Országunk egykori vezetőinek otthonait gyűjtöttük össze, a pazar főúri lakhelyektől az álszerény pártvezetők lakóingatlanjain át a rendszerváltás utáni első miniszterelnök szerény otthonáig – gróf Batthyány Lajostól Rákosi Mátyáson át Antall Józsefig. 7 épületet gyűjtöttünk össze, ahonnan a kormányfők reggelente elindultak irányítani Magyarországot.

Gróf Batthyány Lajos – 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 5.

Az ország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost V. Ferdinánd nevezte ki, a 12 pontban megfogalmazott követelések nyomására. Batthyány 1841-ben költözött Pestre, életének fontosabb pesti szakaszairól itt olvashatunk. Batthyány az 1839–1840-es országgyűlésen lett a főrendi ellenzék vezető alakja, ezt követően bérelte ki a mai Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán álló Cziráky-palotát, ami hamarosan a társasági élet központjává vált.

A falak között később is pezsgett az élet, ám egészen más formában, ugyanis a század vége felé ide költözött be a Nemzeti Kaszinó. A Hild József tervezte épületet ebben az időszakban Ybl Miklós és Meinig Artúr tervei alapján alakították át. Történetének gyászos mozzanata, hogy elegáns termeiben a Tanácsköztársaság alatt terrorkülönítmény állomásozott. A ház a II. világháborúban, az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett, egy részét lebontották, a másik részét felújították, egy óragyártó, majd egy presszó működött itt. Végül teljesen lebontották, 1964–1966-ban készült el a helyén a Hungarotex-székház modern és meglehetősen ellentmondásosra sikerült tömbje.

Hivatali ideje kormányfőként: 1848. március 17. – október 2.

Gróf Andrássy Gyula – 1014 Budapest, Szent György tér 1. 

Gróf Andrássy Gyula élete folyamán még akasztott ember is volt, hiszen az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepéért halálra ítélték. Az ítéletet azonban nem tudtak végrehajtani, mivel a gróf a világosi fegyverletétel idején Isztambulban tárgyalt, neki köszönhető, hogy a magyar emigránsokat nem szolgáltatták ki az osztrákoknak. Így távollétében zajlott a tárgyalása, majd 1851-ben jelképesen akasztották fel.  

A kiegyezés létrejöttében fontos szerepet játszott, ami karrierjében is fordulópontot jelentett, később pedig külügyminiszterként is szolgált. Bár vidéken és Gödöllőn is volt kastélya, miniszterelnöki kinevezését követően belátta, hogy a feladattal járó reprezentációs kötelesség egy reprezentatív ingatlant kíván meg. Állítólag tőle származott az ötlet, hogy a miniszterelnöknek hivatali ideje alatt lakhatást biztosítson az állam. 

Ő az otthonául a Sándor-palotát választotta, amit az állam bérelt számára. Az épület korábbi lakóiról, a Sándor családról itt írtunk, a legismertebb tag Sándor Móric, a színes és kissé excentrikus ördöglovas volt. Bár sok miniszterelnök csak irodaként, munkára használta a Sándor-palotát, nem Andrássy volt az egyetlen kormányfő, aki itt is élt, a falak között olyan államférfiak laktak, mint gróf Bethlen István vagy id. Wekerle Sándor. Andrássy hivatali ideje lejárta után is fontosnak tartotta, hogy legyen a közelben lakása, így a Bem rakparton két palotája is épült, a 6–7. szám alatti épület volt az ő otthona, míg a szomszédos palotában a fiáék éltek.  

Hivatali ideje kormányfőként: 1867. február 17. – 1871. november 14.

Tisza István – 1146 Budapest, Hermina út 45.

Fordulatos módon érkezett meg a Herminamezőre a Róheim család, melynek ősei Spanyolországból először Norvégiába vándoroltak, és onnan kerültek Zomborra, majd mikor a 19. század végén berobbantak Budapesten az építkezések, faipari és építőanyag-gyártással foglalkozó vállalkozóként még jobban megszedték magukat, így megépítették Hermina úti villájukat.

Az 1910-es évekre a család vagyona megcsappant, szerencsére jó áron tudták bérbe adni az épület alsó részét: nem másnak, mint Tisza Istvánnak. A politikus geszti kastélya messze esett a fővárostól, így szüksége volt egy itteni, reprezentatívabb ingatlanra is. A miniszterelnök nem töltött sok időt az épületben, ugyanis 1918. október 31-én fegyveresek merényletet hajtottak végre ellene, agyonlőtték a hallban. Bár Tiszát korábban már figyelmeztették arra, hogy merénylet készülhet ellene, ő mégsem ment el az otthonából, ahova a gyászos napon három fegyveres tört be, majd rövid szóváltás után két lövést adtak le a politikusra, egy harmadik pedig felesége unokahúgát, Almásy Denise-t súrolta. Az épület az elmúlt években megmenekült a teljes enyészettől, egy rekonstrukciót követően a Magyar Corvin-lánc Testület otthona lett, ahova mi is bejutottunk pár éve.

Hivatali ideje kormányfőként: 1903. november 3. – 1905. június 18., 1913. június 10. – 1917. június 15.

Rákosi Mátyás – 1146 Budapest, Szabó József utca 25.

A kellemes zuglói villa előtörténete igen fordulatos, megépülése után általában módos emberek adták bérbe módos embereknek. Legismertebb lakója, Rákosi Mátyás 1945-ben költözött be, innen kezdte véghez vinni a hatalom központosítására, a diktatúra kiépítésére vonatkozó megalomán tervét, 1948-tól 1956-os száműzetéséig az országban szinte korlátlan hatalommal bírt. Bár Rákosi kezdetben próbálta a barátságos, a néppel szívesen elegyedő vezető képét építeni, az Olasz Kommunista Párt vezetője elleni merénylet és Sztálin ezt követő tanácsa megváltoztatta, fokozatosan vált egyre paranoiásabbá. A házat is érintették a biztonsági előírások, a körülötte lévő kandeláberekre fényterelőt szereltek, így este teljes sötétben maradt az épület, amit 6 fegyveres őrzött. A berendezés szegényes egyszerűsége azonban megmaradt, sőt – talán felvett pózként – Rákosi későbbi otthonába is a jól bejáratott bútorzatot vitte magával. A pártvezér maga ültetett gyümölcsfákat a kertbe, termésüket pedig szinte naponta ellenőrizte. Ha hiányoztak a gyümölcsök, számonkérte a személyzetet.

A vezető paranoiája nem mindig volt alaptalan, hiszen egyszer valaki tényleg megpróbált bemászni a kerítésen át, ám az őrök lelőtték. A szomszédoknak sem volt egyszerű sorsa. A közelben lakó Kónya Lajos költő édesapja például egyszer sétálni indult, eközben pedig a Rákosi-villát is szemügyre vette. Itt ugyan figyelmeztették, hogy ne nézelődjön, neki viszont már rossz volt a hallása, így nem reagált. A villa őrei erre azonnal cselekedtek, egyikük combon lőtte az idős férfit. A Rákosi házaspár később a Szabadság-hegyre, a Lóránt utca 4.-be költözött, mivel ezt a helyszínt jobban védhetőnek ítélte meg a biztonságukért felelős személyzet. A zuglói ház azonban továbbra is megmaradt, Rákosi felesége, Fenya itt fogadta vendégeit, köztük barátnőjét, Kovács Margit keramikust, és nagyobb létszámú fogadásokat is tartottak az épületben. A falak közt zajló életről bővebben itt olvashatunk.

Hivatali ideje kormányfőként: 1952. augusztus 14. – 1953. július 4.

Nagy Imre – 1023 Budapest, Orsó utca 43.

Egy szép, Kozma Lajos tervezte Pasaréti tér környéki villát bérelt 1949 és 1956 között a forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre. Az elegáns és kényelmes, mégis egyszerű épület nem lóg ki túlzottan környezetéből, és egy kellemes kert is tartozik hozzá, ahol egykor még a miniszterelnök is sétálhatott, aki ebből az otthonból indult el 1956. október 23-án a Parlamentbe. A politikust egyébként körbevette családja, villája kertjében ekkor még állt egy szolgálati épület, ebben élt édesanyja, lányáék pedig egy szomszédos villában laktak.

Az épületbe mi is bepillanthatunk, hiszen itt működik a Nagy Imre Emlékház, ahol kiállítással emlékeznek a kivégzett politikusra, láthatjuk kedvenc foteljét és azt a bőröndöt, amit magával vitt a börtönbe. A berendezés java azonban nem eredeti, hiszen Nagy Imre ítéletének nemcsak a halálbüntetés, hanem a vagyonelkobzás is része volt, ezt követően pedig nyoma veszett a tárgyak java részének, néhány pedig egészen kalandos módon jutott vissza az emlékházba. Az épületet mi is bejártuk, itt írtunk róla részletesebben. 

Hivatali ideje kormányfőként: 1953. július 4. – 1955. április 18., 1956. október 24. – november 12.

Kádár János – 1025 Budapest, Cserje utca 21.

Bár Kádár hivatalosan csak rövid ideig volt kormányfő, az 1956-tól haláláig, 1989-ig tartó, megtorlással kezdődő, majd 30 év „puha″ diktatúrával folytatódó uralmát nem véletlenül hívjuk Kádár-korszaknak. Az általa használt, 173 négyzetméteres épületbe 1948-ban még édesanyjával költözött, majd feleségével, Tamáska Máriával élt itt haláláig. A politikus és családja a földszinten lakott, az alagsorban pedig a személyzet és az őrök kaptak helyet. 

A villához a jelenleginél nagyobb telek tartozott, és a környező épületekben sem lakott senki. A legközelebbi szomszéd Illyés Gyula és családja volt, akit a politikus Aczél György társaságában meg is látogatott. Az udvarias, mégis rendkívül rémisztő vendégségről itt olvashatunk. Bár a Kádár-villa berendezése egyáltalán nem volt szokványos, a kormányfő életmódja megőrzött bizonyos egyszerűséget. A neobarokk bútorokkal berendezett, könyvekkel és ismert magyar festők képeivel zsúfolt otthon körül tyúkok kapirgáltak. A villában a rendszerváltás után mozgássérült gyerekek rehabilitációs intézete működött, majd Geszler Dorottya férje, Veres István lett a tulajdonos. A hatalmas telket megosztották, az épületre pedig újabb emeletet húztak, így ma jóval szürkébb a külseje, mint Kádár idején. A villa később állami tulajdonba kerülhetett, 2020 óta pedig a szír ortodox egyház használja. Itt olvashatunk a sorsáról. 

Hivatali ideje kormányfőként: 1956. november 4. – 1958. január 28. és 1961. szeptember 13. – 1965. június 30.

Antall József – 1112 Budapest, Meredek utca 4.

Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének jutott az embert próbáló feladat, hogy a demokratikus átalakulás útjára terelje az országot. 1990 nyarán állapították meg, hogy non-Hodgkin-limfómában, nyirokrákban szenved, úgy kormányozta a történelmi sorfordulón az országot, hogy közben szinte egész hivatali ideje alatt küzdött a súlyos betegséggel, végül bő fél évvel a választások előtt elhunyt. 

Pestújhelyi szülőházába a Otthontérkép stábja látogatott el 2017-ben, amikor még néhány bútor is a helyén volt. A miniszterelnök ízig-vérig politikuscsaládból származott, a csodás villa anyai nagyapjáé, Szücs Istváné volt, aki helyettes államtitkárként és országgyűlési képviselőként szolgálta országa javát, édesapja, idősebb Antall József pedig a II. világháború utáni időkben volt újjáépítési miniszter. A miniszterelnök politikai pályája előtt könyvtáros, tanár és muzeológus volt, ennek megfelelő javadalmazással. Otthona egy kellemes, de szerény XI. kerületi társasházi lakás volt 1971-től egészen 1992-ig. 

Hivatali ideje kormányfőként:1990. május 23. – 1993. december 12. 

Források: 

(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék