Amikor kapunk újabb négy napot a naptártól meg a sorstól, az nagy öröm testnek és léleknek egyaránt. Az ember azonnal tervezni kezd, hogy mi mindent is csinálhat a hosszú hétvége alatt. Alapvetően két szélsőség létezik: azok, akik semmit sem tesznek, mert végre van idő nyújtózni egy nagyot, illetve az elutazók. A többség persze marad a városban, és ott, illetve a környékén tervez programokat, lehetőség szerint minden napra mást. Az alábbiakban egy lehetséges megoldást vázolunk.
Május 1.: Majális a Dunával
Ha van, ami szakadatlanul dolgozik, és számára nincs munkaszüneti nap sem, az a főváros folyója, a Duna. De mi, emberek azért ünnepelhetünk a közelében, már-már a társaságában, vele együtt. Május elsején irány hát a Duna-part! Rengeteg program kötődik aznap a folyóhoz, válogathatunk közülük, sőt akár többre is rábökhetünk. Végigsétálhatunk vagy végigkerekezhetünk például a lezárt rakparton, és ha a Margit híd irányából indulunk, akkor megpihenhetünk a Nehru part füvén. De akár egy városnéző hajóra is felpattanhatunk, elvégre ritkán látjuk Budapest mindkét partját a folyó közepéről.
Maradva még a városban, de kijjebb mozdulva, eltölthetjük a május elsejénket a pesterzsébeti parton, a Duna sétányon, vagy indulhatunk a másik irányba, a Népsziget felé, meg persze a túloldal, a Római-part is jó megoldás lehet. Újbudán a Dürer Kert kínál kitűnő opciót, ahol aznap 13 órától Posztpunk majálist tartanak koncertekkel, bográcsozással és munkásemberekhez illő finom italokkal, ráadásul még belépő sincs. Duna-parti bulit máshol is találunk, nem is keveset. Mi most háromra hívjuk fel a figyelmet, melyekben az ünnepi időponton túl valami más is közös: el kell hagyni Budapestet.
A Tilos Rádió a Dunakanyarban majálisozik, méghozzá a váci Kertünk Bár és Kilátónál, ami ugyan nem közvetlenül a folyó partján áll, de pazar kilátás nyílik innen a Dunára és a Dunakanyarra. A délután 3 órakor kezdődő esemény alapvetően lazulós és zenei, belépő nincs, de lehet venni egy ezresért támogatói jegyet, ami igazán nem sok, még inflációs időkben sem. Aki nagyobb bulira vágyik, és maradna Vácon, annak a város hivatalos május elsejei programkavalkádját ajánljuk, ami alapvetően családi (vagyis mindenki talál kedvére valót), már délelőtt 10 órakor kezdetét veszi, a helyszíne pedig a Duna-parti Zenepavilon. És végül, de nem utolsósorban ajánljuk még a nagymarosi Nomád Bár délben kezdődő eseményét, a Hulåble Open Air Majálist, ami a Tilos-bulihoz hasonlóan lazulós és zenei, de itt azért lesznek különféle workshopok is, csak hogy a munka se felejtődjön el teljesen.
Május 2.: Dolgoztassuk meg magunkat a munka ünnepének másnapján!
Mivel dolgoztathatjuk meg magunkat hétvégén, ami azért nem a hagyományos értelemben vett munka, így aztán jól is esik? Például azzal, hogy mozgunk egy kicsit. A Városliget rengeteg mozgási lehetőséget kínál, a pingpongozástól kezdve a focin át a futásig. Ha komolyabb erőkifejtést tervezünk, akkor kipróbálhatjuk a falmászást és a boulderezést, amire számos lehetőség kínálkozik Budapesten: például a Mammut I.-ben a Gravity Boulder Bar, a Lurdy Házban a Boulder Academy Budapest vagy Kőbányán a MAG47. De egyéb mozgásformák is vannak, a spinningtől a trambulinig, ezeket ebben a cikkben szedtük össze.
Mozoghatunk a természetben, tervezhetünk például egy jó kis kirándulást, és ha már megdolgoztatnánk magunkat, akkor válasszunk egyet a nehezebbek közül! Az eredetileg vadászoknak kialakított Spartacus-ösvénynek már a neve is jelzi, hogy nem laza kirándulásról van szó: a 14 km-es táv helyenként komoly kihívással jár, de a panoráma kárpótol. Kommersz, de pompás tipp a mászáshoz a Rám-szakadék, ha pedig valami rövid, de ütős dologra vállalkoznánk, akkor három, sziklákkal teli helyet ajánlunk: a Holdvilág-árkot, a Dera-szurdokot vagy a Thirring-körutat. Nem kell megijedni, ellentétben a Rám-szakadékkal, ezeken a helyeken nem kell sziklát mászni.
Május 3.: Hétvégi agymunka
Április 30-án van a magyar film napja, de ha a munkának szenteltük a szerdánkat, ezt a napot eltölthetjük azzal, hogy csupa magyar filmet nézünk reggeltől egészen estébe nyúlóan, a filmek között pedig jókat eszünk, iszunk, kávézunk. A filmezést nyithatjuk az Urániában, ahol 11 órától az élénk visszhangot kiváltó és csupa pozitív értékelést kapott családi film, a Véletlenül írtam egy könyvet (rendező: Lakos Nóra) kezdődik. Előtte persze nem árt felkészülni a napra egy jó kávéval és brunchcsal, amit elfogyaszthatunk a közeli London Coffee Societyben. A Bem moziban játsszák 14 órától az egyik rajzfilmklasszikusunkat, a Szaffit, amit Jókai Mór 1885-ös, A cigánybáró című könyvéből készített 100 évvel a regény születését követően Dargay Attila. A Bem azért is jó választás, mert a békebeli hangulatú mozi büféjében gyorsan ihatunk valamit a mozizás előtt.
A következő állomás a Puskin mozi, de mielőtt betérünk ide, ebédeljünk meg az Astoriánál található Krumpellóban, ahol minden étel alapja a héjában sütött burgonya, amit aztán mindenféle finomsággal töltenek meg. A Puskinban egy újabb magyar filmre fizetünk be: 16:45-kor kezdődik a Sünvadászat (rendező: Schwechtje Mihály), ami a túlhajszoltság kérdését járja körül provokatívan és olyan feszültséggel, mintha egy thrillert néznénk. És hogy a drámai élmény teljes legyen, az utolsó filmet 20:15-től nézzük meg a körúti Art+Cinemában. Ez pedig nem más, mint a gyermeke végzetes hibáját eltitkolni igyekvő apa története, a Minden Rendben (rendező: Sós Bálint Dániel). Bár a film végkicsengése pozitív, azért biztosan jól fog esni utána egy ital, azt viszont már a kedves olvasóra bízzuk, hogy hol fogyasztja el. A környéken ugyanis fürtökben állnak a jobbnál jobb helyek.
Május 4.: Fürdeni a jóban, a vízben
Keretezhetjük azzal a hosszú hétvégét, hogy az utolsó napját is a vízzel töltjük, mint az elsőt. Ám ezúttal nem a Dunánál, hanem valamelyik budapesti fürdőben. Választék van bőven, már csak azért is, mert a hagyományos fürdők mellett olyan strand is akad a fővárosban (például Zuglóban a Paskál), amelyiknek a szabadtéri része még nem lesz ugyan nyitva, de a fedett rész egész évben várja a vendégeket. Bár a régi, patinás fürdők (lásd: Széchenyi vagy Rudas) eléggé borsos árúak, de egyszer egy évben mindenki megengedheti magának. Pláne közvetlenül a munka ünnepe után, ami így felfogható az önmagunknak adott jutalomként az egész évi munkánkért cserébe.
(Borítókép: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
