Sam Havadtoy Angliában született magyar szülők gyermekeként, akik a háború után költöztek Londonba. Havadtői Sámuel néven, harmadik gyermekükként látta meg a napvilágot 1952-ben. A család 1956 nyarán települt vissza Magyarországra, és a szülők hamarosan el is váltak. A 19 éves fiú 1971-ben Jugoszlávián keresztül disszidált, és innentől igazi népmesei történet az övé: előbb Angliában, majd New York-ban próbált szerencsét, ahol autodidakta módon belsőépítésszé képezte magát. 1975-ben saját üzletet is nyitott, ahová egy nap betévedt Yoko Ono és John Lennon. Innentől Sam lett az ő lakberendezőjük, de annál jóval többet is köszönhetett nekik: megbízásaikkal és barátságukkal megnyitották számára az utat a vezető művészeti körökbe. A szitázás technikájára például maga Andy Warhol beszélte rá a fiatal művészt, és lakberendezőként dolgozott KeithHaringnek is. A neki készített kétszárnyú oltárt a tárlaton is megtekinthetjük.
Ha Sam Havadtoy-ról van szó, a beazonosítás miatt mindig hozzá szokás tenni, hogy "Yoko Ono exe". A nála 18 évvel idősebb Yokoval John Lennon halála után mélyült el barátságuk, kapcsolatuk húsz évig tartott. Yoko Ono nyitotta fel szemét a kortárs művészetek felé, mikor elvitte a MOMA-ba, és megmutatta neki kedvenc műtárgyait, Picasso és Duchamp műveit. Bár korábban is festegetett, Sam Havadtoy komolyabban a 80-as években kezdett el képzőművészként dolgozni. A 2000-es évek elejétől csipkével kezdte beborítani a tárgyakat, saját írásait, mintha mindent szeretne elfedni, elrejteni, becsomagolni – vagy halotti csipkével beborítani. Sok mindenki kíváncsi lenne a történeteire, de ha pikáns részleteket szeretnénk hallani a New York-i művészvilágról, rossz helyen keresgélünk – Sam diszkrét, a sztorik a csipkék mögött maradnak rejtve. A kiállításon egy videón megtekinthetjük az akciót, amikor is 60. születésnapjához érkezve fogott egy Yoko Ono-képet, szitatechnikával rámásolta az utolsó levelét, lefedte csipkével, és átfestette – így sikerült végleg feldolgoznia szakításuk történetét.
A kiállítás a Yoko Onoval töltött 20 New York-i év köré szerveződik, és ahogy címe is mutatja, fontos motívuma a sakk. Például ki van állítva az a 41 darabból álló festménysorozat is, amelyben minden egyes lépés a fehér egy-egy árnyalatában jelenik meg, és amelyet Bobby Fischer 1972-es Borisz Szpasszkij ellen vívott 41 lépéses csatája ihletett. De a sakk Havadtoynál inkább a szerelem szimbóluma. Ő tanította meg Yokót sakkozni, mindenhova vitték a sakktáblát, volt, hogy naponta háromszor is játszottak. A sakk érzelmi kapcsolat volt közöttük, de Sam sok évvel később rájött, hogy számára a kapcsolat arról is szólt, ki nyer. „Nagyon sokáig azt hittem, én voltam a játék vesztese, de már rájöttem, hogy én vagyok a győztese” – mondta a közönségnek a szakmai tárlatvezetésen.
De nemcsak a Yoko-vonatkozású műtárgyakat, hanem egyéb munkáit is megtekinthetjük a Ludwigban, például lenyűgöző, Ajtók című sorozatát. Ez egy olasz kiállításra készült, és bár ateista, ez a magyarázat arra, hogy vallásos témához nyúlt: 14 csipkével fedett ajtó idézi meg a keresztút stációit, amikhez nem mellesleg egy budapesti lomtalanításon szerezte be az ajtókat. A tárlaton szerepelnek képtorzításai, amelyeket André Kertész női aktjainak hatására készített, csak épp férfiverzióban, valamint csipkébe csomagolt Disney-figurái közül a Mickey-egerek (mint a háború utáni Amerika identitásának fontos eleme), továbbá azt a csipkével beburkolt Fiat 500-as, amelyet szintén egy olasz kiállítására készített a művész – a kocsi ugyanis ikonikus jelképe az olasz kultúrának, és érdekesség, hogy ezt az autót bár Rómában vásárolta, a törzskönyvben magyar tulajdonosra bukkant. Először ezen a tárlaton láthat hatalmas szőnyege, A szeretet emléke is.
Sam Havadtoynak nem ez az egyetlen kiállítása Budapesten, hiszen ezen a nyáron mondhatni elárasztja a várost. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban a művész friss munkáiból, a belvárosi Makláry Kálmán Galériában pedig nyomataiból nyílik a napokban tárlat. Mivel több kiállított tárgy leginkább a hátterével érdekes, javasoljuk, hogy aki a Ludwig múzeum vezetett tárlatvezetéseire nem jut el, a kiállításon szereplő interjút nézze meg a kiállításon, vagy tekintse meg a videót itt, a YouTube-on.
