2016 márciusában nyitott meg az Urban Tiger az Egyetem térhez közel, délkelet-ázsiai szofisztikált bisztróételeket kínálva. Másfél éves fennállása óta már elfogyasztott pár konyhafőnököt. Stabil pont az itteni bárélet és hangulat, és a konyhával most értek el arra a pontra, hogy a séf is nagyon elcsípte a hely koncepcióját és a Tiger is szépen, kecsesen lépdel előre. A menü letisztultabbá vált, nem kívánnak szigorúan autentikus ázsiai irányba menni, inkább izgalmas fúziókkal operálnak. Krizmanics Norbi ugyanúgy belevitte tányérjaiba az északi, a francia, sőt a magyar inspirációkat is. Ázsiai alapon, de nagyon kreatívan.
Érdekes módon az Urban Tiger mindig elég megosztó volt. Sokan járnak a koktélokért, sokan szeretnek itt vacsorázni, de olyanokkal is beszéltünk, akiknek több próba után sem volt meggyőző. Többen azt hozták fel negatívumként, hogy bisztró jellege ellenére sokszor átment nagyon finomkodóba, és hiányzott a lazaság a tányérokról, az attitűdből.
Finomhangolások után most elég nagyot változtattak, hiszen nemcsak megtalálták a helyhez legjobban passzoló séfet, de engedtek a gyeplőn is, bejött az a laza faktor, amit sokan hiányolhattak. A konyha főnöke Krizmanics Norbert lett, aki Norvégiában szerzett tapasztalatai mellett dolgozott a ZONA-ban, a legendás érában, s megfordult a Costesben is. Legutóbb saját kortárs takeaway helyén találkozhattunk vele, ám az újlipótvárosi Odú sajnos egy ideje már megszűnt: sok balszerencsés esemény következtében jobbnak látták, ha pihentetik ezt. Akárhogy vesszük, még ha csak a körülmények miatt is ért véget az Odú, nagy törés lehetett volna Norbinak, ám ő a kesergés helyett az alkotást választotta és "le is igazolt" a belvárosi Urban Tigerbe.
A tulajdonosi körrel közösen álmodták meg a hely lazábbá tételét, és ezáltal az ízek újrahangolását is. Aki evett anno az Odúban, az még emlékszik a remek főzelékekre, levesekre és egytálételekre, melyek első kóstolásra furcsán letisztultnak tűntek. Aztán több ízlelés után egyre jobban megtetszett az alapanyagok tiszta íze, a mérsékelt sóhasználat. Ez a stílus is jellemzi az új étlapot, ahol a legtöbb ételnél mégis belefutunk mind a négy alapízbe.
Vegyük például látogatásunk egyik befutóját, a currys borsófőzeléket (1450 forint). Az üvöltően zöld főzelék eleve édeskés a zsenge borsó miatt, lágyan sós a rajta csücsülő konfitált tojás, hozzá pedig egy narancsos, savanykás dresszing dukál, fekete szezám "hamuval", ahol még egy kicsit a kesernyés íz is beköszön. Textúrákban is jól mutatta ez a fogás a konyhafőnök kreativitását.
Érdemes megkóstolni a ráktempurát (2950 forint), amelyhez friss kapros töksaláta jár. Nagyon szépre sikerült az ázsiai marhahúsleves (1850 forint) is, mely nem akart semmiféle pho-t imitálni, csupán fűszerezésében jelent meg Ázsia: nagyon jó minőségű marhahúskockáival harmonikus sötét, karakteres levest kaptunk, amelyre szívesen betérnénk úgy önmagában is.
Fantáziadúsak és nagyon frissek a saláták, melyek idény szerint változnak majd. Hozzá sem kéne tennünk, hogy természetesen a "piacolós" séfek közé tartozik Norbi is, itt pedig minden lehetőség adott, hogy szuper alapanyagokkal dolgozhasson. A ház "rántott húsa" (2950 forint) is jól el lett találva: a ropogós ötfűszeres bundás csirkét köríti a szójás hagymapüré és a ropogós thai uborkasaláta (önmagában 800 forint), melyet szerencsére akár magában is fogyaszthatunk az étlapról. Az omlós húsú lazac többféle zellerrel (csipsz, püré és misós angolzeller-saláta) érkezett. A kacsamellhez ázsiai beütésű coleslaw jár (3450 forint).
Ugyan külön cukrászuk nincs, egyszerűbb desszertekkel készülnek, viszont a ChouChou-ból megismert Szász Kinga általunk is rajongott maracujás csokitortája egy maracujakrémmel (1100 forint) került fel az étlapra, és a sós, kókuszos karamellágyra halmozott ananászkenyér (950 forint) is jól vizsgázott.
Tetszik ez az átalakulás, a zöldborsófőzeléket és a marhahúslevest pedig bármikor újraennénk. Szóval üdv, új tigris!
