Fő a kávé
300 év kávétörténetét mutatja be az Elektrotechnikai Gyűjtemény kiállítása, ahol nemcsak a 20. század irodalmi kávéházait ismerhetjük meg, de megtudhatjuk azt is, hogy egy kávélopás változtatta meg a világot, és voltak olyan helyek, ahol halállal büntették a kávéfogyasztást. A tárlat Bécs 1683-as ostromától a virágzó pesti kávéházakon át napjaink legújabb kávézási szokásaiig kalauzolja a látogatót. Megtudhatjuk, hogyan kávéztak Petőfiék a Pilvaxban, hol volt az első pesti kávémérés, és közelebbről megismerhetjük a mai kávéfogyasztási trendeket is. Sőt, a Fő a kávé kiállításon még kávét is kóstolhatunk.
Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát
Az elmúlt években a nagyközönség körében is egyre népszerűbbé vált a késő modern építészet, melyről a Walter Rózsi-villában nyílt kiállítás. A brutalista építészetünket bemutató tárlaton betonmakettek, fotók és videóinterjúk mutatják meg, miért olyan izgalmas ez a korszak, illetve megtudhatjuk azt is, létezik-e magyar brutalista építészet, és hogyan kapcsolódik mindehhez Breuer Marcell és Goldfinger Ernő alakja. A tárlat a brutalizmus magyar és nemzetközi kapcsolatait vizsgálja, fókuszba állítva a hazai késő modern építészet ritkán látható emlékeit, külön figyelemmel a két építész munkásságára. A tárlat egy 2023 óta tartó kutatás eredménye, több mint 120 épület fotódokumentációját, archív anyagokat, rajzokat és az alkalomra készült maketteket mutat be.
Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma
1986. április 26-án hajnalban robbanás történt a csernobili atomerőműben, a Mai Manó Házban látható kiállítás a katasztrófa 40. évfordulójához kapcsolódik. A tárlat Maxim Dondyuk ukrán fotográfus archívumából válogat, amely a zóna elhagyott lakásaiban talált családi fényképeken, leveleken és negatívokon keresztül vizsgálja a kollektív emlékezet működését. A fotográfus 2016-ban kezdte látogatni a csernobili tiltott zónát (engedéllyel), így jött létre a 20 ezer darabból álló különleges archívum. A május 17-ig látogatható tárlat a dokumentáció, az archívumépítés és a személyes történetek megmentésének kérdéseit állítja középpontba.
Robert Capa: Magyar riport, 1948
Robert Capa már jól ismert fotósként tért vissza 1948-ban Magyarországra, hogy az amerikai Holiday magazin megbízásából körbefotózza a háború után újjáépülő országot. Ezeken a fotókon nemcsak az építkezéseket látjuk, de a hétköznapi emberek életét, felhőtlen pillanatait is megmutatják, miközben a háttérben már ott munkál a leendő diktatúra egy-egy eleme. A Capa Központban látható kiállítás a New York-i International Center of Photography gyűjteményéből válogat, s bár a képeken ott van a romos város, hangulatában mégis a bizakodást érezzük.
Illatszilánkok: A Vértessi család hagyatéka
A Kiscelli Múzeum új időszaki kiállítása egy különleges családi hagyatékon keresztül repít vissza minket a 19. és a 20. század fordulójának Budapestjére. A Vértessi család történetében ott van a polgárosodó város és egy család négygenerációs története. Külön érdekesség, hogy a város egyik legjobb illatszer-kereskedése volt az övék, ahol nemcsak még ma is létező nagy parfümmárkákat árultak, de saját készítésű kölnivizeket, illatosítószereket is. A Vértessi-hagyaték egy részét bemutató kiállításon láthatunk többek között parfümösüvegeket, kozmetikai termékeket, ahogy jegyzeteket, archív fényképeket is, de talán még ennél is izgalmasabb, hogy megismerhetjük, hogyan viszonyult a modernizálódó főváros az illatokhoz és a tisztálkodás új eszközeihez. A tárlatot két néprajz szakos egyetemi hallgató készítette, már csak azért is érdemes megnézni, hogy lássuk, hogyan viszonyul a régi korszakokhoz a fiatalabb generáció.
Felfedezők és sarkkutatók nyomában
Izgalmas kiállítás nyílik április 22-én a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol tavasszal bepillantást nyerhetünk a sarkkutatók munkájába. Az interaktív tárlaton megtudhatjuk, hogyan dolgoznak a tudósok ott, ahol hónapokig nem kel fel a nap, és milyen érzés a sarkvidéki éjszakában kutatni vagy éppen túlélni. A kiállítás egyik fő eleme Esther Horvath nemzetközileg elismert fotográfus munkája, A sarkvidéki éjszaka csillagai. A fotók valós sarkkutatói történeteken keresztül mutatják meg, milyen az élet a világ egyik legszélsőségesebb pontján. Persze a múltat is megismerhetjük a Felfedezők és sarkkutatók nyomában tematikus egységben, míg a sarkkutatók kihívásaiba a 19. századi Tegetthoff-expedíció, Karl Weyprecht és Julius von Payer útleírásai, valamint Jókai Mór Egész az északi pólusig című regénye ad betekintést. Mindemellett kipróbálhatjuk a fagyos körülmények között használt eszközöket, a gyerekek pilótaként is megközelíthetik a kutatóbázist, de a sarki fényt is megláthatjuk.
Barakonyi Zsombor: Szűrt fény
Érdemes belefeledkezni Barakonyi Zsombor műveibe, ahol egészen új perspektívába kerül a főváros. A Szabadság híd, a mozik, a Nyugati, a villamosok, és még hosszan sorolhatnánk Budapest jelképeit, amelyek mind különös, izgalmas színezetet kapnak nála, miközben különféle popkulturális utalásokkal gazdagítja a jelentést is. A művész képeiből a Képezőben nyílt kiállítás, ami a városi szövetet, az utca lüktetését és az emberi történeteket mutatja be. A tárlathoz számtalan kísérő programmal készülnek a szervezők, illetve április 23. és május 14. között egy jótékonysági aukció keretén belül licitálhatunk Barakonyi egyik képére is, amellyel a NEM OKÉ kampányt támogathatjuk.
(Borítókép: illusztráció, Forgács Zsuzsi - We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
