Budapest

Rejtőzködő villák és történetek a budai hegyekben – kalandozások a Svábhegy környékén

Fotó : Mudra László / We Love Budapest
villa, Svábhegy

Ki gondolta volna, hogy egy ősöreg bükkfa tövében felcsendülő ária Bellini Normájából ennyi ideig visszahangzik a főváros lakosságának ajkán? Pedig Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelyének, a Normafának a névadója egy opera, ide igyekszünk mi is, némi kitérővel. Erre vadászgatott Mátyás király, innen lőtték a törökök uralta Budát a sváb csapatok a visszafoglaló harcok során, itt gyógyult, pihent és mulatott a magyar elit a századfordulón, és a vészterhes korszakokban ezekbe a villákba vette be magát a Gestapo, SS és az ÁVÓ is. A budai Hegyvidéken kalandoztunk kicsit.

A Hegyvidék télen-nyáron gyönyörű, a lelkes kirándulók az év minden szakában szívesen sétálnak erre. De ha látni szeretnénk a környék igazi titkait, érdemes késő ősszel vagy egy napos téli délelőtt útra kelni, hogy a környék nyáron zöld lombokkal takart, féltve őrzött csodáit is felfedezhessük.

 

Bírák és ügyészek a Kis-Svábhegy lankáin

Alig pár percre a nyüzsgő Déli pályaudvartól, a Kis-Svábhegy déli lejtőin épült a Bírák és Ügyészek Lakótelepe. A Ráth György, Tóth Lőrinc, Istenhegyi út és Határőr utcák által határolt területen a csaknem negyven villából álló késő szecessziós negyedet Árkay Aladár tervezte, az első világháború előtti években.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest
Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A röpke 2-3 év alatt felhúzott “lakótelep” frissen felparcellázott telkei között húzódó új utcanevek is erősen kötődnek az akkori építtető munkaköréhez: a magyar történelem leghíresebb jogtudósairól és bíráiról nevezték el őket: felbukkan Csemegi Károly, az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv összeállítója, vagy Ráth György, aki egyszerre írt jogtudományi kézikönyveket és volt az Iparművészeti Múzeum igazgatója.

Bírák és Ügyészek LakótelepeFotó: Mudra László / We Love Budapest
A ház modelljét tartó kis puttók a Bírák és Ügyészek LakótelepénFotó: Mudra László / We Love Budapest

Az egységes hangulatú kis negyed sok házát eléggé megviselte a 20. század, de szép lassan kezdenek megújulni, főként a Ráth György utca műemléki védelem alatt álló szakasza. Az épületek stílusukban nemcsak Kós Károly népi szecessziójának hatását mutatják, de a német Jugendstil, és elsőként az amerikai Frank Lloyd Wright korabeli házainak hatása is felfedezhető.

Bírák és Ügyészek LakótelepeFotó: Mudra László / We Love Budapest

A magyar modernizmus előszele a Városmajornál

A Ráth György utca folytatásaként tovább futó Határőr utcáról forduljunk be az Alma utcába, ahol egy kis séta után szembetalálkozunk a magyar modernizmus és Bauhaus egyik rejtett szépségével. Az élénk borvörös villaépületet már Árkay Aladár fia, Bertalan tervezte.

 

Az Alma utca elején, pedig, a saroktelekre épült saját maga tervezte villában lakott, és itt volt a műterme is Árkay Aladárnak és Bertalannak is. A szemből a tornyos várkastélyokat megidéző épületen erdélyi népművészeti motívumok, és színes, de visszafogott mozaikdíszítés fut végig.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest
Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A Városmajor utcában megcsodálhatjuk az enyészettől megmentett, nemrég felújított Barabás villát, amely még annak a korszaknak az emlékét őrzi, amikor a környék inkább az elit nyugalmas kiránduló és nyaralóhelye volt. A híres portréfestő, Barabás Miklós nyári lakában megfordult Liszt Ferenc és József Nádor is. Ma kiállítótér, házasságkötőterem és rendezvényközpont működik itt, a kertben hétköznap kedvünkre bóklászhatunk nyitvatartási időben, és a kiállításokra is érdemes bekukkantani.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Ha pedig megéheztünk séta alatt, a Csaba utcai sarkon a Panificio il Basilicóban megkóstolhatunk valami igazán finom péksüteményt, hogy újult erővel folytassuk utunkat.

 

A Városmajori templom ikonikus harangtornya már messziről látszik, de megérkezve érdemes az egész templomot megcsodálni. 1933-as átadásakor még kisebb közmegbotránkozást okozott a hívek körében a modern, Budapest első vasbeton temploma, ám hamar megszerették. A tervezést a már jól ismert Árkay Aladár kezdte el, de halála után fia, Bertalan folytatta a munkát. Visszatekintve az eddig látott épületekre, látjuk, micsoda változásokon ment keresztül a stílusa, a századfordulótól egészen a 30-as évekig.

Városmajori Jézus Szíve PlébániatemplomFotó: Kőrösi Tamás / We Love Budapest
Városmajori Jézus Szíve PlébániatemplomFotó: Kőrösi Tamás / We Love Budapest

Sokan nem tudják, de a különálló harangtornyot azért kellett messzebb építeni a templomtól, mert itt fut a lábunk alatt a befedett Ördög-árok, amely nem csak babonás félelemből kapta ezt a nevet. Az 1870-es években indult meg a szabályozása és befedése a szeszélyes vízfolyásnak, de még az építési munkálatok alatt is, egy hirtelen esőzéskor kitört a medréből és házakat sodort el, még a fogaskerekű is hetekre működésképtelenné vált. 

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Ha kicsit kalandvágyóbbak vagyunk, és az unalmas buszozás helyett valami izgalmasabbra vágyunk, érdemes átsétálnunk a Városmajori parkon a fogaskerekűnek a Szilágyi Erzsébet fasor és a Nyúl utcánál található végállomásához. Ha az idősödő Jókai Mór loholni tudott az első szerelvény után, hogy le ne maradjon valamiről, egy kis séta nekünk se árt meg. Az író által csak “teaforraló masinának” nevezett jármű  modernebb leszármazottjával 20 perc alatt fent is vagyunk a Svábhegyen. A mai piros kocsik 1972 óta közlekednek itt, 2008-tól formálisan 60-as villamossá “lefokozták”, ezért a menetrendben már így keressük. 

Városmajor
  • 1022 Budapest, Városmajor

Elegáns villák és szállók megtépázott múltja

A 19. század legjobb hobbikertésze és egyik legnagyobb írója egyazon személy, Jókai Mór volt. Az iskolapadból mindenkinek ismerősen csengő Egy magyar nábob honoráriumából vásárolta a telket. A Svábhegyen nem csak remekműveit írta visszavonulva, de egy elhagyatott kőbányából virágzó kertet és szőlőültetvényt varázsolt. A fogaskerekűtől a Költő utcán keresztül jutunk el a mindenki által látogatható, hangulatos kerthez, ahol nemcsak a Jókai emlékszobát találjuk, de itt működik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is. 

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

 

Széchenyi-hegy (Svábhegy)
  • 1121 Budapest, Széchenyi-hegy

 

A környék egyik legszebb klasszicista villája a szomszédos Diana utca 17-ben nyáron majdnem a lángok martalékává vált, amikor a tetőzet ismeretlen okok miatt kigyulladt. A neves építész, Hild József tervezte épület az 1840-es évek elején épült, oszlopfői az athéni agórán álló szelek tornya díszítéseseink motívumaiból merít, a művészettörténészek szerint. Az építtető Karczag családtól a XX. század elején Herz Ármin, a szalámigyár alapítója veszi meg a villát, nyári laknak. Utoljára az elmúlt század közepén volt renoválva, és ez meg is látszik rajta, csak bizakodni tudunk, hogy sorsa hamarosan jobbra fordul. 

Fotó: Mudra László / We Love Budapest
Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A környék kevésbé ismert, sötét múltjáról a Sétaműhely tart évek óta szemfelnyitó túrákat, pár éve mi is bejártuk velük a környéket. A Bauhaus stílust követő gyógy- és garniszálók nagypolgári, békés múltja egy szempillantás alatt véget ért, amikor 1944-ban a német megszállás után ezekbe rendezkedett be a Gestapo, az SS, a német Biztonsági Szolgálat és Eichmann, és az addigi békés tájék kínzások, börtönök és válogatott borzalmak helyszínévé vált.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest
Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A házak között pedig kikukkantva a Melinda úton, ez a látvány tárul a szemünk elé. Ha visszafele a Karthauzi és a Művész utca felé sétálunk, érdemes megállnunk a Művész utca 2-nél is. Itt áll a The Writer’s Villa névre hallgató, a Brody-lánc különleges luxusapartmanja, csodás Róth Miksa üvegablakokkal és szépen felújított homlokzattal és enteriőrökkel.

 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Innen a 21-es busszal percek alatt felérünk már a Normafához, ahol a jól megérdemelt hírneves rétessel vagy egy forralt borral jutalmazhatjuk magunkat.

Fotó: Fortepan

A hely nevéről a mai napig élénk viták zajlanak, a legismertebb történet szerint a névadó az öreg bükk alatt 1840-ben itt elénekelt operaária volt, Bellini Normájából. De vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az erdőmérésben szerepelhetett egyfajta normaként a feltűnő, azóta kidőlt bükkfa. De az is elképzelhető, hogy mivel kedvelt kirándulóhely volt mindig is, a színészek gyakran megfordultak itt kimenős “norma-napjukon”. Ki tudja, lehet hogy az a dal is egy ilyen kedélyes kirándulás alkalmával csendült fel.