1/1
Budapest a 19. század utolsó harmadában, az úgynevezett Gründerzeit idején kopácsolástól, szállítójárművek hangjától, építkezésektől volt hangos. Nem állíthatjuk, hogy ez az időszak köszöntött be újra, de az biztos, hogy jó pár dolog épül idén és a következő években is a városban. Az új közparkoknak mindig örülünk, ezért a következő évek egyik várt fejlesztése a Millenáris felújítása és a jelenleg kihasználatlan terület 2,5 hektáros zöld pihenőparkká alakítása. A terület alatt a parkolási gondokon enyhítő mélygarázs kap helyet, a közösségi tér közel háromszáz fával, padokkal, játszótérrel és vízfelülettel várja majd a látogatóit.
Hatalmas ingatlanfejlesztés kezdődött a Kopaszi-gát melletti területen, amelynek nyomán egy új városnegyed jön létre közel harminc új épületegyüttessel. A BudaPart nevű projekt keretében elsősorban iroda- és lakóépületek jönnek létre, közöttük egy bevásárlóutcával, de a tervek szerint több sportpálya, hotel és óvoda is kapcsolódik a beruházáshoz. A negyed – amúgy ígéretes –koncepcióját a koppenhágai Adept készítette, a negyed szélére tervezett 120 méteres felhőkarcolóra azonban sokak szerint semmi szükség és az ingatlanos cégen kívül senki sem jár jól.
A belvárosi rész egyik kedvenc közparkja lehet a Magyar Nemzeti Múzeum kertje, ha elkészülnek a felújítással. A Pál utcai fiúk történetében is szerepet kapó történeti közpark ugyanis jelenleg igencsak leromlott állapotú, de a Tér-Team tervei szerint elvégzendő felújítás nyomán kitelepítik a parkolót, megfiatalodik a kert növényállománya, kis „tisztásokat' alakítanak ki piknikezéshez, valamint felújítják a régi kertészlakot is. Egy oázis jöhet létre a város közepén, ahol a környék egyetemistái, irodai dolgozói vagy erre sétáló lakói egyaránt megpihenhetnek.
A Múzeumkert rekonstrukciójához kapcsolódó hír, hogy felújítják a múzeum és a Palotanegyed határán elhelyezkedő Pollack Mihály tér értékes régi épületeit, míg két másik épületet – a rádió irodaépületét és az üzemépületét – a tervek szerint lebontják.
Tovább folytatódik a Budai Vár teljes megújítását célzó Hauszmann Terv megvalósítása, melynek keretében már megkezdődött több – a II. világháborúban megsérült és értelmetlenül lebontott – épület rekonstrukciója. Visszaépülhet az egykori Csikós-udvar és környezete, a Hauszmann Alajos által tervezett díszes lovarda és a hozzá tartozó istálló, illetve a szintén Hauszmann-féle, úgynevezett Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, valamint felújítják és új funkcióval látják el Karakas pasa tornyát is.
Már folyik a régi karmelita kolostor felújítása és a Miniszterelnökség irodaépületének építése a Budai Várban. A kolostorépület felújításának Zoboki Gábor által készített tervei az épület puritán szellemiségéből indultak ki, így egy protokolláris célokra használt, mégis hivalkodástól mentes egyszerű tér jöhet létre. A régi kolostori kápolna kétszintes tereiben könyvtárat alakítanak ki.
Mérföldkő lehet a város életében a Duna-partok tervezett megújítása a Fővám tér és a Kossuth tér között. A közterek megújításában rutinos Korzó Tervezési Stúdió által megnyert nemzetközi tervpályázat után gyalogosbarát sétányok, díszburkolat és csillapított forgalom jelenik meg ott, ahol most autók és szalagkorlátok vannak, a vízen pedig úszóművek várják a városlakókat. Vízparti térré alakul az Erzsébet híd pesti hídfője, a parkoló autók helyett zöldfelületekkel tagolt kerékpárutat és sétányt találunk majd. A Széchenyi térről – a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől – eltűnik a parkoló, így egy hatalmas, összefüggő tér jöhet létre. A Belgrád rakpart is az eddiginél sokkal vonzóbb célpont lesz: erre a részre új kávézók és éttermek települhetnek.
Már a 2016-os év vége felé elindult, idén pedig folytatódik a Tízezer új fát Budapestre! elnevezésű faültetési program, melynek keretében - nem meglepő módon - tízezer növényt ültetnek el a főváros fasoraiban, parkjaiban. A faültetés Budapest 20 kerületének, összesen 62 utcájában történik mintegy 18 várostűrő fafaj alkalmazásával.
A következő három évben megújul a Vajdahunyad vára. A műemléki rekonstrukció a Liget Budapest projekt keretében megy végbe.
Szintén a Liget Budapest keretében újul meg a teljes park, amelynek révén nőni fog a zöldfelület aránya, ismét élővé változhat a tó és visszaépülnek a történeti pavilonok is. A Liget 7105 fájából a vizsgálatok és a tervek szerint 182-t ültetnek át, 44-et pedig pótolni fognak. A tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda szeretné visszaállítani a tó eredeti állapotát és az egykori Nádor-szigetet is.
A tervek szerint az eredeti formájában állítják helyre és egyben bővítik is a Közlekedési Múzeum épületét. Az 1944-ben súlyosan megsérült építmény eredeti, Pfaff Ferenc építésztől származó kiviteli tervei a mai napig rendelkezésre állnak, így ilyen szempontból nincs gyakorlati akadálya a megújulásnak. A rekonstrukció keretében nemcsak az elpusztult épületrészeket állítják helyre, hanem a földszint alatt két szinten, 4000 négyzetméterrel bővítik is a komplexumot, az újjáépült kupolában pedig egy kilátó is helyet kap. Az újjáépítési terveket a Mérték Építész Stúdió készítette.
Kortárs, a Városliget fái között lebegő épületet kap a Magyar Zene Háza, melynek célja a magyar zenetörténet, népzene és zenepedagógia bemutatása és a kortárs zenekultúra megismertetése. Az intézmény az ígéretek szerint Budapest legújabb zenei centruma lesz, egy ismeretterjesztő intézmény lesz, akárcsak a bécsi Haus der Musik vagy a párizsi Cité de la Musique. Az oldalt üvegfalakkal rendelkező, a természetes és a mesterséges környezet között átmenetet biztosító épület terveit a világszerte ismert japán Sou Fujimoto készítette.
A régi, múzeumi funkcióra csak erős kompromisszumokkal alkalmazható épületéből kiköltöző Néprajzi Múzeum a városligeti parkoló helyén kaphat új, világszínvonalú helyet. Tiszta vonalvezetésű, részben a föld alá süllyesztett, bejárható zöldtetővel elképzelt épületről van szó, oldalán nagyon finom elemként jelenik meg egy szőttesmotívum. A belső terekben teraszos kávézó, panorámás, üvegfalú könyvtár, ottalvós gyerekmúzeum és moziterem is helyet kap. Könnyen jelképpé válhat nemzetközi szinten is; terveit a magyar Napur Architect építésziroda készítette.
Idén végre megindulhat az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója és bővítése a tervpályázaton első díjat elnyert Vikár és Lukács Építész Stúdió elképzelései alapján. Tervük a Lechner-féle múzeumépület műemléki értékeinek megőrzésével és a kiállítási koncepció újragondolásával számol, valamint egy kortárs, kristályszerű épülettel egészítik ki a meglévő együttest.
Folytatódik a Szépművészeti Múzeum, azon belül is a Román Csarnok felújítása. A hatalmas méretű, falfestményekkel díszített impozáns terem újjászületését alapos restaurátori munka előzi meg. Az építészeti terveket – a múzeumi épületek felújításában igen tapasztalt – Mányi Stúdió készítette.
A Liget Budapest részeként épül korszerű raktározási és restaurálási központ a Szépművészeti Múzeum közelében. Az egykori Szabolcs utcai kórház elhagyatott telkén idén elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) nemcsak több nagy budapesti múzeum működésében nyújt majd segítséget, hanem a területfejlesztő hatás is jelentős lesz a tervek szerint. A terveket a Narmer Építészeti Stúdió készítette.
A keleti bazárokra emlékeztető passzázsról ismert Párisi Udvar a város egyik legkülönösebb és leglátványosabb épülete. Felújítása sokáig váratott magára, de tavaly már gőzerővel haladtak a munkálatokkal a Ferenciek terén. A rekonstrukció terveit az Archikon készítette.
Luxusszállóként újul meg a déli Klotild-palota, más néven a Matild-palota. A Ferenciek terénél található két ikerépület északi párja már évek óta régi fényében ragyog. Az egykori Belvárosi kávéház helyiségei visszakapják eredeti funkciójukat, a dunai oldalon látványkonyhás török étterem nyílik, az szállodában pedig 156 szoba kap helyet a tervek szerint. A rekonstrukció terveit a Puhl és Dajka Építész Iroda készítette.
Mindig jó hír, ha egy épület megújul a történelmi belvárosban. A Múzeum körúton található, Cserba Dezső által tervezett hétemeletes irodaház sokáig állt kihasználatlanul, a mostani, Bokor Péter és Nógrádi Ádám (Villa International Zrt.) által tervezett felújítás után loftlakások kapnak benne helyet.
A Liget Budapest keretében újul meg az Olof Palme Ház épülete is. Eredetileg műcsarnoknak épült, később működött benne hadikórház, szobrászműhely, kávéház, söröző, iroda és tánciskola is. A rekonstrukció után az épület a Liget történetéhez kapcsolódó kulturális és vendéglátó funkciót kap, Zugló Önkormányzata szívesen látna benne helytörténeti múzeumot.
Az év végére befejeződhet az Óvárosháza rekonstrukciója. A Budai Várban, a Mátyás-templommal szemben áll egy különleges épület: középkori alapokon nyugszik, külseje a barokk korban nyerte el végső formáját, majd egészen a városegyesítésig, 1873-ig itt működött Buda városi tanácsa. A 20. században több csapás érte, de most a Hetedik Műterem tervei alapján helyreállítják és modernizálják. A rekonstrukció után elsősorban oktatási célokra fog szolgálni, de helyet kap itt étterem és könyvesbolt is.
A tervek szerint hamarosan lezajlik az Ybl Miklós által tervezett, korábban teljesen megsemmisült Lónyay-villa rekonstrukciója. A Várhegy lejtőjén elhelyezkedő épület felújításának generálterveit a BORD Építész Stúdió, míg egyes terek terveit a világhírű Tadao Ando készítette.
Felújítják az óbudai Zichy-kastélyt, illetve a benne található Vasarely Múzeumot. Többek között megújul az épület homlokzata, világítása és a múzeum belsőépítészete is.
Idén befejeződhet a törökök szent helyeként tisztelt Gül baba türbéje, a teraszos kert és a park megújítása is. A Mányi Stúdió által készített tervek szerint az emlékhely új kerámialap-burkolatot kap, a sírt körülvevő kerengő oszlopait faragott terméskőből készítik el, és Zsolnay-oszlopfővel díszítik majd. A türbét körbevevő néhai Wagner-villa alagsorában múzeumot és kávézót alakítanak ki.
Az előző évtized egyik legnagyobb botránya volt a Király utca 40. alatti épület elkótyavetyélése, melynek köszönhetően a tulajdonosnak majdnem sikerült megsemmisíteni a Hild József-féle épületet. Az örökségvédők közbeavatkozása ellenére szinte teljes egészében le is bontották. A telken több mint száz lakásnak helyet adó ingatlan épül, de a Király utcai homlokzat legalább visszanyeri eredeti formáját.
Hosszú évek pusztulása után megkezdődött az egykori zugligeti lóvasút műemléki védettség alatt álló végállomásának felújítása. A rekonstrukció után nemcsak az épület menekül meg a teljes pusztulástól, hanem a környezet is megújul. A hírek szerint ide költözhet majd be a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény is.
Már folyik a munka az Úri utca 72. szám alatt. Az I. kerületi ingatlanban a Földrajzi Társaság lelhet otthonra, többek között könyvtárat, közösségi tereket alakítanak ki benne.
Megszületett a Kossuth tér 6-8. megújítására kiírt pályázat eredménye, így kortárs trendekbe illeszkedően épülhet meg a korábban mészkő, eternitpala és üveg borítású homlokzattal és alacsony belmagasságokkal, korszerűtlen terekkel büszkélkedő úgynevezett MTESZ-székház. A tervezést az Uvaterv és a Vadász Építész Stúdió végezheti.
Eltűnhet a város egyik szégyenfoltja, a rózsadombi SZOT-szálló betonváza – luxuslakások épülhetnek benne. A tervezésre kiírt pályázatot az Építész Stúdió, illetve a Lab5 nyerte meg. Még nem tudni, hogy kinek a tervei szerint kezdődhet a kivitelezés, de mindkét tervben vannak izgalmas, előremutató megoldások. A budai panoráma csak nyerhet a tervekkel.
Megkezdődött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén álló szálloda építése. A konferenciatermeket is magába foglaló ötszintes komplexumot fedett folyosó köti majd össze a terminálokkal. A várhatóan másfél év múlva elkészülő hotelt Szerdahelyi László építész és csapata tervezte.
Eltűnhet a budai oldal talán legfeltűnőbb foghíjtelke. A Clark Ádám téren felépülő hotelépületről egyelőre nem túl sokat tudni, de a látványterveken látszik, hogy a homlokzat markáns sávozást és mélyen hátrahúzott ablakokat kap majd.
Luxushotelként újulhat meg a belvárosi Postapalotának is nevezett főposta volt épülete is. A mai Petőfi Sándor utca, Városház utca és Párizsi utca között található épület 1873-re készült el Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervei alapján, a megújítást pedig az M-Teampannon jegyzi. Az épületben szép öntöttvas oszlopokat találunk, a Zielinski Szilárd által tervezett vasbeton szerkezetű távírótermek pedig a korai magyar vasbeton-építészet értékes emlékei.
Az ígéretek ellenére továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mi az Operaházzal szembeni Drechsler-palota, – vagy ahogy mindenki ismeri – a Balettintézet tulajdonosának célja az épülettel. Az Operával szemben álló neoreneszánsz épület 1896-ra épült föl Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Eredetileg a MÁV Nyugdíjintézetének bérháza volt, a 24 lakás mellett egy háromszintes étterem-kávézót alakítottak ki benne, melynek üzemeltetője Drechsler Béla volt – innen az épület neve. A kávézó helyén működött 1949-től a Balettintézet, a felső szintek lakásait pedig államosították és feldarabolták. A palotát külföldi befektetők vették meg, és bár több hír is volt a felújításról, eddig sajnos semmi sem történt.
A Fővám téri Központi Vásárcsarnok mögött, a Csarnok téren nyithat 184 szobás hotelt egy nemzetközi lánc a jelenleg parkolóként használt, üres terület beépítésével. A Vadász Bence és Miklós Zoltán által tervezett hullámzó homlokzat érdekes megoldás, annak viszont nem örülünk, hogy az új hotel rátelepszik az elektromos művek téglaépületére. Egyes hírek szerint utóbbinak a bontását is tervezik, reméljük, hogy – a Kultiplex értékes épületének bontása után – ez csak egy rossz vicc.
Diákszállás épülhet az egykori Tűzraktár helyén. A tervek szerint megőrzik a hatvanas években épült gyárépület – melyben anno a Laboratóriumi Műszergyár működött – szerkezetét és benne apartmanokat alakítanak ki. A szobák franciaerkélyt kapnak, de tervezés során gondoltak a közösségi terekre, sportolásra alkalmas helyiségekre és tanulóhelyiségekre is.
Bár a több helyen kommunikált függőleges erdő kissé túlzónak tűnik, minden esetre hamarosan az átlagnál zöldebb toronyházak épülhetnek Újpesten. A Szent István tér és a Duna közé tervezett beruházás keretében 17 emeletes lakóházak nőhetnek ki a földből. A Hajnal Építész Irodatervei szerint a lakóktól független automatikus öntözőrendszerekkel oldják meg a vízellátást és ipari alpinisták gondoznák a növényeket.
Hotelként nyithat újra a józsefvárosi telefonközpont épülete a Horváth Mihály téren. Az eredetileg Ray Rezső által tervezett épület a város második telefonközpontja volt: 1917-ben kezdte meg működését és sokáig üzemelt így. 2007-ben költöztek ki belőle végleg, az utóbbi időben évekig üresen állt. Az épület leglátványosabb eleme az alacsony földszintről induló, 11 méter széles és 50 méter hosszú főlépcső, amelyet egykor freskók díszítettek.
Komoly lakásberuházás készülődik Újbudán, a Budafoki út - Barázda utca - Szerémi út - Galvani utca által határolt területen. Az Elite Park néven futó fejlesztés első ütemeként 268 lakás épül fel, melyet további két ütemben további 438 követ. Az építészeti terveket a KAS Design készítette.
Több nagy lakásberuházásra készül a Cordia. Nyolc helyszínen – többek között a Nagy Diófa utcában, a Kapás utcában, a Corvin Sétányon, a Rózsa utcában és Zuglóban – is építkeznek, összesen 1500 új lakás jöhet így létre.
Buda Palota néven és modern irodaházként születhet újjá a Széll Kálmán téri Postapalota. Az eredetileg Sándy Gyula által tervezett épület az ország első irodaháza volt. Helyreállítják a szecessziós jegyeket viselő műemlék épület homlokzatát és felújítják a páternosztert is. A nyolcemeletes épület tornya megnyílik a látogatók előtt, innen a Budai Várra, a Vérmezőre és Hűvösvölgy felé is kilátás nyílik.
Megkezdődhet a Szabadság téri Tőzsdepalota felújítása is, amelyben felsőkategóriás iroda- és üzlethelyiségek kapnak helyt. Az épület 1905-re épült fel a tőzsde számára, 1955-től 2009-ig a Magyar Televízió működött benne. Az Alpár Ignác által tervezett, eklektikus és szecessziós elemeket is felvonultató műemlék épület a világhírű Beyer Blinder Belle építésziroda tervei alapján újul meg.
Már épül az Ericsson új székháza a lágymányosi Duna-parton. Az Infopark újonnan felépülő irodaházában a vállalat Svédországon kívüli legnagyobb kutatás-fejlesztési központja kap helyet, a hat emeleten mintegy 1800 fő dolgozik majd. Az Aspectus Architect tervezett épület egyben lezárja az eddig kissé befejezetlen Duna-parti házsort.
Új irodaház épül az Alkotás út és a Csörsz utca határán álló telekre. A MOM Park szomszédságában álló, Hillside Offices néven futó beruházás keretében mintegy 20-22 ezer négyzetméter teljes bérbe adható terület jön létre.
A Groupama Aréna szomszédságában épülhet föl a Telekom új székháza. A tavaly elhunyt Tiba János által tervezett épület igencsak tekintélyes méretű lesz, és – mint az ingatlanfejlesztő WING írja közleményében – 'városképileg kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről érkezve ez a belváros kapuja'. Az épületben helyet kap egy 300 fő befogadására alkalmas konferenciaterem is, és védett zöldfelületeket helyeznek el belül.
Biztosan nem a fent látható formában épül meg a Bem Palace, miután a a legmagasabb műemlékvédelmi kategóriába sorolt épület megkezdett bontását és radikális átalakítását leállították a hatóságok. A Bem téren található egykori Radetzky-laktanya és a katonai élelemtár további sorsáról nem tudni biztosat.
A Soroksári úton épülhet fel a Mill Park első üteme. Az új, 7 emeletes épületben mintegy 18 ezer négyzetméternyi bérelhető terület jön létre, majd ezt követheti a második ütem átadása.
Tovább bővül az óbudai Graphisoft Park. Részben meglévő épületekhez épül új szárny, másrészt kisebb cégek és start-up vállalkozások igényeire optimalizált épület felépítését is tervezik.
A város nyugati kapujánál, az egyre felértékelődő Őrmezőn épülhet fel a Budapest ONE Business Park a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján. A 4-es metró végállomása köré épülő multimodális közlekedési csomópont jó tömegközlekedési kapcsolatokat biztosít majd. A Kelenföldi pályaudvarral szemközti oldalra tervezett épületegyüttes kialakítása a látványtervek szerint első pillantásra izgalmasnak ígérkezik. Az együtteshez a tervek szerint zöldfelületek és mélygarázs is csatlakozik majd.
Intermodális csomópont, valamint ehhez kapcsolódó kereskedelmi és szórakoztató központ épülhet Kelenföldön, Etele City Center néven. A vasútállomás környezetében végrehajtandó fejlesztés összeköttetést biztosít majd a Budapest One és az Etele Plaza között. Mint a fejlesztő Futureal honlapján olvasható, „Kelenföld megújítása egyike Európa legnagyobb tömegközlekedést érintő barnamezős beruházásainak, melynek szerves része az Etele Városközpont kereskedelmi és közlekedési fejlesztése illetve a Budapest ONE Business Park létrehozása is.'
Napvilágot láttak az Etele térre tervezett bevásárlóközpont tervei is. Az Etele Plaza mérete gigantikus: 53 ezer négyzetméter lesz, három szinten 160 üzlet, étkezőhelyek, mozi, 1200 fős garázs kaphat benne helyet. Az Allee sikere bizonyíthatja, hogy egy ilyen épület komolyan megnöveli az autóforgalmat, de a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területen ez talán kevesebb problémát okoz.
Már épül Újpest új kerületközpontja a Szent István tér körül. A Firka Építész Stúdió tervei szerint épül föl az új vásárcsarnok, amely egy fedett kulturális központnak is helyet ad majd, a felső szinten tetőkert, az épület alatt pedig mélygarázs épül. A téren az Egek Királynéja Főplébánia épülete előtt két ligetet, illetve egy sétányt alakítanak ki terasztérrel, pavilonokkal, szabadtéri pódiummal, vízfelülettel és párásító mezővel. A terület alkalmas lesz nagy tömegeket megmozgató rendezvények megtartására is. A IV. kerületi tér rendezése az S-Tér Kft. elképzelései alapján valósul meg.
Szintén új vásárcsarnok épül a Duna túloldalán, a III. kerületi Békásmegyeren. A kulturális események befogadására is alkalmas őstermelői piac megépülése után megkezdődhet a piac melletti terület, a Heltai Jenő tér megújulása is. A vásárcsarnokon túl egy új tanuszoda is épül a kerületben, valamint felújítják a Kiscelli Múzeumot és befejezik a Klebelsberg-kastély felújítását is.
Új orvosi rendelőt kap Rákospalota. A Karácsony Benő parkban megkezdődött a Deák utcai összevont védőnői, háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelő építése. A tervezett egyemeletes épület belső átriumos, udvaros kialakítású, megvalósítása során az épület belső részének homlokzata a parkot visszatükröző fehér üveg burkolattal, a külső út felőli homlokzat pedig mészhomok tégla burkolattal készül.
Megújul a Millenáris, ez pedig nemcsak a parkra igaz, hanem az épületek egy részére is: hamarosan az átépített Teátrum épülete ad majd helyet a Nemzeti Táncszínháznak. A terveket az a Zoboki és Demeter Építésziroda készítette, amelynek a Művészetek Palotájával már komoly tapasztalata van kulturális intézmények tervezésében. A tervek szerint 2018 februárjára elkészülő beruházás eredményeképpen a város egy modern, európai minőségű tánccentrumot kap majd, amely a Nemzeti Táncszínház mellett a teljes hazai, tradicionális- és kortárs táncművészet számára otthonul szolgál majd.
Már folyik a Millenniumi Városközpontban megnyíló hatalmas magánkórház, a Duna Medical Center építése. A Haller utcánál épülő komprehenzív (az orvoslás szinte valamennyi területét lefedő) egészségügyi intézményben programozott műtéti beavatkozásokat és kezeléseket biztosítanak szinte valamennyi orvosi szakterületen. A tervek szerint 650 dolgozóval működő intézményhez 150 ágy, 8 műtő, laboratóriumok, vizsgálók, étterem, üzletek és egy szálloda is csatlakozik majd. Az építészeti terveket a Vadász Stúdió készítette. A magánpénzből megvalósuló beruházás mellett a budapesti egészségügyi intézményeket is fejlesztik, a közeljövőben felújítják a Semmelweis Egyetem kilenc épületét, a középtávú tervekben pedig több, úgynevezett szuperkórház építése szerepel.A történeti épületek egy részét megőrizve, ugyanakkor kortárs építészeti elemeket is felvonultatva újulhat meg a kocsiszín Budafokon. Az 1899 óta üzemelő kocsiszínt sokszor, de általában ötletszerűen bővítették, így a gazdaságtalan felújítás helyett új vágányhálózat, csarnokok és irodaház építése mellett döntöttek. A már építés alatt álló új csarnok tetőrésze kifejezetten izgalmasra sikeredett a vágányokra merőleges vonalaival és a villamosokra utaló sárga színnel. A projekt terveit a FŐMTERV Zrt. és a CÉH Zrt. készítette.
Decemberben egy kifejezetten izgalmas projekt tűnt föl a Kerékagy blogon, mely szerint bringás központként újulhatna meg a jobb sorsa érdemes, jelenleg igencsak kihasználatlan Népliget. A fővárosi profi kerékpárosoknak nem sok edzéslehetőségük maradt a városban, ezen is segíthetne ez a több elemből álló terv. A BringaPark Népliget részét képezné egy 2 kilométeres, a közúti forgalomtól teljesen elzárt, az esti órákban kivilágított aszfalt kör rekreációs hasznosításra, egy 3 kilométeres, a közúti forgalomtól teljesen elzárt, az esti órákban kivilágított aszfaltkör sportcéllal, valamint közlekedésbiztonsági oktató pálya, BMX és mountainbike buckapálya, kerékpáros triálpálya, terepedzőpálya, valamint BMX és görkorcsolya-park is. Az egyelőre tervezőasztalon fekvő elképzelés mellett idén megindul az úgynevezett Fradiváros kiépítése is a Népligetben, amelynek keretében egy komplex csarnokrendszer jöhet létre a különböző sportágak kiszolgálására. Az épületegyüttesben helyet kaphatnak a kézilabdázók, a jégkorongozók, az atléták, a tornászok, az ökölvívók és a birkózók, valamint felépül egy uszoda, egy nyitott vízilabda-medence, egy négycsillagos szálloda, egy sportorvosi központ, valamint egy fiatal sportolóknak fenntartott kollégium is.
Tovább folytatódik a Hullám Csónakházak megújulása. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.
Egy különleges, parkoló fölött elhelyezett kosárpálya kialakításával folytatódhat a XIX. kerületi Kossuth tér megújulása. A tér zöldfelületeinek felújítását már 2008-ban elkezdték, most a Lépték-Terv és az EKHO Építész Műterem a folytatást is megtervezte a TÉR_KÖZ segítségével. A téren egyedi tervezésű, kocka formájú pihenőhelyek és street workout is helyet kap, így remélhetőleg egy valódi találkozóközponttá válik.
Ősszel kezdi meg a Honvéd FC az új Bozsik Stadion kivitelezését Kispesten, amely az UEFA „Category 4” előírásainak megfelelően minimum 8000 főt lesz képes majd befogadni.
Új kézilabdacsarnokot épít a Vasas a Fáy utcában. A multifunkcionális épület kialakítása illeszkedni fog a szomszédságában álló edzőcsarnokhoz, amelyet 2012-ben adott át a klub. A főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap. A csarnok mellett épülhet fel az új Illovszky-stadion is, miután bontják az 1960-ban átadott, régen korszerűtlenné vált korábbi létesítményt.
Már folyik a Császár-Komjádi Sportuszoda megújítása. A Kelecsényi Zoltán által tervezett, 1976-ban átadott, nyitható tetőszerkezettel és öt medencével rendelkező épületre alaposan ráfér a korszerűsítés. Megújulnak az öltözők, az előtér, a büfé, a teljes vízellátórendszer, a szellőztetés és légtechnika, megjavítják a dongatetőt és felfrissül a belső udvari homlokzat is, emellett három új tornaterem, egy orvosi rendelő és két nagyméretű szauna is helyet kap az épületben.
Megkezdődött a margitszigeti Palatinus Strandfürdő műemléki rekonstrukciója is. A különleges értéket képviselő, Bauhaus-jellegű, de az olasz modernizmus hatását is mutató főbejárati épületet homlokzatát az eredeti, idősebb Janáky István-féle tervek szerint újítják fel. Az alagsorban wellness- és fitneszrészleget alakítanak ki, felújítják az eredeti, szintén műemléki védettséget élvező öltözőkabinokat, a főbejárat mellett az éttermi tömböt is rekonstruálják és bővítik, a termálmedencét pedig lefedik, így a strandból egy egész évben üzemelő fürdő válik. A rekonstrukció építészeti terveit az Archikon készítette.
Nem kell már sokat várni a Király Fürdő teljes megújulására sem. A klasszicista homlokzat mögött jelenleg egy megjelenésében és hangulatában is kissé balkáni hangulatot árasztó fürdőt találunk. Az épület egyébként komoly múltra tekint vissza: építését még 1565-ban kezdte meg Arszlán budai pasa, majd 1796-ban a König család birtokába került, innen származik manapság is használt neve. A felújítás keretében megújulhat a kupolás marousaledencetér, a törökös belső udvar és a többi épületrész is.
Gőzerővel folyik és hamarosan elkészül az új budapesti uszoda építése a Dagály területén. A 2017-es FINA vizes világbajnokságnak is otthont adó komplexum a fővárosi Duna-part új látványossága lehet, a 44 méter magas épület tetejéről pedig szép kilátás nyílik a városra és a hegyekre. A Dagály Úszóarénában helyet kap egy mozgatható fal segítségével megosztható 50 méteres versenymedence, egy szintén megosztható, tanmedencének is alkalmas 50 méteres bemelegítő-medence és egy műugró-medence is. Az ugródeszkák alja LED fénnyel világít majd, de a fő látványosság az épület különleges, hullámzó homlokzata, amely különböző színűnek látszik, attól függően, hogy épp milyen szögben esik rá a napfény. A komplexumban mintegy 15 ezer ember foglalhat helyet, de a világbajnokság után a székek egy részét máshol hasznosítják újra.
Napvilágot láttak a budapesti olimpiai pályázat látványtervei: Budapest látványos helyszínekkel várná az olimpiai csapatokat és a szurkolókat, ha megkapná a rendezési jogot. Az olimpiai tervekről azt mondják a szakértők, hogy még akkor is nyerünk vele, ha nem nyerünk. Ha egy ország elnyeri a rendezés jogát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szinte azonnal átutal egy hatalmas összeget, 1,5 milliárd dollárt a szervezésre. A terveket a budapesti csapat is úgy készítette el, hogy semmilyen felesleges beruházás ne készüljön el, minden épület utólagos hasznosítását és fenntarthatóságát végiggondolták, így például a versenyzők és az edzők utaztatását a lehető leggyorsabban és költséghatékonyabban, a Dunán oldanák meg, de ilyen elem az is, hogy a felépülő új szállásokat kollégiumként hasznosítanák tovább. A versenyek hátterét a város impozáns helyszínei szolgáltatnák, ami nagyon egyedi hangulatot adna a helyszínen és a tévé képernyője előtt is: a futóverseny befutója például a Hősök terén, az íjászverseny a Parlament előtt, a strandröplabda a Vajdahunyad váránál lenne. A budapesti terveken ötven ember dolgozott másfél évig.
Talán épp az olimpiai központ tervezett beruházásához kapcsolódva újulhatna meg az egykori Nagyvásártelep romosan is értéket képviselő két épülete. A Közvágóhíd és a Kvassay híd közelében, a IX. kerületi Hídépítő utcánál álló épületek az 1930-a évek elején készültek el Münnich Aladár tervei szerint, a több mint tízezer négyzetméteres vásárcsarnokban nagyjából 400 nagykereskedő dolgozott, mellette pedig egy irodaépület kapott helyet. A homlokzat vörösesbarna klinkertégla borítást kapott. Itt található Ohmann Béla négy, egyenként két és fél méter magas szobra, a földműves, a halász, a kertész és a kofa stilizált alakja is. Az erkély oszlopain a főváros címere, az épület előtt pedig két zászlótartó rúd figyelhető meg.
A régi építmény lebontása után megkezdődhet az új Puskás Stadion építése. Az új épület Skardelli György, a KÖZTI építésze által elképzelt tervei a jellegzetes elemek (a lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei és a toronyépület) megtartásával számolnak, ezeket az eredeti tervek felhasználásával újjáépítik, így a régi épület karakterelemei nemcsak emlékként maradnak meg, hanem szerepet is kapnak az új koncepcióban. A toronyépület múzeumi funkciót kap, egyben ez lesz a stadiontúrák látogatóközpontja. A tető héjazata a Budapest Aréna héjazatával azonos, ezzel is erősítve a városképi jelentőségű együttest.Az építményben maximálisan 67 ezer szék kaphat helyet.
Továbbra sincs hír a Millenáris Velodrom régóta tervezett felújításáról, sőt, egyes hírek szerint Óbudán kaphat új helyet a hazai kerékpársport. Ami nagy kár volna, hiszen a Puskás Stadion közelében fekvő, eredetileg a millennium idejéből származó épületet modern vasbetonszerkezeteivel értékes együttes, kevés hasonló maradt meg a korszakból, ráadásul a Váncza Műhely elkészítette a felújítás terveit is.
Multifunkcionális csarnok épül a XVII. kerületben. A verseny- és tömegsportra is alkalmas csarnok régi hiányt pótol és a hírek szerint megújuló energiával üzemel majd.
A következő években új, komplex látogatóközpont épül az egykori Vidámpark területén a Liget-projekt részeként. Az Állatkert részét képező fedett Biodóm egy olyan tágas tér lesz, ahol a világ zajától elválasztva, saját eredeti élőhelyükhöz közelítő környezetben élnek majd az állatok. A Mérték Építészeti Stúdió Kft. által tervezett, új látogatótérben gazdag növényzet, csónakkal végigevezhető kis folyó, oktatótér és kiállítófolyosók lesznek. Jó hír, hogy a nagyobb beruházást jelentő Biodómmal szemben a Körhinta mögött épülő új kisgyerek-állatkert és Mesepark már 2017-től várja látogatóit.
Számos tervváltozat látott már napvilágot a régóta tervezett új kongresszusi központról. A Művészetek Palotája mellé tervezett épületben egy 4-5 ezer fős nagyterem, két 1200-1500 fős szekcióterem, kiállítótér és több tárgyaló kaphat helyet. A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a közel 13 ezer négyzetméteres területet. A központ tervezésére kiírt építészpályázaton a Finta Stúdió nyert.
Csak remélni lehet, hogy idén végre megnyílik a gyakorlatilag készen álló Rácz Fürdő a Tabánban, ezzel a város egy új, prémium kategóriás fürdővel és szállodával gazdagodna.
Elhúzódó viták miatt továbbra is kérdéses, hogy mikor nyithat meg a Sorsok Háza épületegyüttese. Az F. Kovács Attila által tervezett, 17 ezer négyzetméteres emlékhely a holokauszt áldozatai előtt tiszteleg a Józsefvárosi pályaudvar egykori területén.
A tavalyi év második felében érkeztek be a Gellért-hegy megújítására kiírt ötletpályázat eredményei. A kiírásra összesen 68 pályamű érkezett, melyek közül 14 nyert megvételt az eredményhirdetés után. A látványtervek egyike sem azt mutatja be, ahogy biztosan ki fog nézni a hegy néhány év múlva, mindenesetre könnyen lehet, hogy ezekből az ötletekből nem egyet viszontláthatunk majd a következő évtizedekben. Az ötletek között felmerült barlangvasút, elektromos buszhálózat, kilátópontok, virág- és szőlészeti bemutató parkok napóra, csillagda, kültéri edzőterem, mászófal, 1848-as múzeum, hullámvasút, hotel és étterem kialakítása is.
Radikális megoldást javasol egy, a pályázaton nem indult, fiatal építészekből álló csoport a Gellért-hegyre. A paradigma:ariadné építészei (vagyis Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Titkos Ádám) „megszabadítanák' a hegyet a politikai-reprezentációs céloknak szentelt Citadellától, köveiből pedig egy hatalmas lépcsősort építenének a hegyre – az idei nyár és a Szabadság híd megmutatta, hogy igény lenne ilyen üldögélős helyekre. Az elbontott Citadella és Szabadság-szobor helyére a tervezők erdőt telepítenének.
Megkezdődött a Nemzeti Lovarda felújítása, amely az 1800-as évek vége óta működik a Keleti pályaudvar közelében. A Kerepesi út mellett található 4,5 hektáros alapterületű lovasközpont az 1800-as évek végén épült, a második világháborúban megrongálódott, s most a felújítással együtt bővítésre is sor kerül. Az új lovardában helyet kap egy négy évszakos pálya, egy díjugrató pálya, egy gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség. Megújul a műemléki védettségű főépület, amely visszanyeri klasszikus klubház jellegét.
Meglepően ötletes köztéri installációt tervezett Szabó Levente, a Hetedik Műterem építésze, valamint Polgárdi Ákos tervezőgrafikus a Kálvin térre. Jövőre lesz 500 éve annak, hogy a reformáció elindult európai útjára. A protestantizmus nemcsak a nyugati országok történetét formálta át, hanem a magyar kultúrára is óriási hatással volt. A félezer éves évfordulóra egy városi tájba simuló, REFORM500 elnevezésű köztéri installációval készül Budapest.
A Teampannon tervei szerint épült föl az átadáshoz közeli állapotban álló MTA Humán Tudományok Kutatóháza a Millenniumi Városközpont közelében. A városban jelenleg szétszórtan elhelyezkedő, ezért gazdaságtalanul üzemeltethető épületekben dolgozó kutatók három új tömbben kapnak helyet. Az épülettömbökbe költöznek majd a zenetudomány, a régészet, az irodalomtudomány, a néprajz, a művészettörténet, a történettudomány, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, a kisebbségkutatás és a közgazdaságtan képviselői, valamint különböző archívumok és egy hatalmas könyvtár is.
A józsefvárosi Balassa utca 3-5. szám alatti, korábban üresen álló telken épül fel a Bionikai Innovációs Központ (BIK). Az épület a biológia és az elektronika határterületén elhelyezkedő bionika modern, a nemzetközi tudományos életben is jelentős kutatóbázisa lesz. Bionikai képzés egyébként Európában elsőként Magyarországon indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésében.
Elkészült a MOME Műhelyháza, de nem áll le a budai kampusz fejlesztése: a beruházás első lépéseként egy három részből álló épületkomplexum, a Technológiai park (Műhelyház, Műteremház, Médiaház) épül fel, melyet Csomay Zsófia és Németh Tamás építészek terveztek Reimholz Péter építész korábbi koncepciója alapján, ezután pedig a kutatóintézetet és tudásközpontot befogadó épület készül el. Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a campus több épülete: az Akadémiai épület, a Főépület és a Gondűző-villa is.
Megvalósulhat az Operaház régi terve, az úgynevezett Eiffel Műhelyház is. Az évtizedekig a vasút által használt, úgynevezett Északi Műhely részét képező csarnok megmentésével egyrészt értékes ipari műemlék menekül meg, másrészt pedig egy fontos komolyzenei központ jöhet létre. Maga az acélszerkezetű csarnok 1886-ra épült fel az Eiffel irodájában dolgozó Feketeházy János tervei szerint. A 220 méter hosszú, 110 méter széles, de igen rossz állapotú épület 2011 óta műemlék. Az itt kiépülő központban kap majd helyet az összes kellékek, jelmez, díszlet, világítóeszköz raktára valamint műhely, ezzel jelentős terület szabadul fel az Andrássy úti Operaházban, valamint a külső raktárakban, hiszen az intézmény jelenleg tucatnyi helyen kénytelen megoldani a tárolást.
Egyhektáros közpark nyílik a bulinegyed közepén az Index értesülései szerint. A Dob utca középső szakaszán, egy eddig parkolóként használt területen keresztül juthatunk el a bérházak övezte területhez, amelyet idén parkosítanak és megnyitnak. A park rendjét kamerarendszer és járőrök ellenőrzik majd, ezenkívül a parkot éjszakára bezárják.Csak remélni tudjuk, hogy megvalósul a Nyugati Grund névre keresztelt új közpark kialakítása a Podmaniczky út és a pályaudvarhoz kapcsolódó sínek által közrezárt területen. A pályaudvarok környéke manapság a világon mindenütt problémás hely: a 19. században még óriási területekre volt szükség a vagonok rendezésére, de a mai viszonyok között ezek a területek fölszabadíthatóak. Az okosan fejlesztő városokban, így például Berlinben, a rendező pályaudvarok helyén ma grillező, söröző és sütkérező városlakókat találunk. A kerület elképzelései szerint nagy füves területek, szánkódomb, pingpong-, pétanque- és futópálya jöhet létre a jelenleg kihasználatlan területen, de a pontos megvalósításról egyelőre nincs hír.
Végre megújulhat a belvárosi műemlék portálok egy része is. Az egyik legnyomasztóbb budapesti problémára keres megoldást a Budapest Főváros Önkormányzata által októberben meghirdetett Műemléki Keret 2016: 200 millió forinttal támogatja a városképet meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját.
A hosszabb távú fejlesztések közül több olyat is bejelentettek az elmúlt hetekben, amelyre régóta várunk. Ezek szerint két új Duna-híd épülhet a következő években. Végre megvalósul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötése is. A jelentős részben a föld alatt közlekedő nagy sebességű vonatok 20 percenként járnának és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő. A kettes terminálnál is a föld alatt lenne az állomása és nemcsak Budapestről, de Debrecenből, Nyíregyházáról, Szegedről, Kecskemétről, Miskolcról vagy kis módosítással akár a Dunántúlról is átszállás nélkül lehet majd eljutni a reptérre.
