Ahogy az a közelmúlt eseményei alapján is jól látható: Budapesten nincs hagyománya az utcanevek megmaradásának: az átkeresztelgetéseket minden politika párt, civil szervezet, magánszemély és rendszer legfőbb feladatának tartja. Eddig csak igen körülményes módon lehetett követni ezeket a változásokat, amíg segítségünkre nem sietett Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A-Z című könyve, amely a középkortól napjainkig kíséri végig a főváros utcáinak történetét, és mellé rengeteg extra infóval is szolgál.
“Feltehetően világelsők vagyunk az utcák át- meg átkeresztelgetésében. Talán soha nem lesz vége!” Így kezdi könyvét Ráday Mihály, akinek számításai szerint az elmúlt 10 évben összesen 579 névváltozást kellett átvezetni, ami több, mint ami a rendszerváltáskor lezajlott. Az író Budapesti utcanevek A-Z címet viselő munkájával éppen ezért hiánypótló produktumot teremtett, hiszen amellett, hogy elmagyarázza a látszólag eszetlen átnevezések politika és szociális hátterét, a fontosabb utcák neveinek eredetét, közben bepillantást is ad a különböző szabályokba és rendeletekbe, amelyek mai napig meghatározzák a budapestiutcanévtáblák, házszámok tartalmát, kinézetét és hátterét.“Kevesen tudják csak pontosan felsorolni, hogy mi minden volt már a Sugárút:
Andrássy út, Sztálin út, Magyar ifjúság útja, Népköztársaság út, majd pedig a rendszerváltás után ismét Andrássy Gyula, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát megalapító, a fővárost egyesítő miniszterelnök lett a névadója.”
Annak ellenére, hogy a könyv első ránézésre száraz adathalmaznak tűnik, igencsak érdekes információkat tartalmaz, amelyeknek minden budapesti hasznát veheti, például amikor házszám, vagy utcanévtábla híján nem talál meg egy adott címet. A vaskos munka az átkeresztelésekkel elégedetlen városlakóknak is lelki megnyugvást hozhat (például akik szerint a Moszkva térből soha nem lesz Széll Kálmán tér), hiszen ismerteti a felelősöket, mesél a kerületek szerepéről, és arról, hogyan is működik a Főpolgármesterihivatalnak a javaslatokat átvizsgáló főosztálya, ahonnan a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti azokat.A politikai okok mellett a könyv rengeteg történelmi és társadalmi névadást is tárgyal. Az ABC sorrendbe rendezett, szótárszerű adattárban megtaláljuk a legfontosabb helynevek részletes eredetét is, illetve olvashatunk az utcanévadás 4 + 2 korszakáról, amelyek listája a török uralom előtti időszaktól egészen az 1989-es rendszerváltást követő időszakig terjed. Azt is megtudhatjuk, hogy melyek az utcanévadások leggyakoribb okai (például a környéken élő nemzetiségek, fontos vendéglátóipari egységek, történelmi események, kiemelt személyek... stb.), amelyeket a mai napig különböző eszközökkel próbálnak kordában tartani - például azzal, hogy nem lehet élő személyről utcátelnevezni, vagy olyanról, aki nem több, mint 25 éve hunyt el, de olyan szabály is van, hogy egy változtatás után 10 évig nem lehet újabb átnevezést végrehajtani. De ez 2013-ban 15 évre változott.
A könyv szerzője, Ráday Mihály már hosszú ideje részt vesz Budapestutcáinak, műemlékeinek és tábláinak a rendezésében. Ilyen irányú karrierje 1988-ban kezdődött, amikor már világos volt, hogy komoly változások fognak bekövetkezni ezen a területen. Javaslatára Budapest Fővárosi Tanácsa létrehozott egy “ad hoc” munkacsoportot, amely feladatául kapta a városrészek nevének és határainak, valamint jelképeinek és címereinek meghatározását, illetve az ezekre vonatkozó rendeletek előkészítését. A bizottságot ő maga vezette. Munkáját a VárosképvédelmiBizottság színeiben is folytatta, és - ahogy a könyv alapján az jól látható - a mai napig is aktív. Legújabb kötete, a Budapesti utcanevek A-Z a Corvina kiadó jóvoltából jelent meg, és kapható a nagyobb könyvesboltokban.Kiadó:
Corvina KiadóMegjelenés ideje:
2013ISBN: 9789631361827760 oldal Ára: 5990 Ft
