Nincs az a magyar háztartás, ahol ne lenne legalább egy a Hemző Károly-Lajos Mari féle 99-33-as sorozatból. 99 vendégváró, 99 pecsenye és így tovább. Horváth Ilona ikonikus szakácskönyve is kötelező mű, pörköltszaftosan és tojássárgája-fényezéssel a legnagyobb becsben. Most egy újabb obligát receptgyűjteménnyel bővülhet a polc, ami mellesleg 2/3 részt egy olvasmányos, humoros és letehetetlen családregény, sok-sok budapesti kapcsolódási ponttal.
Dés Mihály második erősen Pest-központú könyve ez, a 2013-as Pesti barokk után, melynek főhőse, Koszta János a késő Kádár-kor Budapestjén
jár kocsmáról-kocsmára, tivornyázós házibulikba, miközben 92 éves nagyijával lakik, majd szerelmes lesz a nem is különösebben szép, nem is különösebben okos Évába. Érzékletes korrajz a Pesti barokk, a
80-as évek minden bájával együtt.
A 77 pesti recept történetének középpontjában Sütimama áll, vagyis Dés Magda, az Örkényben született cserfes lány, aki 1933-ban már Budapesten, a Zsidónegyedben, pontosabban a Dob utcában találta magát. Dés
a két világháború közötti helyzetről is ír, kiragadva a karikírozható történeteket, karaktereket, közöttük a nagyszüleit is. A Dob utcából aztán a Sas utca 7.-be költözik a történet, ahol a család egy vegyes élelmiszerboltot üzemeltetett, ahonnan hajnalban hordták a tejterméket és a pékárut, szerte az V. és a VII. kerületben. Számos korabeli pesti szlenget és kifejezést is megismerhetünk, ilyen például a vizesnyolcas is (a vizesnyolcasok kereskedőinasok voltak, akik kora reggel nyolcas alakban, kannákkal locsolták fel a pesti poros flasztert). 1937-ben ismerkedett meg Dés Magda későbbi férjével, a sármos és megnyerő Philip Rudolffal (Duda papa), akiknek az akkori Gresham-házban (mai Four Seasons Hotel) volt szintén egy kis kereskedésük. Horthy-korszak, a budapesti zsidóság gettósítása is bekerült a rendhagyó regénybe, mely a család kacifántos útját követi.
A fő csavar pedig az, hogy Dés Magda konyhai csodatevése csak három gyermekének felcseperedése után kezdődik. Azidáig ugyanis csak hétvégén főzött, s akkor sem fektetett túl nagy hangsúlyt a konyhaművészetekre. Kisvártatva viszont kiderült, hogy Magda néni a kor
legmenőbb cukrászdájának számító
Gerbeaud-ból megvásárolt süteményeket simán kenterbe verte túrótortájával, vagy éppen szilvalekváros kiflijével. A Dés fiúk rájöttek, hogy a spenót a világ egyik legfinomabb étele (a Sütimama-féle), pedig addig csak az Alkotás utcához közeli “mócsingos” néven gúnyolt konyhában ettek, minősíthetetlen, csupa liszt főzeléket. Tehát Magda néni tehetségére igen későn ébredt rá a család. Semmivel sem késett el a szupernagyi, 88 éves korában még a budai oldal lejtőit járta kanáriszín Trabantjával és sokat kalandozott a nagyvilágban családja révén. Már elmúlt 90, mikor egy andalúz konyhában a főszakácsból kiszedett egy mennyei rizsreceptet.
Dés Mihály testvére, László által a 80-as évek végén Sütimamává keresztelt Dés Magda népszerűvé vált művészberkekben is. Koltai Róbert Sütimama főztje mellett állította színpadra a Sose halunk meg-et, Udvaros Dorottya a rakott zöldbabjáról zengett ódákat, Esterházy Péter rajongva imádta a nem mindennapi anyafigurát. Fia pedig örök emléket állított neki azzal, hogy minden mókás anekdotáját, szavajárását belekomponálta ízig-vérig pesti regényébe, melynek második felében, ha nem is éppen 77, de számos Sütimama recept várja, hogy végigfőzzük őket. Senki se várjon fine dining jelleget, igazi ízes, örök magyar konyháról szól a fáma, Dés Magda, vagyis Sütimama gasztronómiai szentháromságával és kulináris tízparancsolatával megspékelve. Szellemes, egyszuszra bekebelezhető olvasmány (és persze nagyszerű receptkönyv).
A könyv a Corvina kiadó gondozásában, az unoka, Dés Marci illusztrációival kapható a könyvesboltokban és a Líra webshopban.
Megjelenés ideje: 2014ISBN: 9789631361988216 oldalÁra: 3490 F
77 pesti recept Facebook oldal
