Miután írtunk fejtörőt a Vígszínházról, feltártuk a Drechsler-palota (volt Balettintézet) és a megújult Zeneakadémia titkait, most a legelső állandó híd múltját, jelenét és jövőjét mutatjuk be, többek között olyan momentumokkal, amelyeket nem tanultunk az iskolában. A Lánchídnak nagyon érdekes története van, társadalmi, gazdasági, néplélek-történeti szempontból. Sokáig tartott mindenféle rekordot. Ma már nincs akkora szerepe, mégis állandóan ötletelnek a jövőjével kapcsolatban. Erről is lesz szó, hiszen Budapest múltjánál csak egy dolog érdekesebb: a jövője.  

Tartalomjegyzék

1/10

1. Tanultuk az iskolában, hogy Széchenyiben fogant meg a Lánchíd építésének ötlete. Miről jutott eszébe?

Budapest, Lánchíd
Több infó

a) Egy hétig nem tudott átkelni a zajló Dunán, és lekéste az esküvőjét.
b) Jó befektetési lehetőséget látott benne.
c) Egy hétig nem tudott átkelni a folyón, lekéste imádott apja temetését.
d) Le akarta pipálni Bécset és Pozsonyt.

2/10

2. A Lánchíd építését ellenezték mindazok, akiknek nem kellett fizetniük a hajóhídon, amely 1767 óta szolgálta az átkelést? Kik voltak ők?

a) A nemesek.
b) A nemesek és a városi képviselők.
c) A nemesek, a városi képviselők és akik menyegzőt tartanak.
d) A nemesek, a szerzetesek, az apácák, az ország nagyjai, a „hadi renden való személyek”, ezek jobbágyai, szolgálói, cselédei (akkor is, ha uruk nélkül, de uruk dolgában jártak), prókátorok, orvosok, diákok, koldusok, az őrletők és mindazok, akik menyegzőt tartanak.

3/10

3. Végül is milyen pénzből épült fel a Lánchíd?

a) A magyar király magánadományából.
b) A király, valamint Pest és Buda pénzéből.
c) Ma úgy mondanánk: PPP konstrukció volt: egy magáncég megépítette, és a hídpénzből visszakapta a befektetett tőkét.
d) Báró Sina György bécsi bankár pénzéből, aki olyan gazdag volt, hogy egyedül 13 Lánchidat építhetett volna.

4/10

4. A híd tervezője, William Tierney Clark és állandó pest-budai képviselője, a főművezető Adam Clark milyen rokonsági kapcsolatban állottak?

a) Semmilyenben, csak névrokonok voltak.
b) Féltestvérek voltak, az Indiában szép karriert befutott John Macauley Clark volt édesapjuk.
c) Unokatestvérek.
d) Nem voltak vérrokonok, Adam Clarkot egy árvaházból vette magához a híres londoni hídépítő, és örökbe is fogadta.

5/10

5. Hol volt az alapkőletétel 1842-ben?

a) A pesti parton, a mai Széchenyi-szobor helyén.
b) A víz alatt, a pesti pillérnek kiásott hatalmas munkagödörben, amelyet többszörös cölöpsor védett.
c) A budai parton, nagyjából ott, ahol ma a „0” kilométerkő szobor áll.
d) A budai parton, nagyjából a körforgalom helyén.

6/10

6. Késett-e a híd felépülése a tervekhez képest?

a) Nem, szinte napra pontosan elkészült.
b) Egy évet késett, az osztrák katonaság packázása miatt, akik pénzért sem akarták átadni a budai hídfő helyén lévő telket.
c) Két teljes évet késett, Sina báró anyagi kukacoskodása miatt.
d) Négy évet késett, egy sor előre nem látható okból, például a forradalom és szabadságharc is hátráltatta.

7/10

7. Mikor ment át Széchenyi először a hídon?

a) Sose ment át rajta, mert mire elkészült, ő már több mint egy éve a döblingi elmegyógyintézet lakója volt.
b) Amint elkészült az első lánc, átment a puszta vasszerkezeten, hiába próbálták lebeszélni.
c) Amint elkészült az első lánc, hiába próbálták lebeszélni, átment a vasszerkezetre fektetett pallón, sőt magával vitte akkor 11 éves Béla fiát.
d) Igaz, a megnyitón nem volt ott, de három évvel később, 1853. május 4-én, orvosa kíséretében egyszer átment rajta, mint német nyelvű naplójából tudjuk.

8/10

8. Hogyan kellett fizetni a Lánchídon, és meddig volt érvényben a fizetés?

a) Le kellett szurkolni a pénzt, és ennyi. (1870-ig, mert akkor a hidat államosították.)
b) A pénz ellenében egy hídérmét kapott az ember, amit emlékbe haza lehetett vinni. (1876-ig, mert akkor megnyílt a Margit híd.)
c) A pénz ellenében egy hídérmét kapott az ember, amit a másik végén egy dobozba kellett beejteni. (1918-ig, akkor eltörölték az összes hídvámot.)
d) A pénz ellenében egy számláló masinán kellett átmenni, mert a Lánchíd Részvénytársaság félt a csaló hídőröktől (1949-ben Rákosi töröltette el a hídvámot.)

9/10

9. Mi volt Zoboki Gábor építész nagy feltűnést keltő ötlete a Lánchíddal kapcsolatban a Mozgó Világ folyóiratnak adott interjújában?

a) Ki kell szélesíteni, oly módon, hogy jobbra és balra, külön szerkezetre modern szárnyakat kellene építeni, oly módon, ahogy Londonban is történt a Charing Cross hídnál.
b) A millenniumi földalattit meg kellene hosszabbítani a Vörösmarty tértől a Lánchídon át Budára, egyúttal a buszokat és minden autót ki kellene tiltani.
c) Két oldalára árusokat kellene telepíteni, mint azt Párizsban láthatjuk a Szajna nevezetes Bal Partján.
d) Lifteket kellene építeni mindkét pillérbe, a tetejére meg kávéházakat.