Budapesten egykor számtalan gyár működött, melyek jó része a háborúk vagy a rendszerváltás után bezárt, ám a kiüresedett hatalmas ipari épületek megmaradtak. Ezek némelyikét az évek során revitalizálták és új funkcióval töltötték meg, ami azért is jó, mert a már meglévő épületállomány újrahasznosítása kevesebb környezeti terheléssel jár, mint egy olyan beruházás, amely inkább a bontást és egy teljesen új épület felhúzását részesíti előnyben.
Számtalan jó példát láttunk már arra, hogyan lehet visszaadni a városnak a kevésbé kihasznált vagy épp elhagyott egykori ipari területeket. Ráadásul az ilyen típusú fejlesztések az építészek, az építészhallgatók és a várostervezők kreativitását is megmozgatják, ezért a meg nem valósult koncepciókba is érdemes olykor belenézni. Budapesten az elmúlt években több hasonló fejlesztés történt, ilyen a MOM területének átalakítása, a Ganz Villamossági Művek helyén létrejött Millenáris Park, a felrobbantott VITUKI telephelyén felépült Nemzeti Atlétikai Központ, de érdemes a fővárosból kitekinteni Ózdra is, ahol az Ózdi Kohászati Üzemek területét töltötték meg új funkcióval: ma már a Digitális Erőmű működik benne. Mivel ipari épületeinket a legváltozatosabb funkciókkal töltik meg a revitalizáció során, mi most kifejezetten olyan példákat kerestünk, amelyek a kulturális hasznosításra fókuszálnak, s bár listánkban csak 5 helyszín szerepel, ennél azért többet találunk a fővárosban.
art quarter budapest
Ez a hely jó példa arra, hogy mit kezdhetünk az egykori üzemeinkkel ahelyett, hogy lerombolnánk vagy hagynánk őket pusztulni. Bár ahhoz, hogy az egykori Haggenmacher Henrik-féle sörgyárból művészeti negyed legyen, a 90-es években ott, Budafokon élő német Wolfgang Bartesch ötlete is kellett: ő volt az, aki a sokáig üresen álló és eladó gyárban meglátta a lehetőséget. Az art quarter budapest ma már számtalan képzőművész és kreatívipari cég otthona. A volt gyárépületekben műtermek, stúdiók, kiállító-, előadó- és közösségi terek működnek, de itt van a Rózsavölgyi Csokoládé műhelye is.
Dreher S1
Kőbányán van jó pár olyan egykori gyárépület, amelyet érdemes újrahasznosítani, és közülük jó néhány szerencsére már új életre kelt, így a régi Füzér utcai szalámigyár, ahol a Kőbányai Kortárs Kultúr Központ – 4K működik (bár mostanában keveset hallani róluk), az egykori Eiffel-csarnok, ahol ma az Eiffel Műhelyház működik, és ilyen a kerület egyik legizgalmasabb rejtett helyszíne, a Dreher Sörgyár S1 is. A sorsára hagyott ipari műemlékben idén már tartottak egy összművészeti rendezvényt, ahol a szervezők megmutatták, milyen lehetséges hasznosítása lehetne az üresen álló térnek. A pop-up városi fesztivál és a művészeti showcase eseménysorozat egyvelegét adó kamalectet a dialect és a kama.rave kollektívák szervezték, akik a MOME és a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóival, valamint oktatóival közösen dolgoznak azon, hogy a sörgyárnak új jelentéseket, illetve lehetőséget adjanak egy revitalizációs folyamat keretein belül. Mi örülnénk neki, ha az időszakos hasznosításából állandó lenne.
Hengermalom
A Budai Hengermalom évekig állt üresen Kelenföldön, holott az 1909 és 1911 között épült létesítmény egykor nagyon fontos része volt a városnak: ez biztosította a kenyeret. A ma már ipari műemléki védelem alatt álló, nagyjából 10 000 négyzetméteres területet a Valyo és az építész stúdió közösen kelti életre. Céljuk egy közösségi és kulturális tér létrehozása, melynek programjaival újrahasznosítják és visszaadják a szebb napokat látott malmot a városnak. Idén volt már itt vintage vásár, gyermekbolhapiac, tartottak workshopokat, tematikus sétákat, de kertmozi, zenei események és szakmai programok is voltak már itt.
Kahán Art Space
Ez a kiállítótér jó példája annak, milyen az, amikor művészettel telik meg egy régóta kihasználatlanul álló ipari épület. A kiállítóhely az egykori Magyar Léghajó- és Repülőgépgyár füves repülőtere helyén álló modernista ipari csarnokban nyílt meg. Ez az albertfalvai üzem volt a Monarchia legnagyobb repülőgyára, ahol az első olyan hidroplán is készült, amellyel hadifoglyokat lehetett szállítani. A gyárat az eredeti építészeti elemek megőrzésével alakították az új funkcióhoz. Azért is izgalmas ez a tér, mert a hatalmas belmagasságnak köszönhetően óriási méretű műveket is bemutathatnak itt az alkotók. A Kahán Art Space abból a szempontból komplex, hogy a csarnoktér mögött egy infrastruktúraépítő cég irodája található. A Budapest Art Factory is itt bérel műtermeket, ők az egykori repülőgépgyár festőcsarnokát élesztették újjá.
Közlekedési Múzeum
Bár a Közlekedési Múzeum helyszíne körüli bizonytalanság továbbra is tart, mégis belevesszük ebbe a listába, hiszen az egyik legjobb dolog történt az elhagyott Északi Járműjavítóval, amikor kiderült, hogy az egykori Dízelcsarnok múzeumként éled(het) újjá. Sőt, időszaki kiállítótérként pár évre be is költözött ide a Közlekedési Múzeum, így mindenki bejárhatta a hatalmas csarnokteret, ami még felújítatlan állapotában is azt a hatást keltette, mintha mindig is ez lett volna az intézmény otthona. Azért is volt jó ötlet, hogy ezen a barnamezős területen legyen a múzeum, mert ez eleve kötődik a közlekedéshez, illetve tömegközlekedéssel is jól megközelíthető, de a hely revitalizációja a környék fejlődését is fellendítette volna. A Dízelcsarnok újrahasznosításával kapcsolatos tervek évek óta készen vannak, világszinten is jegyzett építészek és kiállítástervezők, magyar kreatív szakemberek, muzeológusok és építészek közösen tervezték, ráadásul 2022-ben az építési engedélyt is megkapta, és bár kormánydöntés volt a Közlekedési Múzeum Kőbányára költöztetése, mégis új tervpályázatot írtak ki arra, hogy az intézmény új épülete Debrecenben épüljön fel.
(Borítókép: Polyák Attila – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
