1/10
A Várkert Bazár
A 1875 és 1883 között épült neoreneszánsz stílusban Ybl Miklós tervei szerint. De hiába a neves építész, hiába a dunai panoráma, az épület állapota az elmúlt két-három évtizedben rohamosan leromlott és inkább hasonlított egy katasztrófafilm forgatásának elhagyott helyszínéhez, mint az UNESCO Világörökségéhez.
Itt működött 1961 és 1984 között a legendás Ifipark, ami ha úgy tetszik, a budapesti főépítész által is köztes használat szép példája volt, mígnem az Edda falakat döntött: az épületet bezárták, miután egy koncert alatt leomlott egy kőfal.
Az épületegyüttes évek óta szerepelt a világ száz leginkább veszélyeztetett műemlékének listáján, így a felújítás az utolsó utáni órában érkezett: innen szép nyerni, de az épületnek minden esélye megvan rá, hogy Budapest egyik top látnivalója legyen.
Akár a Duna-part és a Vár közti közlekedés kvázi lehetetlensége inspirálhatta a Mission Impossible – egyébként Budapesten is – rendezőjét. A jövőben a fel- és lejutás egyszerűbb lesz, mint valaha: a vízhordó lépcső helyén mozgólépcső köti majd össze a két területet. Nyárra kész lesz a reneszánsz kert, őszre pedig megújul a lenti tér és épül egy új hajóállomás is. Kedvenc.
De hiába gyönyörű a budapesti épület, ha - az átépítések következtében - maga a tér városképi szempontból a kanyarban sem volt a feltörekvő Mali egyik közepes városának zsibvásártelepéhez képest. Közepén autók, a tér egyik széle egy önálló életre kelt botanikus kertre emlékeztet, a másik fele pedig egy koncepciótlanul összerakott szoborgyűjteményre. A fényképezőgéppel érkező látogatók pedig a legmostohább időjárási körülmények között is a szabadban ácsoroghattak egy darabig, majd egy kormányőr jelére, a láncokon átbukdácsolva már be is léphettek a T. Házába.
Szerencsére ennek az időnek vége: a tervekben és lassan a kövekben testet öltő valóságban is egy harmonikus és látványos térkoncepció elevenedik meg, amely minden irányból hagyja feltárulni az épület látványát a maga szépségében. A teret átszelő autóknak, a parkolónak és az oszloperdőnek is búcsút inthetünk, helyette lesz több zöld, vízfelület és esztétikus térkövezés, valamint egy teljesen új, föld alá süllyesztett látogatóközpont, amelyhez a Duna felől is eljuthatunk.
A Fővám téri és a Szent Gellért téri megállók óriási betongerendáival kifejezetten egyediek, utóbbit ráadásul különleges mozaik is díszíti. A Kálvin téri állomás mélyén a látszóbeton felületek uralkodnak, de a fenti mozaikban Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című oratóriumának hangjegyei vannak elrejtve. A Rákóczi téri állomás betonjába a fejedelem egykori birtokainak neve van „nyomtatva”, a fenti természetes fény pedig tükrök segítségével jut le a mélybe. Ezt bárhol megirigyelnék.
Az az első típusba tartozik: a tér állapotának leromlását paradox módon az okozta, hogy az egykori építési gödör a város egyik legnépszerűbb közösségi terévé vált és az intenzív használat miatt teljesen amortizálódott. Az új Erzsébet tér (az ), valamint a szintén megújuló 2014-ben is a hosszúra nyúlt nyáresti éjszakák biztos pontja lehet. A Nyugati tér és a Széll Kálmán tér jelenleg szintén mindenre emlékeztet, csak nem egy európai főváros terére. A látványtervek alapján van rá remény, hogy hamarosan modern, letisztult tereket vegyünk birtokba.
Nem volt túl régen, amikor a troli utasainak villanyszerelési és munkavédelmi ismeretekkel kellett fölszerelkezniük, ha el akarták kerülni a megrázó élményeket. A 412-es Ikarusok gyakrabban gyulladtak lángra, mint a kilencvenes évek külvárosi diszkói a Molotov-koktéloktól, az esőben enyhén beázó buszok pedig még mindig a közösségi közlekedés jelenéhez tartoznak.
Ha mindez nem is máról holnapra változik meg, idén jöhet. A FUTÁR kijelzőiről leolvashatjuk például, hogy mikor érkezik a következő jármű, valamint elkezdődik az elektronikus jegyrendszer bevezetése, így a pénztáraknál végre nem lesz akkora sor, mint egy Coelho-dedikáláson, az időalapú jegy bevezetésével pedig nem kell egy teljes vonaljegyet fizetnünk, ha mondjuk mindössze egy-két megállót utazunk. A beléptető kapuk megjelenésével ugyan eltűnik egy turistalátványosságnak felérő szakma, vagyis a metrók bejáratánál álló jegyellenőrök, de talán megéri változtatni az eddigi, hungarikumnak is beillő gyakorlaton.
A kétkerekűt egyébként kártya segítségével „kölcsönözhetjük” az igen sűrűn elhelyezett dokkoló állomásokról. Mivel a tervek szerint harminc percig ingyen használhatjuk, a jövőben sokkal gyorsabban közlekedhetünk a belvárosban, mint eddig.
7/10
Parkok és kertek
Nemcsak tucatnyi tér és pusztuló épület újul meg, hanem számos park is. A már írtunk: a Duna-parti, mégis igen elhanyagolt területen szabadtéri kondipark, futópálya és napozóágyak is helyet kapnak, a híd alatt BMX-pálya, a Bálnához kapcsolódva pedig egy klassz, vízen lebegő kert jön létre.
A szomszédos kerületben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kapcsolódóan újul meg az eddig igencsak sivár Orczy-kert. A park szélén néhány régi ipari épületet lebontanak és az új zöldfelületek mellett lovaspálya, focipálya, teniszpálya és bárki által használható uszoda is helyet kap, valamint újjászületik a Csinibaba című filmben is gyakran feltűnő csónakázó tó.
A Népliget eddig csak a legritkább esetben jutott eszünkbe, mint egy kellemes séta lehetséges helyszíne, de hamarosan ezt a parkot is felújítják és – ha megvalósulnak a Fradi tervei - helyet kap egy új „sportváros” is multifunkciós csarnokkal, szabadtéri és fedett uszodával, valamint szállodával.
Az első sajtóhírek alapján a melletti területre is izgalmas tervek születtek: az egykori vasúti területen ideiglenes jelleggel egy tizenötezer négyzetméteres parkot hoznának létre, amely kapcsolódna a süllyesztett Eiffel térhez is. A motorszín értékes épületét megőriznék és rendezvényhelyszín jöhetne létre.
A budai oldalon csak egy, de annál fontosabb fejlesztés van megvalósulóban: a kelenföldi Bikás park neve eddig sokaknak nem csengett ismerősen, de a hasonló nevű metrómegálló fölött egy hatalmas, frissen felújított terület fekszik kis tóval, görparkkal, kutyafuttatókkal, közösségi kerttel, futópályával és kávézóval.
Idén élettel telik meg a második világháború óta romos Honvéd Főparancsnokság is. A fekvő neoreneszánsz épület rekonstruálására több építész, így Kis Péter és Zoboki Gábor irodája is készített terveket. Az újabb elképzelések szerint megvalósuló mostani felújítás valójában nem újjáépítés: egy izgalmas és takarékos koncepció mentén megtisztítják az épületet, így láthatóvá válnak az eredeti tégla- és kőfalak. Amit szükséges, kiegészítenek, de – talán a romkocsmák világát megidézve – az épület megmarad „eredeti” állapotában, helyet adva turisztikai információs pontnak, kávézónak, étteremnek, a kis udvarban pedig rendezvényeket is lehet tartani.
Az Operaházzal szemben álló Drechsler-palota is elnyerheti méltó helyét Budapest legszebb épületei között. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, még romosan is gyönyörű épület felsőkategóriás hotelként az Andrássy út régi-új színfoltja lehet. Végül említsük meg a Pollack Mihály téren álló Károlyi-palotát. A Magyar Nemzeti Múzeum mögötti épület felújítása korántsem biztos, de a közelmúltban felmerült a fantasztikus belső terekkel rendelkező Ybl-féle épület „rométteremmé” vagy butikhotellé alakítása. Hajrá.
9/10
A sport szentélyei
Az Üllői út 129. cím sokaknak nem mond semmit, másoknak viszont egy család, egy szenvedély, maga az élet. A Fradi régi Albert Stadionja sok legendás meccsnek adott helyet, de az elavult épület helyén – illetve majdnem a helyén – egy új multifunkciós aréna kap helyet. A müncheni Allianz Arénához hasonló, önfenntartó, átvitt értelemben is „zöld” stadion alkalmas lesz focimeccsek mellett koncertek, boxgálák és számos más esemény megtartására, valamint a külföldi modellt átvéve helyet ad a klub új múzeumának is.
A munkagépek javában dolgoznak a különleges bevilágítókról elnevezett Tüskecsarnok építésén is. A 4000 főt befogadó multifunkciós épületben helyet kap többek között egy jégkorongmeccsek rendezésére is alkalmas pálya, valamint mélygarázs és uszoda is épül a területen. A belső kerületeken kívül ugyancsak történnek fejlesztések: a zuglói BVSC-ben nevelkedett többek között Kemény Dénes, Faragó Tamás, Szécsi Zoltán és Kis Gábor is, a megújuló, energiatakarékosabb Szőnyi úti uszoda pedig a következő generáció olimpikonjainak otthona lehet.
10/10
A belváros megújulása
Budapest épített öröksége teljesen egyedi, így az összeállítás utolsó része is némileg rendhagyó: nem egy konkrét épület, tér vagy metróvonal, hanem a megújuló belváros „névtelen” házai szerepelnek itt, a maguk és .
Szerencsére egyre több háztulajdonos és lakóközösség ismeri fel, hogy az ingatlanuk értékén nem feltétlenül lendít, ha a képest csak annyi változott, hogy a KÖZÉRT helyett most szupermarket áll a sarkon, de a homlokzat ugyanúgy leomlik. Az mentén is egyre több a szép homlokzat és az .
Ez a pont tehát a „felújított régi bérházaké”, amelyekből szerencsére egyre több van Budapest-szerte. A fenti képen látható épület például néhány hónapja még teljesen romos, szürke állapotban állt, majd néhány hét alatt újjávarázsolva áll az V. kerületi Vadász és a Báthory utca sarkán.Bőven van még mit építeni kedvenc városunkban, de tény, hogy idén rengeteg régóta tervezett fejlesztés valósul meg, amitől a város még élhetőbb és szerethetőbb lesz. Ha tetszett ez a korántsem teljes lista, nyomj te is egy lájkot a cikk végén!