Kivételesen nem szépirodalmat, hanem ismeretterjesztő könyveket gyűjtöttünk, amelyek segíthetnek jobban megismerni a várost, az elfeledett történeteket és alakokat. Lesz szó férfiruhába bújt női honvéd századosról, Budapest gasztrotitkairól, trendteremtő női művészekről és fotóalbumról is.

 Koniorczyk Borbála: Női szörnyetegek

Hét különleges, a 20. század eléjén alkotó és a maga korában ismert és elismert, mára mégis elfeledett nőt mutat be nekünk a Női szörnyetegek – Kivételes művészek a századelő Budapestjén című könyv. Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga egy olyan korban alkotott, amikor a nőket még alkalmatlannak tartották az önálló szellemi tevékenységre, ám ők nem adták fel az álmaikat, és még úgy is sikert sikerre halmoztak, hogy sokan ellenezték az általuk képviselt új „női típust”. Dr. Kmetty Károly egyetemi tanár és országgyűlési képviselő egyenesen női szörnyetegeknek nevezte őket, akik a „feminista hóbortokért” rajonganak. Koniorczyk Borbála neve a Hosszúlépés városi sétáiról lehet ismert, ebben a könyvében pedig amellett, hogy elmeséli nekünk az egyes női alkotók életútját, megismerhetjük a század eleji Budapest hangulatát is.

Kordos Szabolcs – Mautner Zsófi: Budapest gasztro

Hol volt a város első kínai étterme, és hol gyártották a Stühmert? Miért keltett megütközést Sissi húslevese, és hol találjuk a titkos királyi várót, ami a mai napig őrzi Monarchia korabeli megjelenését? Miért lett vége a City Grill sikerének, és miért járt a Keleti mögé egész Hollywood? Kordos Szabolcs új könyvében kifejezetten a város és a gasztronómia kapcsolatára fókuszál, 19 épületen keresztül ismerhetjük meg a legtitkosabb gasztrosztorikat. Mindebben pedig társa Mautner Zsófia, aki minden fejezethez hol egy autentikus, hol egy újragondolt, könnyen elkészíthető receptet hoz nekünk – így válik a könyv egy izgalmas történelmi és ízutazássá.

Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Magyar boszorkánykönyv

Imádtuk a szerzőtrió előző, Bestiarium Hungaricum című könyvét, így nem volt kérdés, hogy a néphitünk ikonikus alakját bemutató kötetüket, a Magyar boszorkánykönyvet is beszerezzük. A gazdagon illusztrált könyvben a boszorkány-hiedelemkör legkülönösebb figuráit ismerhetjük meg, úgymint az emberevő boszorkány, a tojást tojó boszorkány vagy az elboszorkányosodott tündérek. A magyar boszorkányhitre a legkorábbi utalás Szent István király második törvénykönyvében tűnik fel, viszont a boszorkányhoz fűződő képzetek a török időkben és az azt követő időszakban terjedtek el, ekkor vált a rontóképesség fő megtestesítőjévé. A könyv nemcsak a különféle szerepköröket mutatja be, de meséket és hiedelemszövegeket is társít hozzájuk, így jobban elmélyedhetünk a magyar folklór mágikus alakjában.

Miklya Luzsányi Mónika: Szerelem és kard – Bányai Júlia, a honvédszázados

Nem biztos, hogy olyan sokan tisztában vagyunk vele, hogy az 1848–49-es forradalomban nemcsak férfiak, de jó pár honvédnő is harcolt a hazáért és a szabadságért. Egyrészt az iskolában nem tanultunk róluk, másrészt meglehetősen kevés információ maradt ránk – azokból pedig még kevesebb a megbízható. Bár Bányai Júlia alakját valamennyire kiszínezte a szerző, még így is izgalmas és informatív képet kapunk a korról és a nők honvédségben vállalt szerepéről, illetve lehetőségeikről – nem nézték jó szemmel, hogy harcolni akarnak. Miklya Luzsányi Mónika életrajzi regényében korabeli forrásokra, tanulmányokra és szakértőkre támaszkodik, hogy egy olyan szabadságharcos nőt mutasson meg az olvasónak, aki nem félt küzdeni és bármit megtett, hogy elérje a célját – még férfiruhát is öltött, csak hogy megvédhesse hazáját.

Muszatics Péter: Budapest most

Olyan ezt a könyvet olvasni, mintha megállás nélkül sétálnánk a város különböző kerületeiben és alaposan megfigyelnénk a jellegzetes részeit, egy nagyobb plakátot, egy ikonikus épületet vagy egy közteret. A séta melletti másik asszociációnk a film is lehetne: érezni, ahogy a szöveg követeli magának a vizuális tartalmat. Utóbbi nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a szerző, Muszatics Péter többek között filmtörténész is. A kötetet John Lukács Budapest, 1900 című könyve ihlette, a szerző pedig csigavonalban vezet minket végig Budapesten, így elidőzünk például Csepelen, Sashalmon, Pesthidegkúton és a belvárosban is.

Sugár Viktória – Kita Michihiro: Pesti bérházak

Budapest szerves részét képezik a bérházak, ezekről mi is előszeretettel írunk, de a közösségi médiában is rendszeresen találkozunk róluk készült fotókkal, ahogy városi sétákon is sokszor bejuthatunk a századforduló jellegzetes épületeibe. Ez a könyv amellett, hogy áttekinti az épülettípus változatait, betekintést enged a 19–20. század bérházépítési tevékenységébe és felhívja a figyelmet arra is, milyen kihívásokat jelent az épületállomány felújítása. A könyv háromféle megközelítésben mutatja be a bérházakat: megismerjük a városfejlődésre való hatásukat, az egyes építészeti alkotóelemeiket, illetve az egyes stílusokat is. A Pesti bérházak című könyv azért is különleges, mert egyszerre van benne várostörténet, az egyes épületek alaprajzai, a jellemző épületszerkezetek és fotók is, de megismerhetjük azt is, hogyan gondolkozik bérházainkról egy építész.

Tamási Miklós: Fortepan ABC

Szeretjük és napi szinten használjuk a Fortepant, melynek segítségével Budapest (és az ország) legkülönbözőbb korszakaiba mehetünk vissza, és az archív fotóknak köszönhetően beleláthatunk a mindennapokba. A Fortepan ABC a régi képek és hangulatok kedvelőinek lesz kedvelt képeskönyve, amelyben 580 képen köszön vissza a 20. század. Érdekessége, hogy Tamási Miklós kifejezetten olyan képeket keresett az archívumból, amelyeken valamilyen betű, szó vagy szöveg szerepel, így a könyvet lapozgatva a legkülönfélébb fényképek, városrészek és évek között ugrálhatunk. Látunk benne például hirdetést egy szempillakölcsönzőről 1940-ből, címfestőt a 10-es és a 70-es évekből és választási plakátokat 1990-ből. A fotókat rövid szövegek kísérik, míg 10 címszónál Szalai András, Tamási Miklós, Zubreczki Dávid és Zsuppán András gondolatait olvashatjuk Budapestről, történelemről és dizájnról.

We Love Budapest: 23 – Nagy budapesti kerülethatározó

Nem volt egyszerű végigjárni és felkutatni mind a 23 kerületünk történetét, legendáit és kevésbé ismert, ám annál érdekesebb látnivalóit, de szerencsére ebben segítségünkre voltak helytörténészek – nekik utólag is köszönjük! A könyv egyszerre szól a helytörténet, az építészet és a társadalomtörténet iránt érdeklődőknek, ahogy a budapestieknek és a nem budapestieknek is. Bár komoly oldalszámmal (768) rendelkezik, egyáltalán nem egy száraz adatokkal teli lexikonról van szó, pont ellenkezőleg: grafikákkal, mostani és archív fotókkal tettük még olvasmányosabbá. Noha a súlya miatt városi bóklászásokra nem tudjuk magunkkal vinni, de otthon inspirációt meríthetünk belőle ahhoz, hogy merre vigyen tovább az utunk legközelebb.

(Borítókép: We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék