1/7
Kén, források, barlang a Gellért fürdő alatt
Az Imagine Budapest túrájának segítségével egyenesen a kénköves pokolba ereszkedhetünk alá. Pontosabban megnézhetjük, hogy honnan érkezik a jellegzetes szagú gyógyvíz a jelenleg felújítás alatt álló Gellért fürdő medencéibe. A titkos föld alatti forrásokhoz vezető alagutakat és géptermeket azonban nem teszi barátságosabbá, hogy már az Árpád-házi királyok is fürödtek az innen feltörő vízben, a párás levegő és a felettünk haladó villamos kísérteties morajlása teszi nem e világi hangulatúvá a helyet. A fürdő alagútjai régebbi és későbbi, a 70-es évek folyamán fúrt kutakhoz vezetnek, végül pedig a Karfiol-barlanghoz is eljuthatunk, amely akkor keletkezett, amikor megpróbálták a föld alatt összekötni a környék három fontos fürdőjét.
2/7
Kőbányai víztároló
A Kulturális Örökség Napjai alkalmával látogatható a Kőbányai víztároló, a Fővárosi Vízművek legrégebbi, több mint másfél évszázados létesítménye. A föld felett zöld parkot és egy helyes kis őrbódét látunk, lent azonban hatalmas, magas, a katedrálisok hangulatát idéző, színes téglával borított terek várnak bennünket, ahol általában 12 méter magasan áll a víz, a tisztítási munkák idejére azonban évente egyszer leengedik azt.
3/7
A Nemzeti Bank egykori titkos trezorja
Ma már szerencsére gyönyörűen felújított tudásközpont képe fogad az Úri utca 72. alatt, ám egy korábbi Vár-beli sétán még sikerült bejutnunk az akkor erősen leromlott állapotú épület pincéjébe, amely egykor egy panelháznyi mélységben őrzött titkokat. A szűk alagutakkal összekötött helyiségekben a természet lassan kezdte átvenni az uralmat, pedig a 40-es évek legelejéig szigorúan titkos építkezések folytak itt a Nemzeti Bank számára, az intézmény ugyanis itt létesített a Szent Korona és az aranytartalék őrzésére is alkalmas trezort.
4/7
Alagút a Duna alatt
Érdemes figyelni a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. honlapját, ugyanis évente kétszer átsétálhatunk a Visegrád és Nagymaros közötti közműalagútjukon, amely a Duna alatt húzódik. Nekünk az egyik ilyen alkalommal sikerült bejárni a 550 méter hosszú, 3 méter széles, 16 méterrel a Duna alatt húzódó létesítményt, amelyben szennyvizet, ivóvizet szállítanak, de optikai kábeleket, elektromos vezetékeket is találunk.
5/7
Rákosi bunkere
Rákosi bunkerét, a városi legendák egyik legismertebb szereplőjét korábbi cikkünkben már részletesebben is bemutattuk. A Kossuth tér és környékének alagútjairól sok mindent suttognak városszerte, az azonban biztos, hogy a polgári védelemben is fontos szerepet tölt be a metrót körülvevő, szövevényes alagútrendszer, amelynek 16 emelet mélységben van egy 3500 négyzetméteres, 2200 ember befogadására alkalmas része.
6/7
Barlanglakások Kőbányán
Azt már bizonyára tudjuk, hogy Budafokon a kőbányák helyén előszeretettel alakítottak ki barlanglakásokat (képünkön). Ezen a környéken a furcsa otthonok egyébként nem voltak szükségszerűen nyomorlakok, néhányukat – a korabeli újságok tanúsága szerint – egész szépen rendben tartották. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Kőbányán és a Gellérthegyen is kialakult hasonló lakhatási forma, ám itt a nyomor, a szegénység és a betegségek egyértelműen kötődnek a telepekhez. Érdekesség, hogy a mészkővonulat, amelybe Budafokon a barlanglakásokat építették, egészen Kőbányáig húzódik, tulajdonképpen ugyanannak az adottságnak köszönhetjük mindkét terület különleges otthonait. A kőbányai barlanglakások a jelenlegi Óhegy park környékén voltak, az itt található üregeket azonban fokozatosan feltöltötték.
7/7
Tamariska-d
A Tamariska-dombot talán csak a csepeliek ismerik, pedig a város egyik legjobb helye! Az érintetlen természeti kincs értékét azonban egy furcsaság is növeli, ugyanis a domb gyomrában egy katonai bunkert alakítottak ki még a két világháború között, amit az 50-es évekig két ütemben is továbbfejlesztettek. A nemrégiben itt létrehozott múzeumot előzetes bejelentkezéssel meg is nézhetjük. A látogatással kapcsolatban a Királyerdei Művelődési Házat kereshetjük telefonon (06 1 278 2747) vagy e-mailben (kiralyerdeimuvhaz@csepelivaroskep.hu).
