A Zeneakadémia új épületét az 1900-as évek elején két fiatal építész, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, ám arra biztosan nem számítottak, hogy művüket több évtizeddel később is Budapest legszebb épületei között tartják majd számon. A Liszt Ferenc téren álló épületre azért volt szükség, mert az alapítás óta eltel évek alatt úgy megnőtt a hallgatók száma és bővült az oktatói létszám, hogy már nem fértek el az Andrássy úti intézményben.
De hol volt a Zeneakadémia első épülete, miért van ennyi vizes szimbólum, és hány napig tartott a megnyitóünnepség?
Liszt Ferenc otthona volt
Már 1875 előtt is felmerült a Zeneakadémia létrehozásának gondolata, hiszen a fiatalok előtt egészen addig a külföldi tanulmányok választása volt az egyetlen út, ha komolyan szerettek volna foglalkozni a zenével. Bár Csengery Antal már 1870-ben javasolta a hazai felsőfokú zenei oktatás megszervezését, ez végül csak Liszt Ferenc javaslatára indult meg – ő lett a Zeneakadémia elnöke is, az első igazgató pedig Erkel Ferenc. Az oktatás ekkor még Liszt pesti lakásában zajlott. Az azóta az Erzsébet híd építése miatt elbontott épületben (Hal tér 4.) még csak zongorát és melléktárgyakat oktattak, az első évben pedig 38 diák járt az órákra.
Több napig tartó ünnepség
1904-ben indult meg a Liszt Ferenc téri épület építése, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A Zeneakadémia igazi Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás, amelyen a legkiválóbb építészek, statikusok, képző- és iparművészek dolgoztak. Többek között Róth Miksa, Stróbl Alajos, Maróti Géza, Körösfői-Kriesch Aladár, és természetesen a Zsolnay-gyár készítette pirogránit díszítés sem hiányozhatott az épületből. A frissen elkészült Zeneakadémiát nem egy, hanem rögtön öt napon át ünnepelték, a díszhangversenyen pedig az alapító tanárok műveit adták elő – Bartók Béla is fellépett.
Az ország első vasbeton szerkezetű középülete
Az épület nemcsak belső tereinek díszei miatt érdekes, hanem mert ez volt az országban az első középület, ahol a szerkezeteknél egy viszonylag új anyagot, a vasbetont használták. A födém-, erkély- és tetőszerkezeteket a Franciaországban is megfordult neves építőmérnök, Zielinski Szilárd tervezte.
Vízi világ és Apollón-kultusz
Elsőre furcsa lehet, hogy a Zeneakadémia belső tereiben a lant és a fúvós hangszerek motívumai mellett milyen erősen van jelen a vízi és a mocsárvilág, ám az okok a görög mitológiában keresendők. A szimbolika két istenhez, Apollónhoz és Dionüszoszhoz kötődik, akik a zene fejlődéséért felelnek. A Najádok kútja például Apollón kísérőihez, a nimfákhoz kötődik, és szintén őt idézik a falakon található hattyúk, míg a mennyezeten lévő levelek Apollón szerelmére, a babérfává változott Daphnéra utalnak.
Nyugat-est és háborús bűnösök
A hangversenyek mellett olykor más események otthona is volt a Zeneakadémia: itt tartották a Nyugat 25 éves jubileumát, de a Nyugat-estek közül is volt itt pár alkalom, amikor a Nyugat, a Napkelet és a Ma című folyóiratok olvasóestjeire gyűltek össze az emberek, ahol többek között Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső vagy Füst Milán olvasott fel. Ugyanakkor volt olyan időszak is (1945-ben), amikor a népbíróság bérelte ki az épületet, hogy helyet adjon a háborús pereknek. Ezeket az épület Nagytermében tartották, és olyan sokakat érdekelt, hogy belépővel lehetett részt venni rajtuk.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
