Csaknem öt évig tartó felújítás után végre megnyitotta kapuit az Operaház! Az egyik leghíresebb építészünk, Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota régi varázsa egyáltalán nem veszett el, viszont kiegészült a legmodernebb technológiákkal. A rekonstrukció során az eredeti állapotot állították vissza a tervezők, a zenekari árkot összekötötték a nézőtérrel, a páholyokban pedig megjelent a 21. századi okostechnológia. A nyitást háromnapos eseménysorozattal ünneplik, a március 12-i gálakoncerten Plácido Domingo is fellép.

Régóta vártuk, hogy megnyissa kapuit a felújított Operaház és újra beléphessünk a Lotz Károly-freskókkal, márványoszlopokkal és csillárokkal teli épületbe – azt viszont nem gondoltuk, hogy mindezt egy maratoni hosszúságú sajtóbejáráson csodálhatjuk meg újra. 1884. szeptember 27-én hatalmas tömeg előtt, nagy csinnadrattával, I. Ferenc József jelenlétében avatták fel az Andrássy út egyik legszebb palotáját, és a csaknem öt évig tartó felújítás után hasonlóan ünnepi keretek között nyílik újra Ybl Miklós neoreneszánsz palotája. A repertoáron pedig a már jól ismert darabok mellett olyan különlegességek is lesznek, mint a Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című könyvéből készült készült opera vagy Prokofjev Háború és békéje, sőt Mozart legelső, még gyerekként írt operáját is bemutatják az Operaház 2022/23-as évadában. 

Az elmúlt 138 évben háromszor építették át az Andrássy úti palotát, először 1912-ben. A mostani felújítás során arra törekedtek, hogy mindent Ybl tervei szerint állítsanak helyre. Annak ellenére, hogy a kezdeti munkálatok során még csak a technológia korszerűsítéséről és a színpad rekonstrukciójáról volt szó, végül a teljes épület revitalizációjára szükség volt. Azt, hogy a falaknak eredetileg milyen színe volt, és milyen anyaggal borították, hogy milyen csövek mentek az 1880-as években a falakban, és milyen szerkezet volt az épület alatt, egy kétéves épületdiagnosztikai folyamat alapján állapították meg – mesélte Zoboki Gábor, a rekonstrukciós munkát vezető építész –, és csak ezután jött a kiviteli tervezés, az engedélyeztetés és a konkrét építési munka, amit már a nagyközönség is látott.

A bejárás során felmentünk a színpadra, a királyi páholyból csodáltuk meg Lotz Károly monumentális mennyezeti freskóját, de megnéztük a királyi páholy tölgyfa borítású fogadótermét, a Vörös Szalont is, ahol pár hétig Erkel Ferenchez kapcsolódó kamarakiállítást láthat a közönség. De az Operaház backstage-világát is meglestük: felmentünk a negyedik emeleti, 340 négyzetméteres balett-terembe, amit Ybl eredetileg is próbateremnek tervezett, de egészen a felújítás megkezdéséig a festőké volt a tér, ennél magasabbra pedig már csak a házi színpad került, amivel – bármilyen meglepő – egészen idáig nem rendelkezett az Operaház. 

Meglehet, hogy a freskók és az angyalseregek látványa mindenkit rögtön ámulatba ejt, mi is csak kapkodtuk a fejünket, és próbáltuk befogadni azt a rengeteg apró részletet, amit az épület tartogat, de a legizgalmasabb részt nem a nézőtéren és az oszlopcsarnokban találtuk meg, hanem a világosítókarzaton. Az állványzaton állva néztünk le a mélybe, ahol a színpadon épp a Hunyadi László díszleteit építették, miközben előttünk – a levegőbe felhúzva – hatalmas vásznak lógtak.

Mivel a ház egy foghíjtelekre épült, Ybl hátrafelé bővítette a színpadot, így lett egy 18 méter széles játéktér plusz mellette a kiszolgálóterület, ez így együtt elég hatalmas – állítólag a Vígszínház épülete is elférne rajta. A műemléki rekonstrukció mellett megjelent az épületben a 21. század is: a páholyokban például felnyitható monitorok mutatják az adott darab partitúráját, a szöveget, de még a totálképet is.

Az aktuális repertoárról itt tudtok tájékozódni, és jó hír, hogy a vezetett épületlátogató túrák is újraindulnak. 

Címkék