RÓTH160 néven indított emlékévet a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ennek apropóján 5 érdekességet gyűjtöttünk össze a századforduló egyik leghíresebb alkotójáról.

December 26-án lesz 160 éve, hogy megszületett Róth Miksa, a századforduló éveinek üvegfestő- és mozaikkészítő sztárja. Budapesten alig van olyan szecessziós vagy art deco épület, amihez ne lenne köze, legyen szó bankról, iskoláról, palotáról, bérházakról vagy a Városliget fényűző villáiról. Jól látható homlokzat vagy rejtett belső tér: Róth Miksa munkája Budapest számos apró szegletében fellelhető. Egykori lakóházából és műterméből alakították ki a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményt, ami a művész születésének 160. évfordulója alkalmából RÓTH160 néven indít emlékévet. Ennek apropóján összegyűjtöttünk 5 érdekességet gyűjtöttünk össze a századforduló egyik leghíresebb alkotójáról.

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény

Ma meglepőnek tűnhet, hogy az ország első számú üvegművésze pont Csikágó mélyén építtette fel műhelyét és otthonát, de az 1900-as évek elején ez teljesen logikus döntés volt. Mivel Róth Miksa ekkor már világszerte ismert, befutott művész volt, első önálló műhelyét olyan helyen képzelte el, ahonnan kényelmesen elszállíthatja a munkáit. Így jutott el a Keleti pályaudvar mögötti negyedhez, egészen pontosan a Nefelejcs utca 26.-hoz. Otthonát és műhelyét Pecz Samu tervezte, és annyira beleolvad a környezetébe, hogy az arra járónak elsőre fel sem tűnik, hogy egy izgalmas épület mellett halad el – azért ha figyeljük az épület utcaszinti szellőzőnyílásait, felfedezhetjük rajta Róth Miksa monogramját. A ház „szebbik” része a toronnyal, a terasszal és az ólomüveg ablakokkal az udvarra néz. A művész és családja egykori otthonában ma a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény működik, így bárki megnézheti az egykori művész és családja otthonát, valamint mozaikműveit. Ráadásul az emlékév miatt most megújult kiállítóterekkel és egy új kamarakiállítással várják a látogatókat, ahol a múzeum gyűjteményének olyan darabjai szerepelnek, amelyek többségét még soha nem láthatta a nagyközönség.

Mexikói ólomüveg kupola

Budapesttől legmesszebb a Maróti Gézával közös alkotása, a kilenc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, mintegy 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok vannak, Mexikóváros egykori Nemzeti Színházában, amely ma Szépművészeti Palotaként működik. De hogy került egyáltalán Mexikóba? Ehhez erősen kellett Maróti Géza kapcsolati tőkéje, akit Európa-szerte ismertek, ugyanis az I. világháború előtti időben rendszeresen ő tervezte meg a nemzetközi kiállítások magyar pavilonját – így a milánóit, a torinóit és a velenceit is. Ennek köszönhetően ismerkedett meg Adamo Boari építésszel, aki felkérte Marótit, hogy tervezze meg Mexikóváros Nemzeti Színházának belső tereit és díszeit. Az építész pedig felkérte a munkálatokra Róth Miksát, aki egy monumentális, a színházterem nézőtere fölötti óriási, a kora legnagyobbjának számító ólomüveg kupolát tervezett. Bár ma a kupola közepén egy óriási angyalalak van, eredetileg a magyar Szent Korona lett volna a centrumban. 

Budapest legnagyobb köztéri mozaikja

A nagyközönség számára leginkább mozaikjai vannak elérhető közelségben: ezeket a városban sétálva bármikor megcsodálhatjuk, így például a Szervita téri Török Bankház homlokzatán is, ahonnan Hungária néz le ránk. Az 50 négyzetméteres Hungária megdicsőülése Budapest legnagyobb köztéri mozaikja, melyen Patrona Hungariae mellett Kossuth Lajos, Széchenyi István és Pázmány Péter is feltűnik.

Díjhalmozó

Elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet és a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, de nemcsak itthon, hanem a nagyvilágban is sikert sikerre halmozott. Béke című mozaikja ezüstérmet nyert az 1900-as párizsi világkiállításon, az 1902-es torinói, valamint az 1904-es Saint Louis-i világkiállítás aranyérmét is megkapta, utóbbinál jelentős sikert ért el mozaikdíszítésű kandallóival. Később a világkiállítások zsűritagjának is felkérték, a pletykák szerint azért, hogy másoknak is legyen esélye nyerni.

70-nél is több helyen találjuk meg a munkáit

Hivatalosan több mint 70 helyen lelhetők fel a munkái, többnyire bankok, hitelintézetek, irodaházak, kereskedelmi székházak és villák belső tereiben vagy homlokzatain. A hatalmas üvegfelületektől egészen az apró fülkékig mindent elvállalt, aminek alkotásában élvezetet talált. Munkáit megtaláljuk többek között a Gresham-palota, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Kálvin téri református templom, a Rózsák terei templom, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium vagy a Kőrössy-villa épületében. De a művész persze nem csak a fővárosban alkotott, így a marosvásárhelyi Kultúrpalotán és a szatmárnémeti egykori Királyi Katolikus Főgimnázium épületén is megtalálhatjuk az általa készített díszítéseket.

(Borítókép: Juhász Norbert – We Love Budapest)