Megjött az ősz és vele együtt a színes programkavalkád is, és egyáltalán nem titkoljuk, hogy imádjuk azokat a programokat, ahol a nagyközönség elől általában elzárt épületekbe juthatunk be – már csak azért is, mert így végre nem a tilosban járó besurranó szerepében érezzük magunkat. A Kulturális Örökség Napjain annyi változatos programot találunk, hogy szinte már a bőség zavarával küzdünk – épületbejárások, ingyenes séták, koncertek és izgalmas előadások várnak ránk. A korábbi évekhez hasonlóan idén is összeállítottunk egy listát a szerintünk izgalmas programokból, a mindenképp megnézendő helyszínekről. Érdemes előre tervezni, mert sok helyszín csak korlátozott számban látogatható, és gyorsan betelnek a helyek.
Határtalan Budapest-mániásoknak kihagyhatatlan, de aki csak jobban megismerné a várost és felfedezné egy-egy rejtett szegletét vagy bepillantana a hétköznapokon általában zárt ajtók mögé, annak is erősen ajánlott a Kulturális Örökség Napjai hétvégéje. Az 1984-ben, Franciaországból indult Kulturális Örökség Napjai programsorozat két évtizede a hazai kulturális élet egyik fontos eseménye, műemléki és kulturális helyszínek, szervezetek rengeteg felfedeznivalóval és különleges programmal készülnek. Ezek közül gyűjtöttünk most mi is jó párat. A legtöbb program ingyenes, de létszámkorlátos vagy regisztrációhoz kötött.
1/7
Országház
Az ország legnagyobb épületét, a Steindl Imre tervezte Országházat mindenki ismeri, azt viszont kevesen tudják, hogy Budapest első számú turistalátványosságát már akkor számtalan negatív kritika érte, amikor még csak a tervasztalon hevertek a tervek. Ebbe belejátszhatott, hogy gróf Andrássy Gyula meglehetősen sokat lobbizott, hogy az 1882-ben kiírt tervpályázat 4 nyertes terve közül Steindl koncepciója valósuljon meg, hiszen szeme előtt az angol parlament Temze-parti épülete lebegett példaként. Csarnokaihoz a legfinomabb anyagokat használták fel, így az egész épület önmagában mestermű. Itt találhatóak a magyar koronázási ékszerek: a magyar királyi jogar, az országalma és a Szent Korona.
Az épületet előzetes regisztrációhoz kötött vezetett séták keretében lehet látogatni, de választhatunk az Országgyűlési Könyvtár, a kupolatúra, mesés barangolás és az alagsori séta közül is.
Ingyenes nyitvatartás: szeptember 18. és 19. 9:00–16:00
Infó és regisztráció itt.
2/7
Salgótarjáni utcai zsidó temető
A Salgótarjáni utcai zsidó temető a nemzeti emlékezet egyik fontos helyszíne. Az 1874-ben megnyitott temető a magyarországi zsidó emancipáció és a Monarchia korának társadalmi, művészeti áramlatainak átfogó képét adja. Építészeti és kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő fontosságú, 2002 óta teljes területe műemlék. Olyan, a magyar és zsidó történelem kiemelt alakjai nyugszanak itt, mint a gyáros Weiss Manfréd, az Unicum atyja, Zwack József, de Kiss József költő és Fényes Adolf festő is.
A temető története regisztrációhoz kötött vezetett sétákon is megismerhető, de az ingyenes nyitvatartási idő alatt szabadon is felfedezhető.
Ingyenes nyitvatartás: szeptember 19. 8:00–16:00
Vezetett séták időpontjai: szeptember 19. 10:00 és 13:00 óra
Infó és regisztráció itt.
3/7
Eötvös József Collegium
A Sziklatemplom, a Citadella és a csodás villák mellett érdemes a Gellért-hegy déli lejtőjén álló egyik ELTE -szakkollégiumot, a legendás Eötvös József Collegiumot is felfedezni. Az intézményt 1895-ben alapította Eötvös Loránd, az École Normale Supérieure mintájára, a kollégium 1910-ben költözött az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épületbe.
Az épület csak védettségi igazolvánnyal és előzetes regisztrációval, szervezett csoportban látogatható. A vezetett séták szombaton 10 órakor indulnak. További információ itt.
4/7
Új Városháza
Steindl Imre hamar a 19. század kedvenc építésze lett, ezt számos díj és tervpályázati meghívás, valamint tervezési megbízás bizonyítja. Nevét ma szinte mindenki az Országházzal azonosítja, de a Váci utca forgatagában megbújó pesti Új Városháza épülete is hozzá köthető. Eredetileg gótikus stílusban tervezte az épületet, de a megbízók időközben meggondolták magukat, és a pesti polgárok számára sokkal befogadhatóbb neoreneszánsz stílust kérték.
A séta során a látogatók megtekinthetik az ülésterem Lotz Károly-freskóit és az akkor csúcstechnológiának számító öntöttvas lépcsőkorlátokat, oszlopokat is. Az utcai és a belső udvari homlokzaton található kerámiákat pedig a pécsi Zsolnay-gyár szállította.
A részvétel regisztrációköteles, az épületvezetések mindkét nap 10:00, 11:00, 12:00, 14:00, 15:00 és 16:00 órakor indulnak.
5/7
Naphegy – Tabán a járványok idején (séta)
Érdekes kultúrtörténeti kalandozásban lehet részünk a Naphegy és a Tabán világát bejáró sétán. A Krisztina téri templom elől induló sétán nemcsak a Krisztinaváros létrejöttéről és a Naphegy szerepéről, valamint természet adta csodákról, geológiáról, növényvilágról és a járványok szerepéről is szó lesz. Meg persze a régi Tabán bohém és romantikus életéről.
A programon való részvétel regisztrációhoz kötött, a séta ingyenes, de a járványügyi javaslatok alapján egyéni idegenvezetői készüléket kell bérelni.
Séta időpontja: szeptember 18. és 19. 9:00
6/7
Édes élet a ribizli bokrok között – séta a Wekerletelepen
A Wekerletelep Kispest nyugati felén található, a Kós Károly téri kis dombocska körül. 1908 és 1930 között épült ki a terület, ami ekkor még nem volt Budapest része, csak 1950-ben csatolták hozzá a fővároshoz. 1,7 négyzetkilométeres területével a legnagyobb európai kertvárosnak számít, ráadásul az egyedi, népi szecessziós kidolgozottságú épületek és a szabályos, mértani alapú településszerkezet is különlegessé teszik. Hogyan látja egy néprajzkutató a Wekerletelepet? Kik voltak és honnan érkeztek az első lakók? A séta megmutatja, hogyan teltek a 20. század eleji hétköznapok.
A helytörténeti sétára előzetes regisztráció szükséges, időpontja: szeptember 18. 14 óra.
7/7
MÁV-telepi kerékpáros túra
A 19. század végén a MÁV több telepet is épített dolgozói számára szerte az országban, ezek közül sok még ma is eredeti állapotában áll – a Kolóniáról és a Jancsi-telepről már mi is írtunk. Ezeket a kolóniákat a MÁV típustervei alapján tervezték meg, úgyhogy nem véletlen, ha az állomásépületekre asszociálunk egy-egy ilyen házikó láttán. A XV. kerületi MÁV-telepet kivételesen nem két lábon, hanem két keréken fedezhetjük fel, és tekerés közben nemcsak az épületeket ismerjük meg, hanem a vasút fejlődésének történetét és a járműjavító építését is.
A kerékpáros túra időpontja szeptember 18. 10 óra, és előzetes regisztrációhoz kötött.
