Nyáron nemcsak regényekkel töltekezhetünk, hanem érdemes belemerülni az ismeretterjesztő könyvek világába is. Az elmúlt hónapokban számos izgalmas nonfictionkötet jelent meg, amelyek Budapest történetétől és építészetétől kezdve a gasztronómián, a képzőművészeten és a természeten át egészen az illatok vagy a horgászat világáig kalauzolnak. Olyan könyveket válogattunk, amelyek az ismereteken túl új nézőpontokat is nyitnak, így elolvasásuk után más szemmel nézünk majd a minket körülvevő világra.

Földváry Gergely: „Édes szép zöld fáim” – Jókai Mór a Svábhegyen

A kötet szerkesztője, valamint a nagy részét író történész, Földváry Gergely, valamint két szerzőtársa, Tomasits Bence és Szentkereszti Máté egy album méretű és kiállítású könyvvel hajtanak fejet a legnagyobb magyar író és egykori lakóhelye, a Svábhegy előtt, részletesen mesélve közben Jókai és a városrész viszonyáról. A szemrevaló kötet két nagyobb szerkezeti egységből áll. Az első rész egyfelől azt az utat mutatja be, ami Jókai Mórt a Svábhegyre vezette, másfelől pedig az otthonteremtés stációit, a természettel való viszonyát és azt a komoly hatást, amit a Svábhegyre tett az író. Ez egy tudományos igénnyel megírt, mégis könnyed és olvasmányos történeti feldolgozása a múltnak. A második rész szinte teljes egészében levéltári anyagokra épül, csupa olyan szövegre, amelyek eddig publikálatlanok voltak. Ennek a résznek az is az izgalmát adja, hogy Jókai személyét, életét és írói tevékenységét új megvilágításba helyezi. Fontos tudnivaló, hogy a könyv nyitvatartási időben a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben (a Zugligeti úton) vagy a Királyhágó téri Hegyvidék Galériában vásárolható meg.

Geri Ádám: Gasztrorégész – A gulyáskommunizmus konyhája

Könyve címében a szerző nem túloz: ami munkát elvégzett, az valóban régészet, csak nem a föld alól ásott ki dolgokat, hanem az emlékezetből, valamint a konyhák mélyéről. Az újságíró és társasjáték-tervező Geri Ádám témája a gulyáskommunizmus évtizedei, a Kádár-korszak, amit a mindenkori jelenből visszatekintve folyamatosan elátkoznak valami miatt, és ami miatt most a szerző tollat ragadott, az a gasztronómia. A kritikusok szerint a magyarok alapvetően igénytelen és rossz táplálkozásának elsősorban a múlt rendszer az oka. Ám Geri Ádám nem támad, hanem a támadott oldalára állva megvédi a Kádár-korszakot, már csak azért is, mert ez volt az első olyan korszaka az országnak, amikor senki sem éhezett, és az alultápláltság nem számított népbetegségnek, de még csak riasztó jelenségnek sem. A könyv erényei közé tartozik, hogy Geri Ádám ízesen és szórakoztatóan mesél a korról, és nem hurráoptimizmussal tör lándzsát a Kádár-kor mellett, hanem reális képet fest róla. Mindezt úgy, hogy minden egyes fejezet egy-egy ikonikus helyszínt, ételt, jelenséget vagy arcot helyez a középpontba. 

Kovács Dániel: Brutalista építészet Magyarországon

A Walter Rózsi-villában látható Breuer, Goldfinger és más magyarok. Brutalista építészetünk itthon és odaát című kiállításhoz kapcsolódva jelent meg Kovács Dániel művészettörténész könyve vagy sokkal inkább albuma. Hosszú éveken át meglehetősen ambivalens viszonyunk volt ezekkel a sokszor hatalmas betonépületekkel, amelyekről hamarabb jut eszünkbe egy disztópikus filmdíszlet, mintsem az otthon vagy az irodatér. A 2010-es évek óta viszont nagyot változott a világ, és a betonmonstrumokat megszerette a nagyközönség. Ebben a könyvben a szakmai(bb) bevezető után az országban található 185 brutalista épületet vehetjük szemügyre, és amellett hogy feltárul előttünk, milyen sokféle funkciót tudnak betölteni, azt is láthatjuk, hogy vannak bizonyos visszatérő motívumok, így egy miskolci, egy budapesti vagy egy salgótarjáni épületben is találunk közös pontot. Az épületek bemutatásán túl a hozzájuk kapcsolódó adatokat és szakirodalmat is megtaláljuk, illusztrációként pedig a mai fényképek (F. Tóth Gábor fotói) mellett jó néhány alkotásnál az átépítések és a bontások miatt archív képek szerepelnek.

Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig

2025-ben Krasznahorkai László elnyerte a világ legrangosabb irodalmi elismerését, a Nobel-díjat, „látnoki erejű műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Természetes, hogy egy ilyen díj után megnő az érdeklődés a szerző iránt, Krasznahorkai regényei viszonylag hamar elfogytak a boltokból, és rengeteg róla szóló cikket lehetett olvasni a Nobel-díj időszakában. Ehhez kapcsolódik a Könyves Magazin Krasznahorkai kiadványa is, amely 200 oldalon mutatja be, hogyan jutott el az író a gyulai házból a rangos irodalmi díjig. A bookazine-ban többek között a 2025-ben 40 éves Sátántangóról olvashatunk tanulmányokat, de megtudhatjuk azt is, hogyan formálták Krasznahorkai látásmódját az olyan városok, mint Tokió vagy New York, és hogyan találhatjuk meg az iróniát és a humort az apokaliptikus, sötét víziók mélyén. Külön kiemelnénk, hogy ez a kiadvány azoknak is jó ugródeszka, akik még csak most ismerkednek a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb alkotójával. Itt a szöveg mellett a vizualitás is legalább olyan fontos, exkluzív fotók, dokumentumok, infografikák teszik teljessé az életmű feldolgozását.

Adam Lebor: Budapest végnapjai

Tavaly jelent meg nálunk a brit szerző, Sinclair McKay Berlin – Élet és gyász a városban, mely a 20. századot formálta című könyve, ami az 1900-as évek legfontosabb helyszínéül a német várost választotta, és annak 100 éves történetén keresztül mesélt a századról is, a kötet gyújtópontjába pedig a II. világháború végét, Berlin elfoglalását helyezte. A Magyarországot jól ismerő, évtizedek óta Budapest és London között ingázó újságíró, tudósító, író Adam LeBor valami hasonlóra vállalkozott új könyvével. Hogyan fejlődött Budapest a századfordulótól egy pezsgő, modern és vonzó, kozmopolita nagyvárossá, amit aztán a történelem szörnyűségei maguk alá temettek, lakóit elpusztították vagy kiforgatták önmagukból. LeBor csak a múlt század első feléről mesél: az aranykorról, majd a bukásról. A valóságot színesen és izgalmasan felfestő, a történelmi fordulatok mellett az események érdekes, tipikus és meghatározó karaktereire fókuszáló könyv a II. világháború végével zárul, ám amit addig elmesél, minden tragédiája ellenére is lebilincselő, már-már kalandregény-izgalmú. 

Lenthár Balázs: Budapesti fura szerzetek

Mire vágyott igazán Miss Európa, és hogy lett világhírű a budapesti nőimitátor? Szeretjük a történelem karakteres, meghökkentő alakjait, Lenthár Balázs újságíró-történész könyve egy csokorban mutatja be nagyjából 160 év furcsa szerzeteit. Többek között egy fekete honvéd, egy férfiként élő grófnő, a magyar kaméliás hölgy és a bűnöző rendőrkapitány történetét ismerhetjük meg a lapokon. Elsőre talán soknak tűnik a szöveges anyag, de cseppet sem unalmas vagy nehezen olvasható, hiszen a néhol humoros, néhol tragikus történetek visznek magukkal. A főváros híres és hírhedt alakjait kelti életre ez a könyv, történeteiken keresztül pedig a 19–20. század mindennapjaiba is betekinthetünk.

Molnár Éva: A láthatatlan gyógyító

Különös erejük van az illatoknak. Sokszor előfordul, hogy egy ismerős illat hirtelen, váratlanul megcsap minket, ilyenkor pedig nemcsak az emlékeket képes visszahozni, de a hozzájuk kapcsolódó érzéseket is. Molnár Éva könyvében megismerhetjük az illatok varázslatos és gyógyító világát – az ókori füstölőktől a modern illatterápiáig. Van szó benne Marie Antoinette terápiás parfümjeiről, megismerjük a szaglás anatómiáját, és ha már illatterápia, olyanokat is megtudhatunk ebből a könyvből, hogy milyen szerepe van például a „nemszeretem” illatoknak. Azt tudtátok, hogy egykor úgy hitték, a betegségek a „rossz levegővel” jutnak be a testbe, ezért illatokkal próbálták gyógyítani az embereket? És azt, hogy a parfümkészítés és a gyógyszerészet hosszú ideig szorosan összetartozott? Mindemellett persze megismerhetjük a francia illatkultúrát, és azt is, mi is valójában az olfaktív terápia. Az ismeretterjesztésen túl gyakorlati útmutatót is kapunk arról, hogyan érdemes tudatosan használnunk az illóolajokat, amelyek nemcsak a fizikai közérzetünkre, de a lelki folyamatokra is hatnak.

Molnos Péter: Budapest a festők szemével

Szeretjük a festményeket, hát még azokat a képeket, amelyek fővárosunk látképét vagy egy-egy részletét ábrázolják. Monumentális album jelent meg a festők Budapest-ábrázolásairól, de a festményeken túl érdekes tanulmányok, archív fotók és plakátok, illusztrációk is színesítik a kiadványt. Érdemes belemélyedni, hogy az adott korszakban vagy egy-egy témáról, eseményről hogyan gondolkodtak a művészek. Láthatunk képeket Budapest különböző ostromairól, hogy látták Ferenc József koronázását és kardvágását a pesti Duna-parton, de Vaszary János, Czóbel Béla, Galimberti Sándor és Mácsai István különös hangulatú festményeit is áttekinthetjük. Mácsai esetében számunkra külön izgalmas volt, hogy a festő által elkapott, megörökített pesti, budai pillanatokat, helyszíneket párhuzamba állítottuk azzal, hogy ma hogy néz ki az adott környék. Bár monumentális albumról van szó, a főváros- és művészetszeretőknek érdemes beszerezniük.

Száraz Miklós György: Legendás Budavár

Számtalan könyv és fotóalbum jelent már meg a Várnegyedről, de a Legendás Budavár kötet újabb képekkel, kalandokkal és történetekkel ismerteti meg az olvasót. Az egykori királyi székhely, a nyüzsgő polgárváros, mesék, legendák, 800 év történelme elevenedik meg a lapokon. Semmiképp se történelemkönyvnek képzeljük el, hanem egy mesélős, idézetekkel, anekdotákkal és archív fotókkal teli, könnyen befogadható könyvnek, amely segít jobban megismerni a múltat. Régészet, történelem, építészet- és művészettörténet, krónikás feljegyzések keverednek korabeli újsághírekkel, rémisztő viharokról és ijesztő bűntényekről szóló tudósításokkal, de a Várban élők mindennapjaiba is beleláthatunk. A könyv szerkezete logikusan követi a Várnegyed struktúráját, a Bécsi kaputól indulva jutunk el a palotáig. Az albumban több mint 200 fotót találunk, közgyűjteményekből, magángyűjteményből egyaránt, köztük olyanokat is, amelyeket máshol még nem láthattunk. Hangulatos felütni Száraz Miklós György könyvét, lapozgatni az olykor 150 éves képek között és megnézni, hogy milyen volt egykor a Dísz tér, az Úri utca vagy a Várba felvezető lépcsők.

Szendőfi Balázs: Az egymillió horgász országa

Mint azt a természetflmes és halkutató riportkönyvéből megtudjuk, Magyarországon még mindig a horgászat számít a legnépszerűbb szabadidős tevékenységnek, a teljes népesség 10%-ának van hivatalos engedélye. Ez hatalmas szám, pláne ha még híreket is olvasunk és szembesülni vagyunk kénytelenek azzal, hogy vizekben egyébként gazdag országunkban már akadnak vízügyi problémák. És itt nemcsak arra gondolunk a szerzővel együtt, hogy rekordalacsony a vízállás a Velencei-tó, a Balaton meg a Duna esetében – hogy csak a legtöbbször hangoztatott példákat említsük –, hanem arra is, hogy a horgászok jelentős része nem vigyáz a tavak és a folyók partjára, amivel gyakorlatilag szennyezi a környezetet, meg arra, hogy vizeink már nem bírnak el ennyi horgászt, miközben az iparág arra törekszik, hogy még többen legyenek. És ezzel még mindig nem értünk a vizeinket érintő problémák végére. Szendőfi Balázs remek és a szemünket felnyitó könyve szerencsére nemcsak a gondokat és a bajokat sorolja, miközben ostorozza mindazokat, akik érintettek a horgászatban, hanem megoldásokat és kiutat is kínál. 

Zubreczki Dávid: Hogyan nézzünk várost? – Utcai felfedezők kézikönyve

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a könyv nekünk szól, meg persze mindazoknak, akik szeretik bebarangolni nemcsak a fővárost, de utazásaik során bármelyik várost. Akiket hamar ámulatba ejt egy épület, egy tér, egy utca vagy bármi, ami a városok lételeme. Az a jó ebben a könyvben, hogy rávezet minket arra, hogyan lássuk meg az érdekeset, a szépet egy-egy épületen, teszi mindezt szájbarágás nélkül, könnyedén, humorosan, mesélősen, amolyan zubreczkisen – aki olvasott már az urbanista szerzőtől, az tudja miről beszélünk. Akinek pedig eddig kimaradtak a művei, a Hogyan nézzünk várost? remek apropó az ismerkedésre. Nincsenek benne részletes ismertetők, pontos útmutatások, térképek, sőt képek sem, de ha elolvassuk, egész más szemmel nézünk majd egy városra, akár Budapestre is.

Nagy T. Katalin: Szobrok indulatból – Rabóczky Judit Rita

Rabóczky Judittal 3 évvel ezelőtt készítettünk interjút a We Love Budapest oldalára, Szabó Gábor fotósunkkal ellátogattunk a műtermébe, hogy ott élőben is szembesüljünk bizarrabbnál bizarrabb szobraival, fémmaszkjaival és a groteszk valamennyi tartományát lefedő tárgyaival, melyek alapanyagait mintha világvégi fészerekből és rég elhagyott kovácsműhelyekből gyűjtötte volna össze az alkotó. A Rabóczky Judit szobrászról szóló életműalbum bibliográfiájába ez az interjú is bekerült, sőt a kötet fotói közé is az akkor készült képek némelyike. Szobrai alapján Judit egy harcos amazon, aki előbb szúr és sosem kérdez, a valóságban viszont egy végtelenül kedves, bájos kis manólány. Vagy inkább manónő. A róla, valamint nagyon izgalmas, sajátos, látványos és eredeti stílusú munkásságáról szóló kötet bőven megérdemli a figyelmet, pláne annak, akit mélyebben érdekel a hazai képzőművészet. De már maga a könyv is jól mutat: a vaskos és nagy alakú kiadvány elnyerte a Szép Magyar Könyv különdíját, és ezen egyáltalán nem csodálkozunk. 

We Love Budapest – Összhangban a várossal

Hogy kicsit haza is beszéljünk: idén 15 éves a We Love Budapest, ennek örömére az olvasóinkat és magunkat is megajándékoztuk egy új nyomtatott kiadvánnyal, az Összehangban a várossal című bookazine-nal. Ebben jórészt exkluzív, csak itt megjelent cikkek találhatók. Interjút olvashattok többek között a Sziget Fesztivált visszakapó Gerendai Károllyal vagy Budapest főpolgármesterével, Karácsony Gergellyel, de olyan népszerű színészekkel is, mint Lovas Rozi és Kovács Patrícia. Azt is megtudhatjátok, melyek voltak a legelső specialty kávézók Budapesten, hol vannak a legjobb teraszos helyek és rejtett kertek, hogyan változott a fővárosi lakhatás az elmúlt 100 évben, de lemerészkedtünk a metró mélyére és megfejtettük a futás pszichológiáját is. Végül, de nem utolsósorban olyan szórakoztató tartalmak is helyet kaptak a bookazine-ban, mint a fővároshoz köthető hiedelmek és legendák, és megemlékeztünk néhány világhíressé vált magyar nőről is. Ha szeretnétek kicsit jobban ismerni Budapestet, megtaláltok minket is a Relay üzleteiben, valamint a Libri, a Bookline, illetve a Líra könyvesboltokban.

(Borítókép: We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék