Mindenki irigyli azokat az embereket, akik kézügyességükkel és kreativitásukkal lenyűgözik a 3 éves rokongyereket egy szimpla cica-rajzzal, szeretteiket pedig alkalmakkor egy-egy lélegzetelállító festménnyel ajándékozzák meg. Az antitálentumoknak ez nagy truváj, nem tudják elképzelni, hogy honnan a stílusérzék, a színhasználat, hogyan áll össze a tökéletes kép. Talán nekik szól leginkább a Fessneki, egy kreatív alkotói program, ahonnan még azok is sikerélménnyel távoznak, akik buktak gyurmából. Társasággal, vagy egyénileg - kellemes élménnyel távozhatunk.
Biztos ismerős az érzés, mikor teljesen laikusként állunk egy híres műalkotás előtt és azon gondolkozunk: mi ebben az extra, miért lett ilyen népszerű, mikor aránylag egyszerűnek tűnik? A múzeumból/galériából visszatérve persze egy lombosfával is meggyűlne a bajunk - már a legtöbbünknek. Kicsit olyan ez, mint amikor felolvassák az ötös lottó számait és az egész ország panaszosan jajong: hát ezek könnyű számok voltak! Nem, egyáltalán nem könnyű alkotni sem, a számok pedig minden kombinációban ugyanolyan "nehezek".
A FessNeki ötlete Amerikából érkezett. Ott különböző metódusokkal már egy ideje népszerű a közös festés, rajzolás, nálunk is nagy divat volt évekkel ezelőtt például a bal agyféltekés rajzolás, ami szintén nem igényel előképzettséget, különösebb skilleket. Sőt, akkor a legjobb az élmény, ha egy teljesen képzetlen, a grafittal csak éppen ismerkedő ember készít meglepően jó önarcképet, portrét. Egy testvérpár úgy döntött, egy következő technikán alapuló alkotótevékenységet hoznak Magyarországra és a Károly körúti épületben megnyitották első stúdiójukat.
Mi egy olyan szeánszra voltunk hivatalosak, ahol Gustav Klimt : A csók című képe volt a téma, vagyis ezt a világhírű festményt kellett reprodukálni, újraértelmezni. A stúdió nagyon barátságos hangulatú, halkan éppen Michael Bublé énekel, a kötények, a vásznak és a festékek elő vannak készítve. Segítőnk Dorka otthonosan mozog a képzőművészet világában, hiteles és szimpatikus, akitől nem félünk kérdezni. A miről is? Hgoy hogyan fogjuk az ecsetet? Hogy miért nem kell az akrilfestéket nagyon felvizezni? Akármiről. A FessNekinél fontos, hogy nagyon nyitott és empatikus oktatókat alkalmazzanak, hiszen ki kell alakulni egy bizalmi viszonynak – a fogalalkozás alatt jó, ha elhisszük, hogy meg tudjuk csinálni. Továbbá oktatóik angolul is tökéletesen beszélnek – amikor mi voltunk, szükség is volt erre, hiszen volt egy idegenajkú alkalmi festő is.
Körülbelül 2,5-3 órát tölthetünk a vászon előtt – az összes eszköz biztosított, még némi bor is, ha kicsit lazulnánk, vagy dekadensebbre vennénk a figurát. Lépésről lépésre haladunk, megismerjük a festéket, az ecseteket, és elindulunk a szálon, amit nem kell szabályszerűen követni. Hogy milyen árnyalatokkal, látásmóddal, árnyékolással dolgozunk, az teljesen egyéni. Ha valaki egyedi értelmezést ad a képeknek, senki sem fogja ledorgálni, sőt, látszik a csapaton, hogy kedvelik a “forradalmárokat”, akik új értelmet adnak egy-egy ismert alkotásnak.Kikapcsol és szórakoztat az egész. Jókat lehet vidulni azon, ha kicsit túlzunk a színekkel, ha egyáltalán nem olyan a képünk, mint a mellettünk ülőnek. A végére pedig büszkén, csípőre tett kézzel távolodhatunk a kész képünktől és hunyoroghatunk, hogy ez nem is lett olyan rossz. Sőt! Sosem néztük volna ki magunkból, hogy ilyet készítünk és amikor elküldjük gyorsan a fotót róla az ismerőseinknek, ők is kétkedve küldik vissza a kérdést: “Ezt komolyan te csináltad?” – komolyan. És nagyon élveztem, még akkor is, ha biztos vagyok benne - a körúton, a papírzacskóban pihenő művemmel haladva - hogy nem lesz belőlem Klimt.
Egy Fessneki alkalom ára: 9900 forintFessNeki WebFessNeki Facebook
