A Dunakanyar nem csak a panorámás kirándulások és a hangulatos kisvárosok miatt különleges. A dombok között, erdők mélyén vagy éppen a Duna fölé emelkedve apró kápolnák bújnak meg – némelyik évszázados múlttal, mások egészen friss, közösségi kezdeményezésekből születtek. Ezek a kis imahelyek gyakran egy-egy járvány, fogadalom vagy helyi legenda emlékét őrzik, és mindegyiknek saját története van. Összegyűjtöttünk hét különleges kápolnát a Dunakanyarban, amelyeket akár egyetlen nap alatt is végig lehet járni.

Fűzkápolna (Sződ)

Sződ és Vácrátót között az erdőben, a Mária út mellett

A Sződ és Vácrátót közötti erdős területen található Fűzkápolna egészen különleges látvány: nem kőből vagy téglából épült, hanem élő anyagból, fűzfavesszőkből fonták. A természetes szerkezet idővel egyre inkább belesimul az erdei környezetbe, így a kápolna szinte a táj részévé válik.

A közepén egy faragott faszobor áll, amely Szabó Viktória és férje, Sáfár Benedek keze munkáját dicséri. Körülötte a látogatók által hátrahagyott kis tárgyak – rózsafüzérek, kövek, mécsesek – jelzik, hogy a hely nemcsak látványosság, hanem

valódi elcsendesedésre hívó pont is.

A kápolna 2015-ben jött létre helyi kezdeményezésre: a kapolcsi Ilona Malom Műhely tagja, Takács Edvárd tervei alapján Heinczinger Mika és segítői építették meg közösségi összefogással.

A nyitott szerkezetnek köszönhetően a kápolna inkább egy természetes tér, mint zárt épület: az ágak között beszűrődik a fény, a szél átjárja a teret, és az ember könnyen úgy érezheti, mintha az erdő maga lenne az imádság helyszíne. Nem véletlen, hogy sok kiránduló és zarándok keresi fel ezt a csendes kis tisztást.

Hétkápolna kegyhely (Vác)

Vác, Derecske dűlő 2., 2600

Vác határában, egy ligetes területen található a Hétkápolna kegyhely, amely a Dunakanyar egyik legismertebb búcsújáró helye. A kegyhely története a középkorig nyúlik vissza, és egy különleges legendához kapcsolódik: a hagyomány szerint egy vak ember itt nyerte vissza a látását, miután a közelben fakadó forrás vizével megmosta a szemét. A csodás gyógyulás híre gyorsan elterjedt, és a hely hamar zarándokhellyé vált. A Mária-forrással szemben a Szemvíz-forrás fakad, ez utóbbihoz elsősorban szembetegségek gyógyulását kötik.

Már a török hódoltság előtti időkben is állhatott itt kápolna: a 11. század végén az ország trónjáért folyt a küzdelem: Salamon király és Géza herceg, valamint öccse, a későbbi Szent László között.

Géza fogadalmat tett, hogy ha győz a mogyoródi csatában Salamon ellen, templomot emeltet a Boldogságos Szűz tiszteletére.

A legenda szerint a győztes csata után a templom helyét keresték a liget környékén, amikor egyszerre megjelent előttük egy szarvas, amelynek agancsán égő gyertyák világítottak. Innen ered a kegyhely középkori neve: a Szarvasról elnevezett Boldogasszony.

A területen ma is több kis kápolna található, amelyek a keresztút állomásaihoz kapcsolódnak, központjában pedig a kegytemplom áll. Az oltárkép körül számos hálatárgyat helyeztek el, az egyik legkülönlegesebb a hajból készült kép, amit egy édesanya készített a saját hajából, hálából azért, mert beteg lánya visszanyerte a látását. A zarándokok különösen Nagyboldogasszony ünnepe körül érkeznek ide, de az év más időszakaiban is sokan keresik fel a helyet. A Hétkápolna különlegessége nemcsak a története, hanem a hangulata is:

a fák között megbúvó kápolnák, a forrás és a régi kegytemplom együtt olyan atmoszférát teremtenek, amely egyszerre idézi a zarándoklat hagyományát és a természet közelségét.

Kálváriakápolna (Vác)

Vác kertvárosi részének egyik magaslatán áll az 1726-ban épült különleges műemlék együttes, a bástyaszerű barokk épület, amelyhez stációkkal kísért keresztút vezet fel. A Kálvária erődszerű, ovális alaprajzú építmény, amely kálváriaegyüttes tartalmazza a kálváriák valamennyi hagyományos elemét. A kálváriák a keresztény hagyományban Krisztus szenvedésének állomásait idézik fel, ezért gyakran dombokra vagy hegyoldalakba építették őket, hogy a zarándokok jelképesen végigjárhassák a passió útját. A váci kálváriadomb is ilyen elmélkedésre hívó hely: a stációk mentén haladva fokozatosan tárul fel a kilátás a környékre, a domb tetején pedig a kápolna áll, amelynek falait Schick János váci nemes alapítványából finanszírozták, és az itt ritkán használt mésztufából emelték. A tetőn eredetileg faszobrok álltak, 1738-ban helyezték ide a kő szoborcsoportot: Mária, Szent János az édesanyjával, a térdeplő Magdolna és a megfeszített Jézus siratói. A megátalkodott bal lator a kereszten is nyelvet ölt és fityiszt mutat.

A hely különösen nagyböjt idején volt fontos vallási központ, amikor a hívek keresztúti ájtatosságot tartottak itt. Ma már inkább csendes kirándulóhelyként ismert, ahol a vallási hagyomány és a természet közelsége találkozik. A kápolna környékén állva könnyű elképzelni, milyen lehetett, amikor a hívek hosszú sorokban vonultak fel a stációk mentén.

Szent Kereszt-kápolna (Verőce)

Verőce, József Attila u. 13., 2621

Verőce egyik kis utcájában áll a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére emelt kápolna, amely a helyi hagyomány szerint egy járvány emlékét őrzi. A legenda úgy tartja, hogy a település lakói fogadalmat tettek:

ha a pestis elkerüli a falut, kápolnát emelnek hálából.

Az ilyen fogadalmi kápolnák a 18–19. században gyakoriak voltak Magyarországon. A közösségek így fejezték ki hálájukat vagy kértek oltalmat a járványok és más veszélyek idején. Mivel az eredeti, 1738-ban épült kápolna később kicsinek bizonyult, 1936-ban, Giergl Kálmán tervei szerint új, modern kápolna épült, a régit pedig ravatalozónak állították fel a temetőben.

A verőcei kápolna egyszerű, visszafogott formájú épület, amely mégis fontos helyi emlék. A csendes utcában állva ma is emlékeztet arra, hogy a kápolnák nemcsak vallási, hanem közösségi emlékezethelyek is.

Nepomuki Szent János-kápolna (Zebegény)

Zebegény, Kossuth út 2., 2627

Zebegényben, a főutca közelében található a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt kápolna, amely a 19. században épült, és egy vendéglő rejtekében bújik meg. A szent a hidak, folyók és vízen járók védőszentje, ezért különösen gyakran találkozunk az alakjával a Duna mentén. A hagyomány szerint Nepomuki Szent Jánost a Moldva folyóba vetették, ezért vált a vízen utazók oltalmazójává. A dunai településeken – így Zebegényben is – gyakran emeltek szobrokat vagy kápolnákat a tiszteletére, hogy védelmezze a hajósokat és a folyó mellett élőket.

A zebegényi kápolna kis mérete ellenére a település egyik jellegzetes pontja. A kis kápolna berendezése egyszerű, az oltáron álló festett, fatabernákulumtól jobbra és balra festett gipszszobrocskákat láthatunk. A tabernákulumon fából faragott, színezett Nepomuki Szent János-szobor áll. A környéken sétálva könnyen útba esik, és jó példája annak, hogyan kapcsolódik a helyi vallásosság a tájhoz és a folyó közelségéhez.

Kálváriakápolna (Szob)

Szob, 2628 – 10 perc séta az alsó vasútállomástól, a Duna-part felett

Szob fölött, a Duna-part fölé emelkedő dombon található a kálvária és a hozzá tartozó kápolna. A vasútállomástól mindössze tízperces sétával elérhető hely egyszerre vallási emlék és kedvelt kirándulópont. A kápolnát Luczenbacher Pál építtette az 1880-as évek elején a felesége és önmaga hamvainak befogadására. Arra törekedett, hogy a kiválasztott hely minél szebb legyen, ötletét végül Czigler Győző tervezte meg és kivitelezte.

A domboldalon a keresztút stációi vezetnek fel a kápolnához, amely a hagyományos kálváriákhoz hasonlóan Krisztus szenvedéstörténetét idézi fel.

A magaslatról szép kilátás nyílik a Dunára és a környező hegyekre,

ezért a hely különösen népszerű a kirándulók körében is. Érdekesség, hogy az egyik keresztbe az 1950-es években belecsapott a villám, így javítani kellett.

Szent Orbán-kápolna (Szob)

Szob, Tompa Mihály utca, 2628

Szintén Luczenbacher Pál állíttatta a régi márianosztrai országút bal oldalán. A szőlőhegy védelmét és bő termést vártak a kápolnától, ami most egy magántelken álló téglaépület, közepén szoborfülkével: itt állt Szent Orbán szobra, amit sajnos valaki ellopott. Szent Orbán a 3. században élt, és 222–230 között volt pápa. A keresztény hagyomány szerint a római egyház egyik korai vezetője volt, akit később vértanúként tiszteltek.

A középkor során a szőlőművesek és borászok védőszentjévé vált. A néphit szerint ha Szent Orbán napján (május 25-én) jó az idő, akkor jó lesz a szőlőtermés is, ha viszont hideg vagy fagy érkezik, az veszélyezteti a szőlőt. Emiatt sok borvidéken szobrokat és kápolnákat emeltek a tiszteletére, így a Dunakanyar szőlőhegyein is. Az apró kápolna, amelynek építője, építési éve ismeretlen, sajnos nagyon rossz állapotban van, az ott élők próbálják korlátozott lehetőségeik szerint rendben tartani, gyűjtéseket szervezni a felújítására.

Források:

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék