Budapest tele van olyan egykori magánvillákkal, amelyek ma múzeumként, kiállítóhelyként vagy egyéb nyilvános funkcióval várják az érdeklődőket, csak tudni kell, melyik kapun és mikor lehet kopogni. Összegyűjtöttünk 11+1 ilyen épületet, a szecessziós Schiffer-villától a normafai egykori ÁVH-s vallatóvillán át Hild József saját tervezésű otthonáig. Van, ahova csak bejelentkezéssel, van, ahova jeggyel, és van, ahova szinte bármikor be lehet sétálni.

Schiffer-villa

Pazar szecessziós összművészeti alkotás a Schiffer-villa belső tere, ahol a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum kiállítóhelye, egy pénzügyőrség-történeti kiállítás kapott helyet. Bár a téma kétségtelenül izgalmas, valószínűleg a látogatók többségét az épület mértéktartó külseje mögött rejlő színes üvegablakok, dekoratív részletek tartják lázban. Az építtető a dúsgazdag vasútmérnök, Schiffer Miksa volt. A falak között szerencsére mindenki tehet egy sétát, akár előzetes bejelentkezés után, kisebb csoportban is, azonban érdemes a Kertvárosi időutazó, az Imagine Budapest vagy a Step by Step sétája keretében megismerni a villa titkait. 

További infók 

Walter Rózsi-villa

A modernista luxusvillát a Fischer József – Pécsi Eszter-páros tervezte Walter Rózsi operaénekesnő és családja számára, és olyan, a korszakban igazi kuriózumnak számító megoldások is voltak benne, mint a harmonikaajtó, az egybenyitható impozáns terek és a beépített fürdőkád. A berendezés – amely egyébként nem volt hasonlóan modern – ma már nem látható, a tágas terekben viszont érdekes, építészeti témájú kiállításokat nézhetünk meg, ugyanis itt működik a Magyar Építészeti Múzeum. Jegyünket előzetesen megváltva, nyitvatartási időben juthatunk be.  

További infók

Kőrössy-villa

A Városligeti fasor egyik legkorábbi épületét Kőrössy Albert Kálmán építész eredetileg nyaralónak szánta, de műterme is a felső emeleten volt. A buja szecessziós hullámzás itt sem szorul pusztán a falakon kívülre, a belső tér legalább ilyen szép és izgalmas. A háború alatt bombatalálat érte a házat, de csak 1998-ban kapta vissza régi pompáját. A szakszerű felújítás során arra törekedtek, hogy mindent eredeti szépségében állítsanak vissza. A beltérben most Szabó András műgyűjteménye kapott helyet, lélegzetelállító Zsolnay kerámiák között ismerhetjük meg a villa titkait. A látogatásokra előzetesen szükséges jegyet váltani

További infók

Ráth György-villa

Az Iparművészeti Múzeum felújítása már régóta várat magára, és egészen biztos, hogy évekig tart majd, míg újra a falak között járhatunk. Addig is érdemes felkeresni a Ráth György-villát, ami a múzeum első igazgatójának lakhelye volt. Az épület egyik része a lépcsőház és a hall, amelynek szecessziós bútorzatát Horti Pál készítette. Az épületben az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjai láthatók, enteriőrökbe rendezve, de időszaki kiállítások is vannak, ezekre a helyszínen váltott belépővel juthatunk be. 

További infók

Förster-villa

A Normafa fölé magasodó, erdei vadászkastélyra hajazó villa nyolcszögletű tornyával az egyik legjellegzetesebb épület a budai hegyekben, bár a kellemes külső mögött komor történet lapul. Förster Aurél klasszika-filológus 1908–1912 között építtette elegáns nyaralóként, ám a II. világháború után az ÁVH vette birtokba, és titkos börtönként, kínvallatások helyszíneként működtette, ide hozták többek között Rajk Lászlót is. Évtizedes pusztulás után, 2019-ben új életre kelt. Szépen felújították, és ma itt működik a Normafa Látogatóközpont, földszintjén a hegyvidéki téli sportok és társasági élet történetét bemutató kiállítással, az emeleten pedig irodákkal. 

További infók

A villák jellemzően szabadon álló, kertes, egy-két családnak épült reprezentatív lakóépületek. Egyedi tervezésű lakhelyek, amelyek gyakran neves építészek kézjegyét viselik magukon. Épületük szabadon, kert vagy park közepén áll, nem utcafronti beépítéssel. Általában egyetlen (polgári vagy arisztokrata) megrendelőjük van, a 19–20. század fordulóján jellemzően gazdag iparosok, orvosok, ügyvédek, művészek vagy bankárok építtették maguknak és családjuknak. A villák zárt magánépületek, ezért is izgalmas, hogy néhányuk ma múzeumként vagy kiállítóhelyként látható.

Erdős Renée Ház

A Rákosmente egyik legszebb, fővárosi védettséget élvező épülete 1895-ben épült. Nevét az 1927-ben beköltöző Erdős Renée írónőről kapta, aki 1944-ig élt itt, a villa pedig 1990 óta ad otthont Rákosmente helytörténeti gyűjteményének és galériájának. A látogatók megismerhetik Erdős Renée berendezett emlékszobáját, egy néprajzi szobarészletet és a Merzse-mocsár élővilágát bemutató dioráma-kiállítást, az emeleti termekben pedig váltakozó képző- és iparművészeti tárlatok várják az érdeklődőket. 

További infók

Barabás-villa

Barabás Miklós, a 19. század kiemelkedő portréfestője 1839-ben vásárolta meg a Városmajor akkor még beépítetlen, erdős telkét, és saját tervei alapján építtette fel neoklasszicista villáját, ahol harminc éven át élt családjával, miközben a reformkor szinte minden jelentős alakja (Vörösmarty, Bajza, Erkel) megfordult nála. A villa 1870-es eladása után sokat változott, később sokáig rossz állapotban várta a sorsát, végül a Hegyvidéki Önkormányzat újította fel, 2003 óta várja ismét a látogatókat. Ma sokszínű kulturális befogadótérként működik. Galériájában időszaki kiállítások, kertjében koncertek, felolvasóestek, gyerekprogramok és esküvők kapnak helyet. 

További infók

Hild-villa

A magyar klasszicizmus legfoglalkoztatottabb építésze, Hild József 1844-ben saját magának építtette ezt az oszlopos, timpanonos villát a Budakeszi úton, amelyből annak idején pompás kilátás nyílt a városra. Az épület tulajdonos- és funkcióváltások sorát élte túl, mire 2016-ban teljesen felújították, és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete költözött ide. A ház ma elsősorban kutatóhelyként működik, de időnként vannak olyan programok, amelyeken külsősként is részt tudunk venni, egy virtuális séta pedig otthonról teszi bejárhatóvá a helyszínt.

További infók

Nagy Imre Emlékház

Kozma Lajos által tervezett letisztult modernista villa a Pasaréten, amelyben 1949 és 1956 között Nagy Imre miniszterelnök élt és dolgozott. Innen indult 1956. október 23-án a Parlamentbe, és itt töltötte szabad emberként utolsó éjszakáját is a szovjet beavatkozás előtt. A 2008-ban, kivégzésének 50. évfordulójára teljesen megújított kiállítás korabeli tárgyak és berendezett szobák segítségével idézi fel a miniszterelnök és családja hétköznapjait, míg filmhíradók, fotók és dokumentumok mutatják be Nagy Imre pályáját, perét és rendszerváltás utáni rehabilitációját. 

További infók

Novák András villája

A zuglói Stefánia út 77. alatt álló, 1925-ös építésű neobarokk villában a tulajdonos, Novák András belsőépítész tervének megfelelően sokáig az ország első lakásművészeti kiállítóhelye várta az érdeklődőket, később pedig évtizedeken át diplomáciai képviselet működött az épületben. Tehát kezdetben sem csak magánfunkciója volt az épületnek. 2024 nyarán, többéves előkészület után itt nyitotta meg kapuit a Budapesti Kínai Kulturális Központ, amely azóta rendszeresen ad otthont Kínához kötődő kiállításoknak és más programoknak. Érdemes szabadon látogatható kínai kertjébe is benézni. 

További infók

Lívia-villa

A Svábhegy egyik legrégebbi villája a visszafogott, dór oszlopos klasszicista épület, amelyet 1845–1846 körül építettek. Eleganciáját sokan Hild Józsefnek tulajdonítják, bár erre nincs bizonyíték. Nevét a Milassin családhoz köthetjük, melynek lánya, Milassin Lívia Leopoldina Alivine után nevezték el a házat – nyaranta gyakran bérbe adták, egyik híres vendégük Mikszáth Kálmán volt, aki innen látogatta a közeli villájában lakó barátját, Jókai Mórt. A villa a 20. század során lakásokra osztva, majd hosszú pusztuláson át jutott el a 2011-es önkormányzati felújításig, azóta viszont újra szép állapotban, kortárs kiállítóteremként és közösségi térként várja a látogatókat.

További infók

+1: Hopp Ferenc-villa

A világutazó, műgyűjtő, optikus Hopp Ferenc az 1880-as években vásárolta meg Andrássy úti villáját, amelyet aztán mintegy 4000 darabos keleti kollekciójával és a hozzá tartozó ázsiai kerttel együtt a magyar államra hagyott, így lett belőle Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. A villában valaha Hopp is élt, a földszinti szobákban fogadta a vendégeit, az emeletet pedig már életében is a gyűjteménynek szentelte. Bár a belső tér jelenleg nem látogatható, az épület körül található csodás ázsiai kertbe benézhetünk, rendszeres programok is vannak.

További infók

(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék