1/7
Klotild-paloták, ahol az egyik néha Matild
Sokáig néztük, ahogy feketén magasodnak a Klotild-paloták tornyai, úgyhogy a Milyen is lehetett a századforduló idején? kérdésre leginkább az archív fotók böngészése adott választ, egészen addig, amíg el nem készült az épületek felújítása, és immár a déli palota is eredeti pompájában tündököl – ikertestvére sajnos megint kihasználatlanul várja a csodát – az Erzsébet híd kapujaként. Az elegáns és kecses épületeket József Károly főherceg felesége, Klotild hercegnő építtette, ráadásul a kor legfelkapottabb építészpárosa, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte őket. A palotán a legnevesebb iparművészek dolgoztak, úgyhogy Zsolnay csempék díszítik a kályhákat, Jungfer Gyula díszműlakatos készítette a kovácsoltvas munkákat, míg a színes üvegablakok természetesen Róth Miksa műhelyében készültek. A 48 méter magas tornyokat a főherceg koronájának felnagyított másolata díszíti.
A déli Klotild-palota a népnyelvben mindig is Matildként futott, bár a miértre nincs egységes válasz. A Habsburgoknál három Matild is volt: egy középkori bajor hercegnő, egy másik, aki 19 évesen cigarettával felgyújtotta magát, illetve Mária Valéria 9. gyermeke, de nincs bizonyíték arra, hogy miattuk hívták volna így a délit.
2/7
Jancsi, a MÁV-telep
A Hungária körút és a Salgótarjáni út között terül el a mézeskalács házikókkal teli MÁV-telep, becenevén Jancsi-telep, ami az 1890-es években az Északi Főműhely dolgozói számára épült. Kiszakadva a körút zajából, itt vadszőlővel befuttatott kerítések és házfalak, füge- és eperfák, valamint színes virágok fogadják az arra járót, aki a környéken sétálgatva egy kedves kis faluban érzi magát. Ezeket a házakat a MÁV-lakótelepek típustervei alapján tervezték, ezért hasonlítanak az állomásépületekre, és még ma is nagyjából az eredeti állapotokat tükrözik: ott van rajtuk a terméskő lábazat, a tégladísz és a spaletta is. A lakhatáson túl a szociális és kulturális infrastruktúra is megvolt, a lakóknak a munkán kívül szinte ki sem kellett tenniük a lábukat a „faluból”. Arra, hogy miért is Jancsi, különböző teóriákat találni: vannak, akik egy bizonyos Müller Jánostól eredeztetik az elnevezést, mivel ő kezdett bele a telep építésébe, mások a gőzmozdonyok egyik fékezőszelepére, a jancsifékre vezetik vissza. Azonban sokkal valószínűbb, hogy az Északi Főműhely menzáján fizetőeszközként használt Jancsi-pénz adta a nevet.
3/7
Erzsébet, a kilátó a hegyen
Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelye az 527 méter magas János-hegyen álló Erzsébet-kilátó, aminek tetejére majd 100 lépcsőfok vezet. A bástyaként magasodó, neoromán stílusú épületet Schulek Frigyes tervezte, és korában Európa egyik legnagyobb kilátójának számított. Ha Sissit gondoljuk az 1910-ben átadott épület névadójának, akkor jó helyen járunk, ugyanis Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben többször is járt a hegyen, és erről már 1884-ben megemlékeztek. A kilátóhoz minden évszakban érdemes fellátogatni, de tavasszal akár 80 kilométerre is ellátni, sőt, a helyiek szerint szerencsés esetben még a távoli Magas-Tátra csúcsai is felsejlenek.
4/7
Ferenc, az áramátalakító
A budapesti villamosok közlekedését az 1908-ban épült, ma már technikatörténeti emlék, a Népliget közelében található Ferenc áramátalakító biztosítja, ami anno az áram előállítására és átalakítására épült. A hatalmas csarnokban egy 110 évesnél is idősebb motordinamó és konverterberendezések vannak.
5/7
Gizella, a malom
Volt idő, amikor Budapest malomipari nagyhatalomnak számított, és még Brazíliába is innen szállították a lisztet, az egyik legfontosabb malmok között ott volt a Gizella is, amit még ma is megtalálunk a Soroksári úton, bár ma már loftlakásokat és egy kortárs galériát találunk benne. A gépesített gőzmalmot egy Bonyhád melletti faluból származó terménykereskedő család, a Krausz-Moskovitsok építtették fel, nevét a családfő legnagyobb fiának szerelméről kapta. A vagyonos ifjú beleszeretett egy vagyontalan, de gyönyörű polgárlányba, bizonyos Dálnoki Gizellába, ő lett a névadó – és nem Szent István felesége, Gizella királyné, ahogy azt sokan gondolták.
6/7
Stefánia, a neobarokk palota
A villákkal és palotákkal teli Stefánia út Zugló egyik legszebb útja, névadója pedig Rudolf trónörökös felesége, Stefánia hercegnő, de nekünk most nem az út, hanem az azonos nevű Stefánia-palota a fontos. Az 1895-ben elkészült neobarokk épületet az arisztokrácia köreiben kedvelt Meinig Artúr tervezte, akinek a Wenckheim-palotát és az Adria-palotát is köszönhetjük. Eredetileg a főúri rendek nyári kaszinója volt, és amikor átadták, még Park Club névre hallgatott, csak 1993-ban nevezték át Stefániára.
7/7
Gellért és Margit, a budavári siklók
Margit és Gellért, vagyis a Budavári Sikló a város legkülönlegesebb közlekedési eszköze, amit gróf Széchenyi István fia, Ödön talált ki. Az ötlet nem teljesen az övé, ugyanis amikor 1867-ben a párizsi világkiállításon járt, ott találkozott a hegyre menő felvonóval is, és azzal tért haza, hogy a budai Vár is megérdemelne egy ilyen szerkezetet. 1870. március 2-án átadták a városnak a siklót, amit akkor még Budai Hegypálya néven hívtak, és ez volt a második ilyen típusú szerkezet Európában. Míg Margit az Alagút felőli északi pályán, addig Gellért a déli oldalon közlekedik.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
