Brunszvik Teréz nevét sok esetben az általa állított első magyarországi karácsonyfa és Beethoven – csak legendákban létező – rajongása miatt ismerik. Pedig a pozsonyi születésű asszony legnagyobb érdeme az volt, hogy megalapította az első óvodákat Magyarországon, és ezekben az intézményekben honosodott meg hazánkban a modern értelemben vett pedagógiai szemlélet és gyakorlat.

A 18. század és a felvilágosodás az élet számtalan területén hozott változást az emberek gondolkodásában és ezzel a mindennapi életükben. Ilyen volt a gyerekről alkotott kép, illetve a gyereknevelés. Megszületett az ártatlan és neveléssel jóvá tehető gyermek eszménye, illetve a kisgyerekkori nevelés fontosságának a gondolata is ebből a korból származik. A század neves filozófusai pedagógiai témákban is hangot adtak nézeteiknek, például Rousseau az Emil, avagy a nevelésről címet viselő regényét mindenki ismeri. (Az más kérdés, hogy a francia filozófus Thérèse Levasseurtól született öt gyerekét mind árvaházba adta.)

Az óvodai nevelés gondolata szintén a 18–19. század „terméke”, az első ilyen intézményt hazánkban Brunszvik Teréz alapította.

Írásunkban az ő életpályáját mutatjuk be.

Kitűnően zongorázott, kikosarazta Podmaniczky Frigyest

Brunszvik Teréz 1775. július 27-én született Pozsonyban, apja, ifjabb Brunswick Antal éppen ebben az évben kapott grófi méltóságot Mária Teréziától. A pozsonyi nobilitás Bars vármegye főispánja volt, később mély egyetértéssel szolgálta II. József felvilágosult reformjait. Sőt, a nevelés témaköre sem állt messze tőle, egyidőben a Helytartótanács pedagógiai referenseként tevékenykedett, az 1790–1791-es országgyűlésen javaslatot nyújtott be leányiskolák megszervezésére.

A legidősebb lánya, Teréz kiválóan rajzolt és zenélt. Bécsi éveik alatt Beethoventől tanult zongorázni. Sokáig élt a hit a köztudatban, hogy a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” írt szerelmes levelei neki szólnak, de ma inkább azt gyanítják, hogy Beethoven Teréz húga, Jozefin iránt táplált gyengéd érzelmeket. A kor szokásai szerint teljesen reménytelenül, hiszen a zseniális zenész rangon alulinak számított a Brunswick famíliához képest. Teréznek egy Szily Antal nevezetű huszártiszt udvarolt, de a „kártyás természetű” kérő nem felelt meg a családnak, így megakadályozták a házasságot. Teréz körül később többen is legyeskedtek, állítólag Podmaniczky Frigyes is feleségül akarta venni, de végül egyik házasság sem valósult meg.

A kor legmodernebb elveit valló pedagógusokkal levelezett

Életében a nagy változás 1808-ban történt, ekkor Jozefin húga négy gyerekkel maradt özvegyen. Teréz elvállalta a négy árva nevelését, akikkel először Csehországba, majd Budára költözött. Az asszony a kor legmodernebbnek számító nevelési elveit vallotta, nagy hatással voltak rá Johann Heinrich Pestalozzi, a híres svájci pedagógus gondolatai. (Vele személyesen is megismerkedett.) Pestalozzi a felvilágosodás optimista gyermekeszményét hirdette, és hitt abban, hogy a megfelelő neveléssel a társadalmi problémák megelőzhetőek. Azt vallotta, az edukációnak a gyerek életkori sajátosságaira kell épülnie, figyelembe venni egyéni fejlődésüket, ezek által a pedagógia célja az ember felemelése a humanista eszmény legmagasabb fokára.

Teréz kifejezetten kereste a kapcsolatokat kora pedagógiai gondolkodóival,

Pestalozzin túl Friedrich Fröbellel, az első német óvoda megalapítójával sokáig levelezett.

Az első óvoda az Angyalkert nevet viselte

A gyermekekkel kapcsolatos munka és a nevelésbe vetett derülátó hit annyira sajátjává lett Teréznek, hogy 1828-ban Budán saját vagyonából nyitotta meg az első magyarországi óvodát. A ma Mikó és Attila utca sarkán álló intézmény az Angyalkert nevet viselte. Az alapító ekkor már 53 éves volt, az intézmény létrehozását az elhivatottság motiválta, nem az anyagi érdek, hiszen Teréznek enélkül is kényelmes megélhetése volt. Az Angyalkert jelentőségét az is adta, hogy a Habsburg Birodalomban

sehol nem volt olyan nevelési-oktatási intézmény, ahol 6-7 évesnél fiatalabb gyerekekkel foglalkoztak.

Ezt a kort egész egyszerűen addig nem tartották fontosnak. Brunszvik Teréz Pestalozzi nyomán pedig éppen az ellenkezőjét vallotta. A kisgyerekkor egy fogékony korszak, és az egész életét befolyásoló hatások érik az embert ezekben az években.

Teréz kitartásának, szervezőmunkájának és nem utolsósorban karizmatikus egyéniségének a hatására az országban sorra alakultak a hasonló intézmények. Többek között Budán, Pesten, Besztercebányán, Pozsonyban, Kolozsvárott, Sopronban, Szabadkán, Kassán, Gyomán és Szombathelyen. 1836-ban már 14 „kisdedóvó” működött a magyar határokon belül. Teréz 1828-ban leány-ipariskolát alapított Krisztinavárosban, később pedig cselédlányok nevelésére hozott létre egy intézményt. A cél az volt, hogy a fiatal lányok szakmát sajátítsanak el.

Kertészkedés, játék és rendszeres orvosi ellenőrzés

A Brunszvik Teréz által létrehozott „kisdedóvók” kapcsán azt vallotta, hogy

a nevelés nem a tanítással kezdődik, hanem a szeretettel.

Pestalozzi munkáit a gyakorlatba átültetve az intézmények azt az elvet követték, hogy a kisgyerek nem „kis felnőtt”, hanem saját igényekkel és gondolkozással rendelkező ember, aki a játék és a szeretetteljes gondoskodás által tud kibontakozni.

A gyermekség első benyomásai a legfontosabbak…

– írta egyik levelében. „…azok a legkeményebbek és legmaradandóbbak, és mert az első hét évben több rossz és veszélyes dolog kerülhet a fejbe és a szívbe, mint amit a legjobb intézet vagy tanító hétszer hét év alatt tud csak kiirtani.” Naplójában többször használta a gyermekmenhely és a kisdedóvó kifejezéseket, arra utalva, hogy az ártatlan kisgyereket óvni kell a romlott világtól.

A Mikó utcai intézményben negyven kisgyermekről gondoskodtak a kezdetekben, ők szegény családokból származtak, hiszen a gazdag szülők nevelőnőket alkalmaztak, eszükbe sem jutott közösségbe adni a fiaikat vagy leányaikat. A „kisdedóvókban” rendszeresen tartottak „beszéd- és értelemgyakorlatokat”, ezenfelül mozgás, játék és kertészkedés szerepelt a mindennapi tevékenységek között. A gyerekek nemcsak rendszeres étkezéshez jutottak, hanem testi fejlődésük és az óvoda higiéniás viszonyai is állandó ellenőrzés alatt voltak. Ezeket Európában egyedülálló módon orvos végezte el. A filantróp polgárok által anyagilag támogatott intézményekben a nevelés világi szellemben folyt – annak ellenére, hogy maga Brunszvik Teréz mélyen vallásos volt.

Teleki Blankával folytatta a megkezdett munkát

Brunszvik Teréz 1836-ban az Országgyűlés köznemesi ellenzékének tagjaival, például Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal együtt megalapították a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet, amelynek keretei között további 11 óvoda nyitotta meg a kapuit. A reformerekkel való együttműködés azonban nem volt zökkenőmentes. Kossuth és Wesselényi neheztelt Terézre amiatt, hogy budai óvodáikban német nyelven folyt a munka. (Tegyük hozzá: a város lakossága akkor túlnyomórészt valóban német anyanyelvű volt.) Maga Brunszvik Teréz, bár írni és olvasni tudott magyarul,

beszélni soha nem tanult meg, de magyarnak vallotta magát.

A reformkor nagyjainak nemtetszése ellenére a Habsburg-hatalom is ferde szemmel nézte munkásságát, mivel attól tartottak, hogy az óvodákban a gyerekek lázadó szellemet szívnak magukba.

Későbbi éveiben Teréz unokahúgával, a hazai nőnevelés megteremtőjével, Teleki Blankával folytatta a munkát. 1851-ben fiatal rokonát perbe fogták, azzal vádolták, hogy emigránsokkal tartja a kapcsolatot, és őket támogatja. Brunszvik Teréz, aki már 1848-ban a forradalom ügye mellé állt, szintén gyanúba került, eljárás indult ellene, amit végül idős korára tekintettel szüntettek meg. 1861-ben Dukán (ma Vácduka) hunyt el, a martonvásári Brunszvik-mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.

Források:

(Borítókép: Medgyesi Milán - We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék