Bár mintegy 3 méter magas, Jókai Mór impozáns szobra mögött egészen eltörpül egy régi feszület, ami nemcsak úgy fest, mintha egy kis faluból maradt volna itt, hanem többé-kevésbé ez is az igazság vele kapcsolatban. Az út mentén már a középkor óta állítanak a lakott települések közelében feszületeket a katolikus vallású közösségek, sőt az egyház is. Mivel többségük az időjárásnak kitett helyen állt, és a történelem is mostohán bánt velük, a korai időszakban készült darabok nem maradtak fenn, a ma is láthatók már a 18. század után születtek.
Útjelzők, találkahelyek
A Mária Terézia-féle úrbéri rendelet 1767-ben jogi biztonságot, stabil földhasználatot adott a jobbágyoknak, vagyonosodni kezdett a gazdálkodóréteg, így már nemcsak az egyház és a földesurak állíttattak keresztet, hanem ők is. Persze ezek az alkotások nem mindig képviseltek különös értéket, sokszor csak fából készültek, bár a valamivel drágább bádogkeresztek között már igen míves példák is akadnak, ám szobrászmester készítette kőkeresztre csak a leggazdagabbaknak, illetve a jobb módú kisközösségeknek volt pénze. Bár az alkotások vallási célból készültek, felajánlásként vagy oltalom kérése céljából, nem minden esetben volt jámbor a történet, ami hozzájuk kötődött. Már a korai időkben is előfordult, hogy gyilkosságok, balesetek helyén vagy járványok után, hálaadásképpen emelték őket. Sokszor álltak földek határán vagy utak csomópontjában, így fontos útjelzők, találkahelyek is lehettek. A feszületeket legtöbbször kerítéssel védték, ugyan a szokásjog szerint egyházi tulajdonban álltak, a közösség mégis együttesen gondoskodott róluk, a munkából különösen az eladósorban lévő lányok vették ki a részüket.
Ilyen, egykor fontos csomópontban álló kőkereszt a Jókai téri is. Az Andrássy utat ugyanis csak 1870-ben alakították ki, a kereszt környékén, nagyjából a Jókai utca vonalában, de jóval szélesebb területen húzódott a Gyár utca. A terület nevét az 1780-as években idetelepült Valero-selyemgyárról kapta, később pedig egyre több kisebb üzem is a környékre költözött, amely sokáig majorokkal, szőlőkkel őrizte falusias jellegét. Az 1850-es években (más források szerint még a 18. században) került ide a kőkereszt, ami a város szélén, a Gyár utca elején szolgálta a hívek békéjét. Az alkotás 3,2 méter magas. Jobbra fordított fejjel, csukott szemmel, halottként ábrázolja Krisztust. Építtetőjét a köztéri szobrok katalógusa szerint nem ismerjük, más forrásokban azonban az olvasható, hogy egy Hausknecht Michael nevű pékmester szőlőjének határát jelezte, és Mercier Michel Victor készítette. A rejtélyes hátterű alkotás naiv megformálásával, virágokkal díszített környezetével mindenesetre kedves emléke a falusias Budapestnek.
Emlékek őrei
Bár ritka, mégsem egyetlen példa, hogy bérházak, sugárutak mellett feszület formájában őrződött meg az ott szőlészkedő, gazdálkodó közösség emléke. Hasonlóan elüt a környezetétől a Mátyás tér közelében, a Koszorú utca sarkán található egyszerű bádogkereszt, amiről Schuster Lóránt, a P.Mobil oszlopos tagja, aki sokáig a közelben lakott, még dalt is írt, Pléh-Krisztus címmel. A XXII. kerületben, a Nagytétényi úton, már egy kicsit zöldebb környezetben, egy kerítésbe ékelve szintén találunk egy feszületet. Ennek 2018-ban restaurált talapzatán szép, gót betűkkel még olvasható a felirat, mely szerint a Schipanauer család állíttatta, hálából, mert megmenekültek a himlőjárványtól. Az alkotás így a környék sváb múltjának szép példája, de számos feszületet állíttattak az I. világháborút követő időszakban is. A szokás ma már kevésbé gyakori, de még él. Csepelen egy plébánia kertjében látható például az a feszület, amit hívek állíttattak szeretett plébánosuk számára a 2010-es években. A Jókai téri és a Koszorú utcai feszület viszont letűnt korokról mesél, a sokemeletes város árnyékában rejtőző emberi történetekről, családi összefogásról, sorsokról.
Források:
- Bartha Dorottya: Pléhkrisztus Józsefvárosban, Énbudapestem
- Feszületek, kegyszobrok, Arcanum
- Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa, Budapest, 1989
(Borítókép: Karancsi Rudolf – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
