Vasarely műveinél talán csak egyénisége volt színesebb. A művész, akinek a festészet természettudomány és matematika is volt, egyáltalán nem csak „Magyarországon világhíres”. Ő tervezte a Renault logóját, egyik alkotása David Bowie albumborítóján is feltűnt, más művei megjárták az űrt is – életéről, pályájáról ebben a cikkünkben gyűjtöttünk össze 10 érdekességet.
A geometrikus absztrakció nagy hatású művésze, az op-art atyja Csiszár Győző néven Pécsen született, ám Párizsban szerzett nemzetközi ismertséget. Ugyan élete nagyobb részét Franciaországban élte le, identitásában, művészi gondolkodásában megőrizte magyarságát. Festészete fokozatosan fordult a látás törvényeinek vizsgálata és a képi rendszerek felé, végül olyan vizuális világot teremtett, amely azt is meghatározza, hogyan gondolkodunk ma a látványról és a vizuális kommunikációról.
A rend szerelmese
Az új kiállítás anyagának gerincét az óbudai Vasarely Múzeum gyűjteménye adja, de érkeztek alkotások az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből és a pécsi Vasarely Múzeumból is. Több darabot kifejezetten erre a kiállításra restauráltak, másokat pedig eddig nem láthatott a hazai közönség. Ezek közé tartozik a Diadal című sorozat, amely alumíniumra szitázott, fémes felületű alkotásokból áll. A sorozat darabjai az óbudai Vasarely Múzeumban egyáltalán nem láthatók, Pécsen pedig csak kisebb méretben. Most nézhetjük meg először a Présentoirt is, ami egy Vasarely által fejlesztett bemutatógép.
A tárlat öt nagyobb egységben időrendben mutatja be Vasarely főbb festészeti periódusait. Ezek nagyjából lineárisan következnek egymás után, azért csak nagyjából, mert Vasarely festészetében egyes formai újítások sokszor párhuzamosan futnak, más motívumok és szerkesztési elvek pedig hosszú ideig élnek tovább. A festő munkásságát megismerve nemcsak szép, de hálás feladat is egy ehhez hasonló, nagy kiállítás rendezése, mivel ő maga is rendszerben, rendezettségben gondolkodó alkotó volt, aki tudatosan törekedett saját szerepének és pozíciójának értékelésére. A tárlat izgalmasan, érthetően mutatja be gondolkodásának ezt a belső ívét, miközben – különösen a középső szakaszban – a látványnak és a színeknek olyan orgiáját kapjuk, ami még szépművészetis léptékkel sem mindennapi élmény.
A főbb korszakokat más-más (a művészre jellemző) kis ikon jelöli, ami segíti a látogatót abban, hogy pontosan kövesse, hol jár az életműben. Végigvezetik a nézőt az első évek figurális, de már a formák rendszerét kutató alkotásaitól az alkalmazott munkákon és plakátokon át a nagy méretű, érett művekig. A tárlat végén Vasarely sokirányú érdeklődése ismét egyre jobban kinyílik az alkalmazott művészeti irányok felé, egyre határozottabban jelenik meg az a törekvés, hogy a festészetben megfogalmazott rendszere az építészet és a városi tér felé is kiterjeszthető legyen, ne szoruljon a galériák falai közé. Szép, szerethető és humánus életmű tárul elénk, amit egybefog az alkotó szenvedélyes vonzalma a matematikai rendszerek, a természettudományok iránt.
Az öt kiállítási egység
A műveket öt szekcióban mutatja be a kiállítás: Korai művek, Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, Op-art és Művészet mindenkinek. Az első két szakasz az útkeresés éveiről szól, láthatjuk azt a folyamatot, ahogyan Vasarely eljut sajátos alkotói rendszeréig. Bortnyik Sándor reklámgrafikai iskolájában, a Műhelyben sajátította el a konstruktív formai gondolkodást, majd 1930-ban Párizsba, a reklámgrafika korabeli fővárosába költözött, hogy előmozdítsa grafikusi karrierjét. A korai művek közül kiemelkedik az ikonikus Zebrák egyik változata, e művek alaptípusát Vasarely már 1938-ban elkészítette.
A harmadik, A kinetizmus születése című részben Vasarely művészetének redukálódását figyelhetjük meg mind formai szempontból, mind a színek terén. Az egyszerű formák – négyzetek, körök, rácsba szervezett négyszögek – egyre inkább mozgásillúziót keltenek, ahogy a Naissances-sorozat darabjain is láthatjuk. A festő Fekete-fehér-korszakának bemutatása befogadóként olyan hatást kelt, mint a környezet analizálására fordított csend, a türelmes megfigyelés időszaka, ami megelőzi azt az erőteljes robbanást, amit a következő részben Vasarely festői rendszerének kiteljesedését, nagy méretű, színes alkotásait látva érezhetünk. A kiállítás tere itt ki is tágul, több hatalmas méretű alkotás tár játékos és látványos kavalkádot a néző elé.
1947-től Vasarely nonfiguratív irányba haladt tovább, miközben továbbra is a valóság megfigyeléséből indult ki, a természet részleteiben kereste a belső geometriát. Sajátos formanyelvét a 60-as évekre foglalta rendszerbe. Ekkor teljesedett ki a „plasztikai egység″ gondolata, amelynek lényege, hogy nem gesztusként, hanem előre meghatározott elemek kombinációjaként értelmezi a színeket és a formákat. Egy plasztikai ábécét képzeljünk el, amelynek alapeleme a tiszta színmezőbe ágyazott kör, négyzet vagy rombusz. Ezek egymás mellé rendezése térbeli és kinetikus hatást hoz létre. Vasarely így egy olyan vizuális modulrendszert alkotott meg, amely reprodukálható és nem korlátozódik a képzőművészetre.
Ebben a részben találjuk többek között az 1972-es müncheni olimpiához kapcsolódó műveket, valamint azt a festményt is, amely David Bowie 1969-es, David Bowie / Space Oddity című albumának borítóján is megjelent. A valóban lélegzetelállítóan látványos alkotások már megelőlegezik az utolsó korszakot, amelyben nyomon követhetjük, hogyan lép ki Vasarely művészete a hagyományos műtermi keretek közül. Munkái a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítóivá válnak. Ebben a szekcióban olyan nagyszabású alkotásokkal találkozhatunk, mint a Színes város koncepciója (Gondolat Kiadó, 1983), de láthatunk kárpitokat és más, az iparművészet körébe sorolható munkákat is.
Miben rejlik Vasarely jelentősége?
Bár az op-art művészi felfogását ma vitatják, Vasarely játékos, formabontó művészi világa több szempontból is megelőzte saját korát. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat:
- Öndefiníció: Tervezőként és kreátorként határozta meg magát. Ez modern, interdiszciplináris hozzáállást jelentett, amely érzékenyen követte a technológiai fejlődést.
- A művészet és a tudomány fúziója: Természettudományos érdeklődése és matematika iránti szenvedélye hamar megmutatkozott. Műveiben találkozott a festészeti és a matematikai tudás. A kinetikus művészet iránti érdeklődése, valamint az optikai mozgásillúziók vizsgálata alapvetően meghatározta életművét.
- Az op-art (optical art – optikai művészet) megteremtése: A TIME magazin által 1964-ben elnevezett op-art irányzat „atyjának” a New York Times tette meg Vasarelyt. Alkotói nyelve meghatározza a ma vizuális gondolkodását.
- Globális művészeti rendszere áttörte a galériák falait: Logókat, plakátokat is tervezett, a sokszorosító eljárásokkal készült műveit életműve fontos, kiemelt részének tekintette, amelyek éppen úgy hordozzák alkotói kézjegyét, mint egyedi alkotásai.
- Digitális távlatok: Korán megérezte a technológiai fejlődés jelentőségét, és ezzel a szemlélettel alkotott. Ám munkái számítógép nélkül készültek, grafikai látásmódjának, arányérzékének és geometriai tudásának köszönhetően hozott létre optikai illúziókat.
Vasarely itthon
Az első hazai Vasarely-kiállítás 1969-ben a Műcsarnokban az absztrakt művészet első igazán látványos hazai bemutatkozása volt. A korszakban lassú kulturális nyitás kezdődött, így lehetővé vált azon emigrált művészek munkáinak bemutatása, akik nem politikai okból hagyták el az országot. Ez keltett egyfajta feszültséget a hazai művészeti szcénán belül. Erre reflektált Major János híres performansza is a Műcsarnok 1969-es Victor Vasarely-retrospektív kiállításán, amikor „Vasarely Go Home” írást mutogatott titokban a megnyitón.
A történethez kapcsolódik a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben látható Vasarely Don’t Go Home című tárlat, amely a 60-as, 70-es évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a hazai művészetre. A művész születésének 120. évfordulójához a két kiállításon kívül a Magyar Nemzeti Galéria is kapcsolódik a Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlattal. A három kiállítás együtt, kedvezményes belépővel is látogatható, így könnyedén elmerülhetünk akár egy teljes napra is ebben a mágikus életműben, ami megalapozta modern vizuális látásmódunkat.
Vasarely 120 – kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Program adatai
(Borítókép: Szépművészeti Múzeum)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
