Színház és cirkusz
Nehéz a Trafó 2013/14-es programját áttekintve olyan kategóriákban gondolkodni mint színház, tánc és/vagy cirkusz, hiszen rengeteg a határokat feszegető, nem hagyományos színházi módon építkező, nem klasszikus drámai alapanyagot használó produkció. Mondhatjuk-e hagyományosnak Mundruczó Kornél rendezéseit? A rendező/filmrendező trilógiájának fókuszában az öngyilkosság áll: a lengyel TR Warszava számára készített Denevér parafrázis az asszisztált öngyilkosság kérdése körül forog, a Proton Színház új darabja, az európai együttműködésben készülő The Day of My Great Happiness (munkacím) pediga a kollektív öngyilkosságot járja körül. És ha még nem lenne elég belőlük, tavasszal újra műsorra tűzik a Szégyent, a Nehéz Istennek lennit, és Rába Roland készülő Ionesco feldolgozását.
A dokumentumszínház hagyományos műfaj már a Trafóban. Dokumentumokra épül az argentin Lola Arias darabja is. Az év, amikor születtem alapgondolata az, hogy diktatúra idején született gyerekek rekonstruálják szüleik életét. A műfaj elkötelezett magyar képviselője, a Panodráma is új előadással készül, Éhség munkacímmel: a munkabemutatóra decemberben, az előadásra januárban kerül sor.
Rengetegféleképpen lehetne meghatározni azt a módot, ahogy a vizuális művészetek felől érkezők „csinálnak” színházat – de az biztos, hogy másképpen. Kálmán Eszter most éppen egy de Sade szöveggel kísérletezik, Szűcs Editnél a test vizuális átalakítással, térbeli kiterjesztéssel nyer új, gyakran szimbolikus értelmet. Nagy Fruzsina az évad végére készíti el, tervezi és rendezi meg legújabb produkcióját.
Határeset, vagy inkább határátlépő lesz a Tünet Együttes és a kétszemélyes holland társulat, a Space egyik alapítójának, Ardai Petrának az együttműködése. Táncszínház? Színház? Dokufikció? Kiderül.
És vajon tánc vagy cirkusz a Duda Éva TársulatVirtusa? A francia
Collectif Petit Travers: Pan-Pot ou Modérément Chantant-ja viszont cirkusz a javából. A múlt évadban sikerrel bemutatkozó, lelkes magyar artistákból álló Freak Fusion is új produkcióval készül. És akkor még nem is beszéltünk az évad második felének elképesztő cirkuszairól.
Városi FerencA Trafó nagyon fontosnak tartja, hogy élő és aktív viszonya legyen szűkebb-tágabb környezetével, konkrétan a Ferencvárossal. Ezért is terveztek egy olyan, kutatáson alapuló közösségi projektet, amelynek tartalmát helyi lakosok életanyaga, élményei határozzák meg. Ezekből a gyűjtésekből megszületett kortárs „összművészeti sorozat”, a Városi Ferenc a Tűzoltó utca legkülönbözőbb pontjain kerül bemutatásra, Schermann Márta rendezésében. Céljaik nem pusztán esztétikai igényűek: behívják szomszédaikat az alkotófolyamatba, partnereiknek tekintik őket.
De ki is ez a Városi Ferenc? Egy átlagos IX. kerületi lakos. Vagyis épp olyan szép, csúnya, kövér, sovány, okos, buta, öreg, fiatal, mint bármelyikünk. És ezer szállal kötődik a Ferencvároshoz. Nem csoda, hiszen élete legfontosabb eseményei itt történtek, ezekről szólnak a színházi előadások, a kiállított képregény, a puzzle, a hanginstalláció, a tűzoltókórus próbái és maga a Tűzoltó utca és a Trafó is augusztustól októberig.Tánc a TrafóbanA Trafó újra teljes sebességre kapcsol: érdekes és kicsit szokatlan évada lesz. Ősszel annyi külföldi előadás lesz, amennyit eddig megszokhattunk, januártól azonban érezhetően sokkal kevesebb. Ez a saját döntésük, mert a független magyar társulatok nehéz helyzetén szeretnének segíteni. Kilenc táncformáció munkája lesz látható májusig, ezeknek fele bemutató lesz (Duda Éva, Frenák Pál, Goda Gábor, Dányi Vica, Réti Anna, Molnár Csaba, Horváth Csaba, Természetes Vészek, Tünet).
A Trafó zeneilegA Trafó zenei programja továbbviszi az eddigi koncepciót: igyekszik minél több stílus meghatározó előadóját bemutatni, melyek legtöbbjét elsőként hozzák Magyarországra. Sokszor olyan legendákat, akik akár évtizedek óta meghatározó művészek (Madlib, Vladislav Delay, Terry Bozzio, Blixa Bargeld), de olyan alkotók is szerepelnek a koncertnaptárban, akik nemrégiben tűntek fel vagy értek el áttörést (Micachu, Forest Swords). Néha pedig olyan vidékekről hoznak zenészmestereket, ahonnan kevesen tudnának akár egy embert is megnevezni, noha ma is élő zenei kultúrájuk sok száz évre nyúlik vissza (Arzu Aliyeva Azerbajdzsánból). Hazai előadóink új vagy ritkán hallható programjaikkal, együttműködésekkel, lemezbemutatókkal érkeznek majd. (WH Szonettek meets Akkezdet Phiai, Jónás Vera, Palya Bea, Zagar, II. Országos Slam Poetry).Trafó Galéria
A Trafó Galéria hiánypótló programstruktúrájának és arculatának hagyományaihoz hűen alakította ki 2013 őszi évadának kiállításait is. Budapest mára egyetlen középméretű nonprofit kortárs képzőművészeti helyszíneként épít továbbra is hidat a hazai kis galériák és a nagy reprezentatív kiállítóhelyek programja közé, valamint igyekszik a magyar kortárs képzőművészetet is bekapcsolni a nemzetközi képzőművészeti élet vérkeringésbe. Így a Trafó Galéria azon túl, hogy a legprogresszívebb és leginnovatívabb fiatal és közép-generációs magyar művészet egyik fontos bázisa kíván maradni, 2013 folyamán is nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi képzőművészeti alkotások Magyarországon történő bemutatására is.
