budapest

szerkesztés

Túlélt két balesetet is, de a szerelem végzett a karrierjével – Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő

Szerzők

  • Nagy Zsófia

2023. 01. 25. 12:47

1912-ben, csupán kilenc évvel az első működőképes repülőgép megalkotása után egy osztrák–magyar–zsidó családból származó, törékeny kisasszony, Steinschneider Lilly megszerezte pilótaképesítését, és megmutatta, hogy van helye egy akkor még férfiak uralta világban. A szerelemmel azonban ő sem tudott dacolni.

A repülés vágya egyidős az emberiséggel, ám miután a Wright fivérek 1903-ban megalkották az első modern repülőgépet, az eltökélt mérnökök, a pénzes befektetők és a sportemberek mellett fontos szerep jutott a repülni vágyó nincstelen álmodozóknak és a vakmerő kalandoroknak is. A színes társaságnak pedig bizonyára leesett az álla, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia első női pilótája, Steinschneider Lilly törékeny, hosszú kabátos alakja megjelent közöttük. Ám ne szaladjunk még ennyire előre az időben.

„Nemcsak a levegőn, hanem szülei felett is győzni fog...”

A fentebbi idézet egy, a Közlekedési Múzeumban megtalálható, Lillynek szóló levélből származik, és jó képet ad arról, hogy milyen előítéletekkel kellett szembenéznie az első pilótanőnek még abban az esetben is, ha kifejezetten jó háttérből érkezett.

Fotó: Repülés, 1968-09-01 / 9. Szám

Hősünk 1891. január 13-án született Budapesten, jómódú osztrák–magyar–zsidó család második gyermekeként. A családnak bútor- és paplangyára volt, amit állítólag még maga Sissi is felkeresett, az azonban biztos, hogy a császárnak is szállítottak ágyneműt. Az apa, Steinschneider Bernát később saját céget alapított, így az anyagi javakban nem volt hiány. Ennek ellenére Lilly, aki először autót szeretett volna vezetni, titokban, saját pénzen szerezte meg jogosítványát. Édesapja ugyanis féltette a vezetéstől, így ékszereit kellett elzálogosítania ahhoz, hogy titokban órákat vehessen.

Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki És Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István Gyűjteménye

A technika iránti érdeklődése továbbra is lankadatlan volt, így állítólag ott volt 1909-ben Blériot (a La Manche csatornát először átszelő pilóta) budapesti bemutatóján, az 1910-ben Rákosmezőn rendezett repülőverseny pedig akkora hatással volt rá, hogy elhatározta, ő is pilóta lesz. Ez persze nem ment egyszerűen. Először féltő édesapját kellett meggyőznie, ami úgy sikerült, hogy megígérte, hivatalos pilótaképzésen vesz részt, noha a megfelelő oktatásért egészen Bécsújhelyig kellett mennie.

„..a kikötésben nem a legnagyobb mester”

A fentebbi, elnéző mondat, amely arra utal, hogy Lilly az egek, nem pedig a landolás királynője volt, már az elismert sztárnak szól, ám rögös út vezetett eddig a státuszig, hiszen a fiatal lányt először nehezen fogadták be. A „partvonalról” nézegette, hogy a mérnökök, a pilóták hogyan szerelik a gépeket. Végül egy teliholdas estén valaki megszánta, és odaszólt neki, menjen vele repülni. Két év múlva pedig már neves pilóták utasa volt, hiszen a pici, vékony és nagyon vagány lányt szívesen vitték magukkal a különböző repülési feladatokra, Lilly így több távolsági és magassági rekordkísérlet résztvevője lett. Bécsújhelyen, ahol egykor tanult, ma utca is őrzi a nevét. Tanára, Karl Illner, a korszak híres osztrák pilótája segítségével Lilly 1912-ben szerezte meg pilótaigazolványát.

Még „úr”-ként szerepel pilótaigazolványában, annyira nem voltak felkészülve a magyar szövetségnél egy női pilótára

Fotó: Élet És Tudomány, 1971-01-15 / 3. Szám

Lillyről ekkoriban már cikkeztek a lapok, ám az elismerő hangok közé jó néhány gúnyos megjegyzés is vegyült. Ezek szerint a fiatal „bricsesz kisasszony” nem is tud repülni, humbug az egész női pilótaság. Hősünk persze nagyon várta, hogy megcáfolhassa a róla kialakult pletykákat, amire a tervezettnél később nyílt lehetősége, mert az első légi bemutatóra, amelyen fellépést tervezett, nem ért oda a vizsgáról vonattal szállított gépe.

Fotó: Prágai Tükör, 2014 / 3. Szám

Első nyilvános felszállására végül Nagyváradon került sor, ahol szinte berepült a publikum szívébe, több ezren éljenezték produkciója után. A sikerről így számolt be a Nagyváradi Napló

„A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt...”

„Tizenötezer ember egetverő tapsa és lelkes üdvrivalgása”

Ezek után több bemutatón is részt vett, a Balatont elsőként átrepülő Lányi Antallal pedig különösen sokat szerepelt együtt, állítólag romantikus szálakkal is kapcsolódtak egymáshoz. Ám a II. Nemzetközi Repülőhéten egyedüli magyarként jelent meg a Bécs melletti Aspernben. A feldíszített lelátók, a többhetes készülődés és a magas jutalom is mutatja, hogy a korszak egyik legfontosabb aviatikai eseményéről volt szó, a résztvevők között pedig két hölgyet is találunk, az osztrák színekben versenyző Steinschneider Lilly mellett a francia Madame Palliers is repült. A korabeli források szerint hősünk sajnos a lényegesen modernebb eszközökkel versenyző mezőnyben nem a legjobban teljesített. Motorhiba miatt balesetet is szenvedett, aminek következtében gépe teljesen összetört, ám csodával határos módon neki semmi baja sem esett.

Fotó: A Magyar Aero Szövetség Hivatalos Lapja, 1913 1. Szám

A kudarctól nem hátrált meg, a rákosi repülőtéren rendezett, 1913-as versenyen már ő nyerte a gyorsasági versenyt, második lett az egyhuzamban repülésben és a repülési összidők versenyében is. Bár itt is baleset érte, a landoláskor gépe egy buckának ütközött és összetört, szerencsére megint karcolásokkal úszta meg a becsapódást. Lilly ekkor már sztárnak számított, így nem kell meglepődni azon, hogy a pórul járt gépét a korabeli híradó felvételein is megszemlélhetjük.

Régi repülő az 1910-es versenyen

Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki És Közlekedési Múzeum / Pölös István Gyűjteménye

A sikereknek köszönhetően állást kapott egy osztrák aviatikai cégnél, de az együttműködés rövid életű volt, állítólag azért, mert a cég csak hasznot szeretett volna húzni Lilly hírnevéből, pilótamunkát nem, csak irodai feladatokat kapott. Az ígéretesen indult karriert végül az első világháború törte ketté, amelyben Lilly saját gépével szeretett volna részt venni, ám apja közbeavatkozott, így a Hadügyminisztérium eltanácsolta a lányt, aki végül ápolónőként teljesített szolgálatot.

„A háború véres borzalmai között a romantika legszebb virágai teremnek”

A szerelem is ennek a munkának köszönhetően talált rá, a Pesti Napló szerint az orosz fronton, a kórházban ismerkedett meg egy osztrák–japán származású gróffal, akibe annyira beleszeretett, hogy nemcsak a repülést, de saját családját is elhagyta a kedvéért. 1916-ban kötött házasságot Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimmel.

Hosszú, gyermektelen évek után a gróftól egy lánya született, akit a családban csak Pixie-nek neveztek. 1939-től a növekvő náciveszély miatt kénytelen volt Olaszországban élni, külön férjétől, akinek meleg hangú levelekben adott hírt életéről. Házasságuk később azonban nem állta ki a történelem viharait, 1943-ban különváltak, Lilly pedig anyagi helyzetének és egészségének megromlása miatt lányának nevelését is férjére bízta, akitől hivatalosan csak 1960-ban vált el. Későbbi életéről semmit sem tudunk, végül vagy 1975-ben Genfben, vagy 1977-ben Nizzában halt meg az Osztrák–Magyar Monarchia első női pilótája.

Források:

  • Médiaklikk.hu
  • Wikipedia
  • Filmhíradók online
  • Honvédelem.hu
  • Múltkor.hu
  • Nőkért.hu
  • Repülés, 1968 (21. évfolyam, 1–12. szám), 1968. 09. 01. / 9. szám
  • Nagyváradi Napló, 1912. október 8.
  • Élet és Tudomány, 1971. január–június (26. évfolyam, 1–26. szám), 1971. 01. 15. / 3. szám
  • Nemzeti Sport, 1911. július–december (9. évfolyam, 27–53. szám), 1911. 12. 31. / 53. szám
  • Pesti Hírlap, 1913. augusztus (35. évfolyam, 195–206. szám), 1913. 08. 22. / 198. szám
  • Pesti Napló, 1916. november (67. évfolyam, 304–331. szám)
  • Pécsi Napló, 1916. november (25. évfolyam, 244–268. szám), 1916. 11. 22. / 261. szám
  • A Magyar Aero Szövetség Hivatalos Lapja, 1913 (1. évfolyam, 1–14. szám)
  • Prágai Tükör, 2014 (22. évfolyam, 1–6. szám), 2014 / 3. szám

Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!

Hasonló tartalmak

Admin mode