Budapest100: Újpesten járt Galilei – a Könyves Kálmán Gimnázium titkai

Ebben az évben ünnepli 100. szülinapját az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium épülete. Az Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium ugyan 1905-ben nyílt meg, de a Tőry Emil és Pogány Móric által tervezett klasszicizáló jellegű épületbe csak 1914-ben költözött be.

Sztárgárda

A középiskolára azért volt nagy szükség, mert Újpest népessége a XIX. század végétől rohamosan nőtt. Megalakulását követően az iskola rögtön nyolcosztályos„főgimnáziumként” kezdett el működni. A gimnázium nem csak érettségit adott, de az idejáróknak egy évvel kevesebbet kellett katonáskodniuk. Az iskola nimbuszát a nevezetes tanári gárda is növelte, például itt volt énektanár Erkel Ferenc unokája, Erkel Sándor, és itt tanított Babits Mihály is.

1945 után a gimnázium elvesztette alsó négy osztályát. Az épületen belül – a korszellemnek megfelelően – egy különálló „Dolgozók Gimnáziuma” is helyet kapott, melynek kialakítását Újpest munkástelepülés jellege miatt kényszerítettek ki. A hatvanas évek enyhülése az iskolai atmoszférára is hatott, ekkor épült meg a sportudvar, és az iskolaudvart is parkosították. A leharcolt építményt a rendszerváltás után többször felújították: először 1999-ben részlegesen, majd 2002-2006 között teljesen.

Galilei utódai

Az iskola szemefénye a tetején helyet foglaló kupolaszerű csillagvizsgáló. Kulin György magyar csillagász 1949-től 1953-ig volt az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium tanára. Kulint az Uránia Csillagvizsgáló igazgatói székéből „száműzték” ide tanítani, de csillagászi ambícióit ez sem vette el. Gyakran hangoztatta: „az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott.”

Minden jel arra utal, hogy Kulin Galilei egyik reinkarnációja lehetett, ugyanis tanársága alatt, 1950 és 1954 között ő építette fel tanítványaival az épület tetejére a csillagvizsgálót. Az obszervatórium távcsövének eredeti, 30 centiméteres tükrét is maga csiszolta, miután elszegődött inasnak egy kisiparoshoz és kitanulta az üveg optikai megmunkálásának mesterségét. Mivel az iskolának nem volt elég pénze, egy pár diákkal kézikocsit húzva járta végig a Váci úti ócskavastelepeket, és szedte össze a szükséges anyagokat. Az alkatrészek festése és a távcső összeszerelése pedig a tanári szobában történt.

Újpest kísérletei

A forgatható fémkupola 1955-ben került a helyére, ami köré ekkor egy tetőteraszt, szakköri előadó termet, egy fotólaboratóriumot és egy szertári fülkét is kialakítottak. A csillagvizsgáló azonban nem sokáig működhetett, mert az 1956-os forradalom során megsérült, és pénzhiány miatt évekig húzódott a helyreállítása. Ugyan 1962-ben felújították, de vezető tanár híján a csillagda többnyire kihasználatlanul rostokolt majdnem egy évtizedig.

Flórik György vezetésével 1970-ben újjászerveződött a szakkör és ismét élénk csillagászati munka folyt, de 1976 a tanár távozásával ennek is vége lett. Ezután több mint két évtizedig mellőzték. 2001-ben felújították – ekkor szerelték be a modern, 15 centiméter átmérőjű lencsés távcsövet (refraktort) és a hozzá kapcsolódó számítógépes rendszert.

A régi fotólabort is ebben az időben váltotta fel a digitális képrögzítés. A csillagvizsgáló feltámasztásának átadóján kapta meg az építője után a „Kulin-csillagda” nevet. Az obszervatóriumban ma is élénk amatőr csillagászati munka folyik, a szakkör diákjai pedig rendszeresen indulnak amatőr csillagászati versenyeken, illetve maguk is szerveznek „Kulin Csillagászati Verseny” néven évente egyet. Babits és Galilei szellemei pedig ma is itt szemlélik éjjelente a csillagokat.

Ha szeretnétek közelebbről megismerni az épületet, jó hír, hogy a gimnázium részese a Budapest100 programjának!
További infókat a Facebookon és a hivatalos honlapon találsz!