Keresés
EN
Újbudai sétálgatásaink általában a Gellérthegyre vezetnek, most viszont megnéztük, milyen, ha a Horthy-korszak tematikájára felfűzve ismerjük meg Szentimrevárost.
Biztos veletek is előfordult már, hogy elgondolkodtatok azon, hogy egyik-másik utca miért vagy miről kapta a nevét. Új sorozatunkban pont ezzel fogunk foglalkozni: utcák nevének eredetével.
Annyian szerettétek az előző írásunkat, hogy nagy örömmel folytatjuk a múltidézést! Ezúttal az általatok küldött rengeteg nosztalgikus étterem közül szemezgettünk.
Az év végi újabb étterembezárási hullám kapcsán elfogott minket a vágy, hogy bekukkantsunk picit elődeink világába, beleszagoljunk az elmúlt korok hangulatába Budapest régi vendéglőin keresztül.
100 évvel ezelőtt mentálisan hasonlóan meggyötört állapotban volt az ország, mint napjainkban, bár eleinket sokkal több esemény traumatizálta, mint minket. Megnéztük, mi minden történt 1922-ben.
Dezső András újságíró Fedősztori című, harmadik tényfeltáró kötete ősszel jelent meg, mi pedig ennek örömére leültünk, hogy a kémek titkos világáról beszéljünk, és kicsit a leplet is lerántsuk róla.
A kulturális projekt a II. Kerület Önkormányzata, a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt., valamint a hosszúlépés. járunk? és a Színes Város Csoport összefogásában valósult meg.
A régi Budapestet animált korabeli fotókon bemutató sorozat új része még látványosabb, hosszabb, élénkebb. Többek között a régi Blahában, a Városligetben és a Duna-parti palotasorban gyönyörködhetünk.
A VIII. kerület gigásza, a II. János Pál pápa tér 10 éve viseli a nevét, de története, más nevek alatt, természetesen jóval messzebbre nyúlik vissza az időben.
Teljes körű restaurálást követően újra a Habsburg-kapu mellől sasolja a fővárost a budai Vár ikonikus turulszobra.
A Kodály köröndnél magasodó csodálatos MÁV-bérház külső homlokzatának felújítása már régóta érik. Végre láthatóvá válnak a kosz miatt most alig kivehető, páratlan díszítések.
A Gundel nemcsak a luxuslakomáknak adott helyet, Gundel Károly vendégszeretetét mindenki élvezhette. A Gundel hamarosan újra megnyitja kapuit, mi pedig titkainak nyomába eredtünk.
Belestünk a Gellért-hegy egyik legszebb épületébe, a kék árnyalataiban és a magyaros szecesszió motívumaiban pompázó Műteremházba.
Azt tudtátok, hogy Budapest eredetileg egy kelta település volt, és 1989-ben volt a legtöbb lakója?
A Kertész és a Dob utca sarkán álló hatalmas saroképületében székelő Fészek Művészklub a hazai művészeket összefogó bázisként jött létre, éppen 120 évvel ezelőtt.
A Budapesti Történeti Múzeum időszaki kiállítása, az Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 korabeli fotódokumentációkon mutatja be a szoboráthelyezéseket.
Legújabb városi sétánkon az éjszaka mélyére és a múltba utazunk, hogy bejárjuk a rendszerváltás utáni évtized pár legendás bulipontjának hűlt vagy még mindig kitartó helyét.
A Mexikói Nagykövetségen jártunk, ahol megnéztük a követség halottak napi gyűjteményét, és az oltárt, amit a halottak tiszteletére és a Mexikóban élt Kepenyes Pál szobrászművész emlékére állítottak.
A Boráros tér közelében, a Soroksári út mentén álló egykori Gizella malomban ma loftlakások vannak, a földszinti közös területen pedig egy „titkos” kortárs galéria, amit volt szerencsénk megnézni.
Ha nem akarsz folyton otthon ülni csak azért, mert kint egyre hidegebb van, menj el egy-egy múzeumba vagy galériába. Ajánlunk 10, szerintünk kihagyhatatlan kiállítást.
A kerületeket bemutató sorozatunkban elindulunk a külvárosok világába, és megnézzük, milyen izgalmakat rejt a X. kerület. Megsúgjuk: menő kulturális fejlesztéseket, titkos szecessziót meg persze sört.
Az Andrássy út egyik legszebb épülete a Párisi Nagy Áruház, ahol egykor tükrös felvonók, hatalmas kilátósétány, márványoszlopok és 96 filléres egységcsomagok várták a vásárlókat.
A Horváth Mihály tér akár szép is lehetne, de nagyon nem az. Most azonban átalakítják, felújítják és megszépítik, ez pedig jó alkalom arra, hogy feldolgozzuk a történetét.
Graffiti és street art már korábban is létezett, csak akkor még másképp hívták ezeket, és nem voltak annyira kidolgozottak sem, mint manapság. De azért volt hangulatuk és mondanivalójuk.
Szeptember 16-tól játsszák a mozik Nagy Dénes filmjét, ami Závada Pál azonos című regényének részletéből készült, és a II. világháború alatt játszódik a keleti fronton, a Szovjetunió területén.