 63% fejezte ki vonzalmát a téma iránt, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztronómia iránti érdeklődés elsősorban a főzőműsorok nézésében manifesztálódik. A gasztrotémák iránti érdeklődés az éttermek világában való jártassággal sem függ erősen össze.
- Aki kacsamájpástétomot eszik fővárosi fine dining étteremben, egy igényes hamburgerre is igent mond
A fővárosi étterembejárást jelentős keresztfogyasztás jellemzi: azok, akik vendégei a magasabb kategóriájú éttermeknek, szinte kivétel nélkül fogyasztói az alternatív vendéglátóhelyeknek is, mely esetén a manapság divatos street food fogásokat kínáló helyekre kell gondolni. Azok a fővárosiak, akik járnak étterembe, mindenféle helyet kipróbálnak.
- Inkább kevesebbet költünk, hogy többször mehessünk étterembe
A többség inkább költ kevesebbet egy alkalommal, de ezáltal gyakoribb fogyasztást megengedve magának, mint egyszer nagyobb összeget kiadva egy nem mindennapi élményért. A magyarok személyenként átlag maximum 8.800 Ft-ot költenének saját fogyasztásukra. A fővárosi étterembejárók körében egyszerre van jelen a nemzetközi és hazai ízek, a kortárs és a hagyományos konyha iránti igény. Amellett, hogy láthatóan a különböző nemzetiségi gyorséttermeknek, éttermeknek magas a népszerűsége, a magyar ízvilág továbbra is vonzó hívószó.
- A hazai fogyasztóknak is számít már a Michelin-csillag
A válaszadók 42%-a helyesen becsülte meg a hazai Michelin-csillagos éttermek számát. Ugyanakkor a lakosság közel ötöde (18%) hiszi úgy, hogy Magyarországnak egyáltalán nincs ilyen címet magáénak tudó étterme.
- Széll Tamás a legszélesebb körben ismert séf
