Szobrok titkairól már egyszer régebben is beszéltünk. Budapest enyhén szólva nem szűkölködik köztéri szobrokban. Számuk egyre emelkedik, elsősorban a tréfás zsánerszobrok és a politikai emlékállítás területe pezsgett az elmúlt években.Ebben a cikkben egy olyan szobor titkait meséljük el, amelyet kevesen ismernek. Hát még a titkait! Mellesleg ráférne egy alapos felújítás.

Budapest vőlegényePodmaniczky, a maga korának népszerű embere, világéletében agglegény volt, még nyaralni is csak ritkán hagyta el Budapestet, legalábbis ezt terjesztették róla 1873 után, miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke (de facto elnöke) lett. Két legnépszerűbb beceneve: Fridmaniczky Poci és „pepita báró” – utóbbi kedvenc ruhaszövetére utalt. Krúdy Gyula „Budapest vőlegényének” nevezte.Viszonylagos titok

Podmaniczky Frigyes báró (1824-1907) Budapest alapító atyái közül talán a legismertebb, de a szélesebb közönség annak ellenére nem nagyon tudja hová tenni, hogy róla nevezték el az Arany János utcai metróállomás körüli teret. Kő Pál bonyolult, érdekes, órával és paddal kombinált szobra 1991-ben készült el.Első titokMit tart a kezében Podmaniczky? Ha közelebb megyünk, akkor látható, hogy egy másik szobrot! Méghozzá egy híres művet. Carlo Adami, a bevándorolt olasz szobrász készítette 1785-ben, a budai városháza sarkára. Címe Városvédő Pallasz Athéné. Egy megszakítással, 1965-ig állt ott a szobor; akkor restaurálták és zárt helyre, a Főpolgármesteri Hivatal kapualjába szállították. A ma is ott álló, a Mátyás templomra néző másolatot Antal Károly készítette.Podmaniczky számtalan megbízatása

Podmaniczky sokfajta bizottságban elnökölt, ez az aláírás egy olyan levélen szerepel, amely az Operaház építési bizottsága első ülésére invitált valakit. Miután az Opera felépült (1884), egy ideig ő volt az intendáns. Pályáját szerényen így összegezte: „Egyéni meggyőződésem szerint, ha kiválóan nem is, de hasznosan munkálkodtam.”Egy kis protekció„Be lettem választva azon bizottságba is, amely a Nagykörút vonalába eső telkek becsárának megállapításával volt megbízva. E munkát naponta egy egész nyáron át reggel 6 órakor kezdettük meg s 9 órakor pontban fejeztük be, miáltal hivatalos órámnak betartása nem zavartatott meg.” (Naplójegyzeteiből.) Tetszik érteni? Egész nap dolgozott, de reggel 6 és 9 közöttre bevállalt egy kis pluszmunkát. Ezen a fennmaradt névjegyen protekciót kért valakinek a pénzügyminisztertől. (A hátoldalon folytatódik, itt.)A fő titokHa alaposan megnézzük a kisebbik szobrot, akkor hiányérzetünk támad. Joggal! Pallasz Athéné egy csonkot szorongat! „Ellopták a kezéből a lándzsát” (inkább kitörték…) Ez, ahogy néhány idősebb olvasónk talán már rájött, Ráday Mihály nevezetes, 1979-ben indult tévéműsorának címére utal: „Unokáink sem fogják látni, avagy Pallasz Athéné kezéből olykor ellopják a lándzsát…” 1991-ben, amikor a szobor elkészült, az adás népszerűségének csúcsán állt, a szobrász el sem tudta képzelni, hogy a közkedvelt műsor egyszer megszűnik…

Van, akinek semmi sem elég jó  Elképzelni sem tudom, hogy az ismeretlen szoborkritikusnak mi a baja a szoborral. Talán a rozsdásodás zavarja? Vagy nem értette az üzenetet. E cikk megírását ő inspirálta.