látnivalók és kultúra

szerkesztés

Mutatunk 5 Budapest környéki kastélyt, ha úri kisasszonyok, grófok és bárók otthonába mennél

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 12. 13. 10:35

Ha a Loire menti kastélyokat nem is, de a főváros környéki pompás barokk épületeket akár a hétvégéken is felfedezhetjük magunknak. Egyrészt jólesik egy kicsit belefeledkezni a valaha volt arisztokrata fényűzés világába és elképzelni, milyen bálok és díszes vacsorák vagy titkos találkák emlékét őrzik a falak, másrészt a hétköznapi robotból is segíthet egy picit kiszakadni. Nemcsak a barokk építészet emlékeit, az aranyozott vagy freskókkal díszített falakat csodálhatjuk meg, de a kastélykertekben is sétálhatunk.

Fotó: Mudra László - We Love Budapest

A királyi rezidencia: a gödőllői Grassalkovich-kastély

1/5

Az ország legnagyobb barokk kastélya van Gödöllőn, ami autóval durván 40 perc távolságra van Budapesttől, de a tömegközlekedőknek sem kell lemondaniuk a fenséges látogatásról, mert a gödöllői HÉV majdhogynem házhoz visz, bár tudjuk, hogy nem vetekszik az üveghintóval. Az arany-, fehér, bordó és kék színekben pompázó kastély tágas tereiben keringve még az a bennünk lévő disszonancia is feloldódik, amit a Grassalkovich név, I. Ferenc József és Sissi okoz bennünk, mert ha ez a királyi kastély, akkor mégis kik azok a Grassalkovichok? 

Az épületet a század egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal építtette, ráadásul a korszak akkori sztárépítőmesterével, Mayerhoffer Andrással. A Grassalkovich család kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, a magyar állam 1867-ben visszavásárolta, felújította, átalakította, majd koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adományozta. A korhű szobákban ma kiállítást és előadásokat nézhetünk meg, de érdemes a kertet is bejárni, amit Grassalkovich Versailles mintájára alakíttatott ki. 

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Az egykori könyvfellegvár: a péceli Ráday-kastély

2/5

A Rádayak birtokán álló épület tulajdonképpen a Gödöllői Királyi Kastély kis testvére: ugyanaz az építője. A péceli kastély egyszerű vidéki kúriából lett európai hírű kulturális központ, köszönhetően a Rádayaknak, akik közül Gedeon volt az, aki felhalmozta a 15 000 kötetes könyvtárat, bálokat és koncerteket adott, és támogatta a magyar kulturális élet fejlődését. A rózsaszín márványok és a díszterem több száz éves, fekete-fehér freskóiért még a karácsonyi eszem-iszom bejglikkel és rácpontyokkal súlyozott asztalától is biztosan hajlandóak leszünk felkelni. 

Annak ellenére, hogy az évszázadok során mennyi mindent átélt ez az épület – tűzvész, háborúk és kórházzá alakítás –, itt rengeteg minden eredeti: a freskók, a padlózat, a márvány. A család művészet- és tudományszeretete a kastély díszítésében is meglátszik, a legek legje egyértelműen a díszterem, ahol monokróm freskókról köszön vissza Ráday Gedeon kedvenc könyvének – Ovidius: Átváltozások – témája. A Ráday-kastélyban megfordult a felvilágosodás korabeli egész magyar értelmiség, de a bálokra és a koncertekre még II. Lipót és II. József is ellátogatott. Az már csak hab a tortán, hogy Jókai Mór és Laborfalvi Róza itt töltötték szerelmes éveiket.

Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest

A Beethoven-kultusz színtere: a martonvásári Brunszvik-kastély

3/5

Magyarország egyik legszebb kastélya a gótikus benyomást keltő, hófehér falú martonvásári kastély, Budapesttől fél órára. Mocsaras és kopár pusztából teremtett itt paradicsomi angolkertet a Brunszvik család, akik Mária Terézia óta birtokolták a területet, ahol barátjuk, Beethoven is többször megfordult, elmélyítve gyengéd érzelmeit az egyik Brunszvik lány iránt.

A birtok fénykora és az épület bővítése Brunszvik Ferenchez kötődik, bár ekkor még klasszicista stílusban, és Beethoven is ebben az állapotában látta az épületet, amikor Teréz és Jozefin zongoratanításával volt elfoglalva, a szonátáin dolgozott vagy éppen Jozefinnel andalgott szerelmesen a parkban. Az angolos neogót külsőt az 1870-es években szerezte, amikor Brunszvik Gézára szállt az örökség, de a század végére nehéz anyagi helyzetbe került a család, így a négygenerációs birtok előbb a Habsburgok, majd Dreher Antal tulajdonába került. Három izgalmas múzeum, egy jó étterem és egy frissítő parkséta is vár arra, aki Martonvásár felé veszi az irányt, ami még vonattal is csak fél óra távolság.

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

Az ősfás cserkészközpont: a Teleki–Tisza-kastély

4/5

Nemcsak azért érdemes Nagykovácsiba mennünk, hogy a Nagy-Szénás vadregényes lankáin gyönyörködjünk az elénk táruló panorámában, de ha már ott vagyunk, akkor az egykori Wattay–Teleki–Tisza család birtokán álló kastélyt is nézzük meg. A terület eredetileg a Wattay családtól került a Telekiek tulajdonába, amikor gróf Teleki József elvette az egyik Wattay lányt, majd egy következő friggyel a Tisza családra szállt. 

Az egyemeletes kastélyt 1821-ben építették, de a ma látható, klasszicista formáját az 1870-es években nyerte el. Egészen a II. világháborúig a Tisza család tulajdonában volt, de mivel a leszármazottak elmenekültek az országból, a kastélyt utolérte az államosítás, a toldozás meg a pusztulás. A 2016-ban felújított épület a Magyar Cserkészszövetségé, különféle rendezvények és persze esküvők otthona, így mi leginkább csak a tízhektáros, ősfás parkban sétálhatunk, a kastélyban pedig a területen lévő cukrászdában gyönyörködhetünk. 

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Ami majdnem a földdel lett egyenlő: a Klebelsberg-kastély

5/5

A pesthidegkúti birtokot Klebelsberg Kuno és felesége vásárolta meg, ám ekkor még csak a főépület és néhány gazdasági melléképület állt a területen. A parkot fákkal és rózsákkal ültették tele, így a neobarokk főúri lak teraszán lenyűgöző látványban volt része Klebelsbergéknek, akik biztosan itt itták a délutáni kávéjukat.

A ma emlékházként funkcionáló épületben a kitelepítésig élt Klebelsberg özvegye, ám ahogy a kastélyokkal abban a korban szokás volt, ezt is lefoglalta az állam, a 4000 kötetes könyvtárat pedig teherautóra dobálva elszállították. Működött SZOT-üdülőként, szanatóriumként, pszichiátriaként, majd egészen sokáig funkció nélkül pusztult és kallódott, hol hajléktalanok „szállása”, hol graffitizők vászna volt. 2013-ban döntöttek az épület felújításáról és a korhű állapotok visszaállításáról. Az emlékház szalonját magánadományokként kapott antik bútorokkal és festményekkel rendezték be. Az eredeti falépcső teljes egészében megsemmisült, de sikerült a régi mintájára felépíteni egy újat. A II. kerületi kastélyt és az emlékházat előzetes bejelentkezés után lehet látogatni.

Hasonló tartalmak

Admin mode