látnivalók és kultúra

szerkesztés

Ahol Jókai és Laborfalvi Róza is szerelmesen sétálgatott – A péceli Ráday-kastélyban jártunk

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 11. 02. 16:54

Ősszel szeretünk a színesbe öltöző természetben sétálgatni, de ha a zörgő avar és az erdők csendje helyett – vagy mellett – valami különlegesre vágyunk, akkor érdemes kocsiba pattanni és meg sem állni a péceli Ráday-kastélyig, ahol a rózsaszín márványok és a gyönyörű falifreskók láttán egyik ámulatból esünk a másikba. Tény, hogy mi is a díszterem több száz éves fekete-fehér freskói miatt indultunk útnak, ami egykor a báli ruhák susogásától és a vonósoktól volt hangos, de amikor a kastély épp nem a bálok, koncertek és színi előadások otthona volt, akkor a nyelvművelők, irodalmárok, tudósok és szerelmesek találtak itt menedékre.

Annak ellenére, hogy Pécelhez viszonylag közel nőttem fel, sőt, gyerekkoromban párszor jártam is a városban, a Ráday-kastély felfedezése valahogy mindig kimaradt. Elvitte a figyelmemet a gödöllői Grassalkovich-kastély barokk pompája, meg persze Sissi legendája, holott a péceli kastély legalább annyira izgalmas – ha nem jobban –, mint a nagy testvére. A Rádayak birtokán álló épületen nemcsak azért fedezhetők fel a gödöllői vonásai, mert a kor divatjának és barokk stílusának megfelelően épült, hanem mert építője is ugyanaz volt. Mayerhoffer András és fia, János voltak a kor és a főúri körök legkedveltebb és legkeresettebb építőmesterei, így nem volt kérdés, hogy Ráday Gedeon is őket bízta meg az egykori kúria kastéllyá bővítésével.

1770-re fejeződött be a Ráday-kastély átalakítása és bővítése

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Vidéki kúriából európai hírű kulturális központ

A péceli uradalom és a kastély története Ráday Pál és Kajali Klára házasságával indult, ezután kezdődött meg az 1720-as években a kúria építése és Pécel felemelkedése, ahol már ekkor fontos szerep jutott a később világhíressé vált könyvtárnak. Az állítólag nápolyi felmenőkkel rendelkező nemesi család fontosnak tartotta a művészetek és a kultúra pártolását, úgyhogy a kastély falai között nemcsak a könyveket és az érméket gyűjtötték fáradhatatlanul, és nemcsak anyagilag támogatták a művészeket és tudósokat, hanem erkölcsileg is. 

A könyvtárterem boltozatos mennyezetét allegorikus alakok díszítik

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Noha az alapokat Ráday Pálnak köszönhetjük, azokat fia, Gedeon tökéletesítette, aki egész életét a magyar nemzet művelésének szentelte. Megszállottan gyűjtött mindent a könyvektől kezdve a porcelánon át a magyar tudósok portréjáig, amikből egy történelmi arcképcsarnokot állított össze, de a legnagyobb gyűjtemény egyértelműen a 15 000 kötetes könyvtár volt. Ennek nemcsak a magyar tudósok és irodalmi élet nagyjai jártak csodájára, de Napóleon és II. Katalin orosz cárnő is szemet vetett egy-egy kötetre, amiből Gedeon persze egyet sem adott vagy ajándékozott el. De nemcsak a könyvek miatt fordult itt meg a kulturális élet színe-java, mint Kazinczy, Vörösmarty vagy Kölcsey, hanem a színdarabok miatt is, amiket a kastély parkjában tartottak, ráadásul magyar nyelven. A bálok és koncertek, valamint Ráday Gedeon művészetpártolása európai hírű kulturális központtá tették a kastélyt, ahová II. Lipót és II. József is ellátogatott.

Ráday Gedeon dolgozószobája a könyvtárteremből nyílt, ma korhű bútorokat láthatunk itt

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Könyvritkaságok és vörösmárvány oszlopok

Ha a kastély kapuját átlépve még nem ragadott el minket a főnemesi hangulat, akkor a jobb szárnyban eldugott díszes könyvtárterembe lépve biztosan el fog, ahol sajnos könyveket nem, de vörösmárvány oszlopokat és az allegorikus alakok tömkelegét találjuk. Annak ellenére, hogy az évszázadok során mennyi mindent átélt ez az épület – tűzvész, háborúk és kórházzá alakítás –, a teremben minden eredeti: a freskók, a padlózat, a márvány. Ráday Gedeont már gyerekként is vonzotta a tudomány és a könyvek világa, úgyhogy nem véletlen, hogy felnőttként a felvilágosodás hazai és külföldi irodalmával, enciklopédiákkal, 14. és 15. századi ritkaságokkal bővítette a könyvtárát. 

Ráday Gedeon egész életében a könyvtár gyarapításával és a magyar irodalmi élet fellendítésével foglalkozott

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Ha a könyveket nem is tudjuk böngészni, a mennyezeti freskókban elég jól el lehet veszni és még azt sem fogjuk bánni, hogy a felfelé nézéstől egy picit megfájdul a nyakunk. A család művészet- és tudományszeretete a kastély díszítésében is meglátszik: ha a könyvtár mennyezetének minden apró részletét szemügyre vesszük, akkor a különböző tudományokhoz kapcsolódó mitológiai alakokat és a Ráday-könyvtár könyveinek stilizált darabjait tartó kis puttókat is felfedezzük. Az egyik falon egyébként egy Ráday Gedeont ábrázoló rézmetszet is van, de a szokásos díszsüveg helyett hálósipkában van. A miértekre Kazinczy egyik írásában ad választ: Gedeon kopasz volt, gyakran fázott és állandóan hálósipkát hordott, az utókor emlékezetében is így szeretett volna megmaradni. 

A királyi szalonban az építészet, szobrászat és festészet allegóriái láthatók

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A boltozatos teremből nyíló kisebb könyvtárszoba falait Orpheusz és Eurüdiké története díszítette, míg a mennyezeten Airont látjuk egy delfin hátán, ahogy a szirének hangjából merít ihletet. A ritkaságokkal teli könyvgyűjteményt egyébként nem lehetett külön-külön szétosztani, Ráday a végrendeletében is kikötötte, hogy ha valamilyen oknál fogva el kellene adni, az csakis egyben történhet, így amikor az 1860-as években a család kénytelen volt eladni a könyveket, azok egy az egyben a református egyházhoz kerültek, ma a Ráday utca 28. szám alatt vannak.

A dísztermet borító fekete-fehér freskók Ovidius Átváltozások című művének illusztrációi

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Fekete-fehér freskók és Ráday Gedeon verssorai a díszterem falain

Ha azt hisszük, hogy a tökéletes Insta-fotót a könyvtárteremben fogjuk ellőni, akkor tévedünk, mert az emeleti díszterem tartogatja a legnagyobb csodákat. A falakat Ráday egyik kedvenc könyve, Ovidius Átváltozások témáját feldolgozó freskók vannak, ami nem azért számít különlegesnek, mert a gróf Bernard Picart és Philipp van Gunst rézmetszeteit nagyíttatta fel, hanem mert mind a 15 darab fekete-fehér. A meseszép freskók alatt pedig egy-egy morális témájú verssor olvasható, amiket Ráday Gedeon magyarul írt – bár a nyelvújítás bölcsőjének is tekinthető kastélyban nem is lehetett volna másként. Eredetileg a terem mennyezetét is freskók borították, de az 1825-ös tűzvész során megsemmisült.

A kastélyban keringve feltűnik, hogy itt egykor minden szobát beborítottak a festmények, ahol az évek során nem maradt meg eredetiben, még ott is felsejlenek a régi minták motívumai: hol árkádsorok, hol arcképek vagy a vadászat jelképei bukkannak fel. Annak ellenére, hogy az épületre ráférne egy erős felújítás, a szobákban szerencsére folyik a mennyezeti és fali freskók restaurálása, amik közül jópár akkor tűnt el, amikor az 1950-es években a MÁV Kórház kihelyezett részlegévé alakították a kastélyt – az ágyak sziluettjeit is láthatjuk itt-ott.

A kastélykertben egykor színház is volt

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

A Ráday-kastélyt még nem érte utol az elmúlt évek kastélyfelújítási rohama, és a termeiben járva érződik, hogy szükség lenne rá, de a falakat és a mennyezetet borító freskóival még így is bárkit képes levenni a lábáról. És ha már kiautózunk egy kellemes őszi délutánon, akkor a parkjában is érdemes elidőzni, ahol a fák között egykor Jókai és Laborfalvi Róza andalgott szerelmesen. 

Hasonló tartalmak

Admin mode