Teljesen evidens, hogy minden évben augusztus 20-án tüzijátékkal ünnepeljük meg az államalapítást. A hidakról és hajókról kilövöldözött rakéták által robbantott parádé minden évben százezrek tekintetét szegezi az égre, és a nagy számok törvénye alapján valószínleg sokan kérdezik félénken: vajon miért pont tüzijáték? Hát, egyrészt ugye azért, mert látványos, színes és nagyon szól, másrészt viszont van azért emögött is egy kis sztori. Elmeséljük.

Valahol Kínában, a szelleműzés jegyébenZajt csapni mindig is fontos része volt az ünnepségeknek, a cél pedig a rossz szellemek elkergetése volt - ma már csak a kutyák fogják menekülőre. Tulajdonképpen minden Kínában kezdődött, úgy 900 körül: ekkor még feketelőporral töltött bambuszrudakat gyújtottak meg, ami füsttel és durranással járt. Viszont az embernek semmi nem elég, ezúttal is fontos volt a durrogó-csörömpölő eszközöket továbbfejleszteni, így a XII. századra már meg is találták a megoldást, amely később az egyházi szertartások, ünnepek vagy például a császár születésnapjának kísérő eseménye lett. Meglátva benne a hatalmas lehetősége (értsd: piaci rés) hamarosan már tűzijátékanyag-gyárat is építettek.

Mivel tudjuk, hogy Kína minig is élen járt a dolgok feltalálásában (lásd: porcelán, puskapor, papír, nyomtatás, körömlakk) ezért a Nyugat szeme folyamatosan figyelemmel kísérte az ottani eseményeket, és nem szégyellte átvenni, ami tetszett. Így került az első európai gyár Münchenbe, Velencébe, majd Angliába, majd innen a mediterrán országokba, főként Spanyolországba és Máltára. Természetesen nálunk is felütötte fejét a legújabb játékszer.

Érdekességként annyit, hogy a tűzijátékok gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítikAz esküvőtől a hadászatig Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. A tűzmester egy bizonyos Regiomontanus nevű német matematikus-csillagász volt, aki annak ellenére, hogy mindent beleadott, a robbanásokat csak egészen közelről lehetett érzékelni. A szokás nem eresztett gyökeret még ekkor, ugyanis a király halála után - részben a török megszállás miatt - nem rendeztek több tűzijátékot, az értékes puskaport inkább különböző, hasonló elven működő fegyver elkészítésére használták: ilyen volt például az Egri csillagokban is szereplő tüzes kerék (a rekonstruált változat megtekinthető az egri várban).

Legközelebb 1686-ban Budavár visszafoglalásakor rendeztek nagyobb szabású durrogtatást ünneplés céljából, melyet Romeyn De Hogha rajzában is megörökített, utána viszont ismét hadászati célokra lövöldöztek fényes rakétákat: a Rákóczi-szabadságharc idéjén a kurucok arra használták a technológiát, hogy a fényhatások segítségével jelezzenek egymásnak. Sopron ostrománál például, a lipótváriak alkalmaztak világító-jelzőrakétákat.

Új lehetőségek kora

A remek játészertől fellelkesülve a XVIII. század végétől magánszemélyeknek is lehetősége nyílt tűzijátékot rendezni, már ha meg tudta fizetni. Ezekre természetesen főleg esküvők alkalmával került sor. De feljegyzések vannak például egy 1772. július 27-i, Szent Jakab napján tartott műsorról ( ezt Bessenyei György "Az eszterházi vigasság" című versében leírta). Egyébként nagy rajongója volt a pirotechnikának Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora is, aki 1795 nyarán I. Ferenc és felesége Amália szórakoztatására rendezett ilyen jellegű audiovizuális műsort.

Ezt követően 1809. augusztus 15-én Győrben ünnepelte a nép Napóleon 40-ik születésnapját tűzijátékkal, majd 1822. július 26-án volt Balatonfüreden az első Anna-bál, melyet szintén ily módon szerettek volna megünnepelni, de sajnos a műsornak tragikus vége lett.

A magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője egyébként az osztrák Anton Stuwer, aki a 1938-tól a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat. Ezektől a kis performanszoktól kapott kedvet Emmerling Adolf és Janitsári Iván a dologhoz, akik hamarosan a magyar pirotechnika hazai alapítói is lettek.A magyar pirotechnika születése és feltámadásaHazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, azonban a második világháború után, mint minden, ez is állami monopóliummá vált, és 1946-ban a gyárat Balatonfűzfőre költöztették.

Ezt követen csak évente néhány alkalommal lehetett ilyet látni. Ilyen dátum volt április 4-e, amikor is a Gellért szobor mellől a Citadellától lőttek fel néhány eléggé gyenge rakétát.

A háborús évek után az első rendes tűzijátékot 1954-ben tartották. Az ’56-os események után 10 éven keresztül szünetelt. Ahogy a mai formájában ismerjük, úgy 1966-ban került először és kerül azóta is minden évben megrendezésre az augusztus 20-i ünnepségek fő attrakciójaként a tűzijáték.

Érdekesség: Elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben alkalmaztak a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez.

A rendszerváltás után megnövekedett az igény a költséges, óriási tűzijátékok mellett, a magánemberek és cégek számára is elérhető tűzijáték szolgáltatásra.

A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot. Az esemény nagy sikerrel zárult, és -amint az remekül látható az egyre nagyobb költségvetésű ünnepségek alapján - az egész szakma újraéledését hozta magával.

Aktualítás: 2014 augusztus 20-án az ígéretek szerint mintegy 11 ezer különleges effektet láthatnak majd a budapestiek. Az ünnep alkalmából egyébként 4 ezer bombát, 700 üstököst és 6000-6500, úgynevezett bombettatelepekről és római gyertyákról indított effektet lőnek ki, sokszor 200-250 méteres magasságba.