Bár tudjuk, hogy nincsenek szellemek, egy-egy furcsa árnyék, világító éjszakai macskaszem vagy gyanús zörej hatására mindannyiunkon kitör a frász. Egyre racionálisabb világunkban néha nem is esik rosszul egy kis borzongás, persze csak akkor, ha a forrása tényleg a fantázia szüleménye. Nem voltak ezzel másképp a régi budapestiek sem, az ódon, történelmi város és a régi épületek pedig mindig termékeny táptalajt nyújtottak a kísértethistóriákhoz. Szellemjárta helyek és városi kísértetek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
1/5
Az Operaház macskája
Az operaházak és úgy általában a színházak világszerte kedvelt kiindulópontjai a kísértethistóriáknak. Ezen nem is kell csodálkoznunk, hiszen a csillogó színpad mögött többnyire zegzugos folyosók, öltözők, egy valóságos labirintus bújik meg. A párizsi és bécsi társintézményekhez csatlakozva a budapesti Operaháznak is sokáig megvolt a saját szelleme, egy Vera nevű macska. Az állat többnyire az üres nézőtér székei és az elegáns páholyok között bujkálva kisértett vagy a függönyök mögül világító szemeivel riogatta a nézőket és a munkatársakat. A szóbeszéd szerint a macska az épületben pusztult el és egy csodás, elhunyt énekesnőt keresett, aki egykor gazdája volt. Reméljük, hogy a gyönyörű épület felújítása után ő is békére lelt.
2/5
A Teréz körúti spiritiszta
Noha képünk csak illusztráció a szemben lévő ház lépcsőházáról, éppen elég misztikus hangulatot kölcsönöz a Teréz körút 5-ben lejátszódó hátborzongató történethez, amely a korabeli Budapestet hirtelen többszázezer spiritiszta városává változtatta. 1925 telén, mintegy két hónap után, gazdagon berendezett lakásában holtan találták az ünnepelt szépséget, Leirer Amáliát, egy gazdag holland kereskedő barátnőjét. A nyomozás nagy nyilvánosság mellett zajlott és több kérdést is fölvetett, az áldozat közvetlen hozzátartozói is gyanúba keverednek, mégis rejtély marad, hogy ki lehetett a gyilkos. A nyomozásba egy spiritiszta is bevonódott, aki azt mondta, kapcsolatba lépett a szellemmel, így biztosan állítja, hogy a bűnös egy korábbi pincér. A kísértettel diskuráló „szakember” történetének további részei egyáltalán nem pontosak, ez a rész helytállónak bizonyul. A Leirer-gyilkossághoz kapcsolódó hírverés pedig plusz töltetet adott a korszakban amúgy is divatos spirituális érdeklődéshez. Budapesten ekkoriban mindenki szeánszokra jár, Óbuda pedig valóságos spiritiszta központtá növi ki magát, ahol szinte minden kapualjban találni egy javasasszonyt vagy egy asztaltáncoltatót.
Forrás: Esti Kurir, 1925. június (3. évfolyam, 123-143. szám)
3/5
A Google szelleme
Nem is gondolnánk, hányféle furcsaságot rögzítenek a Google utcaképei a letartoztatásoktól a szabadon sétáló vadállatokon át a hiányos öltözetű hölgyekig. Méltó helyen szerepel ezek között egy nyugodt, családias környéken álló III. kerületi ház a Rozgonyi Piroska utcában, amelynek ablakában a megfelelő nagyítás mellett egy századfordulós ruhába öltözött, hófehér arcú férfialakot vehetünk észre. Könnyen elképzelhető, hogy a függöny mögül kikandikáló szellem sokkal inkább a jelmezbálra készülő tulajdonos, de előfordulhat, hogy egy tréfa állt a különös jelenség hátterében. Az azonban biztos, hogy a furcsa férfialak a helyszínről készült legújabb fotókon már nem szerepel, reméljük, hogy máshol, jó messze kísért...
Forrás: Rejtély.com
4/5
A Svábhegy történetének tanúi
Rendkívül izgalmas, de nagyon szomorú politikai múltat idéznek a Svábhegy szellemei. A környéken a 19. században kezdtek el épülni a csinosabbnál csinosabb lakóházak, amelyekben a korabeli közéletnek olyan nagyságai laktak, mint például Jókai Mór, de a Svábhegy kedvelt kiránduló- és nyaralóövezet is volt, ahol elegáns szállodák, Bauhaus jellegű villák és zöldellő kertekkel körülvett nyaralók között sétálgathattak a korabeli közélet nagyjai. A békebeli hangulatnak a második világháború egyetlen este alatt vetett véget, ugyanis a legkedveltebb svábhegyi helyszínek ennyi idő alatt kerültek a Gestapo és Adolf Eichmann kezébe. A lakókat úgy űzték el, hogy még személyes holmijuk összekészítésére sem hagytak időt, a korábbi patinás otthonokban pedig sokszor kínzóhelyeket, vallatószobákat alakítottak ki. Nem véletlen, hogy területet a fővárosi paranormális aktivitások egyik központjának tekintik. A Svábhegy legszomorúbb szellemei közé tartozik egy korábban itt élő zsidó család, akik szintén a náciknak estek áldozatul. A Svábhegy múltjáról a Sétaműhely túrájának keretében bővebb információt is kaphatunk.
5/5
A Gellért-hegyi boszorkányok
A Duna fölött magasodó kopár sziklaorom, ahol Gellért püspök a pogányok lázadása következtében halálát lelte, gyógyító forrásaival és titkos kiszögelléseivel tökéletes volt arra, hogy a néphit már a középkortól fogva az ördöggel cimboráló boszorkányok, démonok, lidércek lakhelyeként tekintsen rá, sőt egyenesen boszorkányszombatok helyét lássa benne. Olyannyira, hogy köznevesült formában, vidéki periratokban is megjelent a „Gellért-hegyre járás” kifejezés azoknak a magaslatoknak a jelölésére, ahol állítólag az ördöggel cimboráltak. Az igazság persze mindig bonyolult, korábbi cikkünk pedig abba is nyújt némi betekintést, hogy hogyan lesz egy egyszerű, sziklás dombból titkos találkozók nem valós színhelye.
