Tajvan történelme izgalmas, ráadásul a nagy mostohatestvér, Kína árnyékában telik, feszültségekkel, merthogy a hatalmas szárazföldi ország nem nézi jó szemmel, hogy a szigetország független tőle, ráadásul ott demokrácia van, Kínában meg hát csak a szavak szintjén, látszólagosan. Tajvan és Kína egymás mellett, párhuzamosan fejlődött, de más-más irányba, még ha vannak is hasonlóságok. Ez pedig a szigetország képzőművészetén is meglátszik. A Ludwig Múzeum nemrég nyitott kiállításán összesen húsz, nemzetközileg ismert művész és alkotócsoport munkái láthatók.
A tajvani művészek csupa fontos témát dolgoztak fel, olyanokat, mint az őslakosok kulturális öröksége, a gyarmatosítás, Tajvan 19–20. századi történelme, a tajvani identitás és értékrend kialakulása, illetve nagy-nagy nyomatékkal a modern technológia, ami erősen meghatározza az ország gazdaságát, és a társadalomra is rányomja a bélyegét. Ugyanilyen változatosságot mutatnak a műfajok is, amelyek az egyes alkotásokat jellemzik: innovatív technológiákat használó installációk, interaktív projektek, videók, animációk, archaikus technikák, papírmunkák, és befért pár hagyományosnak mondható festmény és szobor is.
Amire a látogatónak fel kell készülnie, hogy a Vihar előtt időigényes kiállítás, másfél óra nem elég a kényelmes, rendesen befogadó megtekintésre, de még kettő sem. A tárlat munkáinak kb. 60%-a videós anyag, és egyik sincs 20 perc alatt, sőt van olyan – például Kína és Tajvan kapcsolatát a pandákon keresztül vizsgáló ötcsatornás alkotás –, ami bőven több mint a 20 perc duplája. Viszont ha az ember szán a kiállításra elég időt, ha engedi magát elmerülni a tárlat anyagaiban, pazar és csodás élményben lesz része, ami szinte minden elemében mélyen elgondolkodtatja, és ezt hol szórakoztatóan, sajátos, időnként egészen gyermeki humorral teszi, hol pedig drámai módon, megrendültséget okozva.
Kiváló választás volt a kiállítás kurátoraitól – Szipőcs Krisztina a Ludwig Múzeum részéről és a független kurátor Hu Yung-Fen –, hogy a tárlat bejárata elé kihelyezték és mindenki által szabadon, jegy nélkül megnézhetővé tették (amolyan kedvcsinálóként) Chen Chun-Yu többcsatornás videoinstallációját, ami abszurd humorral ábrázol egy olyan disztópikus, jövőbeni világot, ahol az időseket szervezik be a hadseregbe hazát védeni. A mű cinikus kritikája a technokrata társadalmaknak és a propagandának, miközben azt is bemutatja, ahogy az idősekkel bánunk. Hatásos munka, ami
nagyon felketi a múzeumlátogató érdeklődését a többi kiállított tárgy iránt IS.
A másik végletet Lee Mingwei vegyes technikájú interaktív installációja képviseli, amire nyugodtan használhatjuk – minden pejoratív mellékíz nélkül – a cuki jelzőt. Az összehajtogatott ruhákból és színes cérnaszálakból álló monumentális és látványos képzőművészeti munka mellett áll egy asztal, mely mögött önkéntesek ülnek tűvel és cérnával, és akikhez odaülhet az ember, hogy valamelyik ruhadarabját megjavíttassa (előre készülhetünk rá és vihetünk magunkkal egyet), vagy ha olyan nincs, akkor a színes cérnákból készült kisebb-nagyobb díszítést varrassanak bármelyik ruhadarabjukra. Közben pedig biztos beszélgetni kezd a javító és a látogató. A cérna nemcsak a ruhát javítja, hanem kommunikációs eszköz is két ember között.
Manapság, amikor Európa-szerte trend a Távol-Kelet világa, és egyre nagyobb tömegeket érdekel Japántól Dél-Koreán át Kínáig és Tajvanig a régió, még fontosabbá válik egy olyan kiállítás, mint a Vihar előtt, ami 2026. március végéig nézhető meg a Ludwigban. Pontos és árnyalt képet kapunk a képzőművészet felől nézve, hogy milyen is a távol-keleti élet, gondolkodásmód, kultúra meg az emberek, és végre nemcsak a K-pop meg az animék és a mangák világa felől tekinthetünk rá – bár utóbbiak azért ezen a kiállításon is megjelennek, legalább jelzésértékkel.
Vihar előtt – Tajvan múlt és jövő határán a Ludwig Múzeumban
Program adatai
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
