1/6
Óriáskerék állott, most kőhalom
Az Erzsébet tér rendszerváltás utáni története jól ismert. Idővel kitelepült a buszpályaudvar (ennek épülete a jelenlegi Design Terminál), a színházépítési káosz után a magyar kreativitást fémjelezte, hogy egy vesztett helyzetből lett erény: a és a park néhány év alatt – különösen nyáron – a hosszúra nyúlt pesti éjszakák egyik alapvető találkozóhelye, generációs élmény lett.
Az intenzív használat azonban megtette hatását, a térkövek összetöredeztek, és a tóban addig ismeretlen, értelmes lények fejlődtek. Az ősz folyamán megkezdett felújítás után egy karakterében az eddigiekhez hasonló, de megújult teret, valamint kibővített klubot kapunk színházteremmel, közösségi terekkel és . A tér építése tehát gőzerővel folyik, így kíváncsian várjuk a fejleményeket.
2/6
Párizsi udvar, budapesti szív
A Ferenciek tere a kezdet kezdete óta Pest szerkezeti középpontja, amely két alkalommal élt át paradigmaváltást. Az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódva lebontották a középkori városrészt és megépült a két Klotild-palota, valamint a Schmahl Henrik-féle zseniális Párizsi Udvar.
A dübörgő KGST idején, az 1970-es években egy modernnek gondolt megoldás mentén építették át a teret. Az akkori tervezők úgy gondolták, hogy a várost többszintes alul- és felüljárórendszerekkel kell szétszabdalni, hogy utat törjenek a motorizációnak, és a halálos iramban száguldó Trabantok foglalják el az utakat.
A korabeli tervezők sajnos egy tényezőt felejtettek el: az embert. A Ferenciek (akkor Felszabadulás) széttöredezett, hangos, dehumanizált térré változott, a Kossuth Lajos utca pedig olyan sivár nagyvárosi autópálya lett az évtizedek alatt, hogy a Kraftwerk is elmorzsolt egy könnycseppet az
'>Autobahn megírásakor.
Mindannyian emlékszünk még félhomályos parkolóra az időközben szintén átépített Március 15. téren, ahol a hungarikumnak számító „Hogyan raboljuk le az autósokat azért, mert egy összetekert újságpapírral rámutatunk az üres helyre” verseny díjazottjai szedtek védelmi pénzt a parkolóktól. Mindez a múlté, jövőre a Budapest Szíve Program eredményeképp emberléptékű, kényelmesebb és rendezettebb téregyüttesen sétálhatunk a Ferenciek környékén.
Az idén kezdődött felújításon minden az „ojjektum” bontásával kezdődött. A legfontosabb célok a tér megtisztítása, a terek összekapcsolása és a gyalogosok előnyben részesítése. A Duna és a Kígyó utca kiteresedik, a járdák gránitszürke térkővel lesznek burkolva, – ahogyan a látványterveken is látszik – a kiemelt helyeken egyedi rakással és mintákkal, ami a tér egyedi alakjára reflektál. A ferences templom előtti Nereidák kútja ezentúl ivókút lesz, elültetnek 63 új facsemetét és 3000 cserjét, továbbá egyedileg tervezett utcabútorokon pihenhetünk meg.
Tény, hogy egyelőre nem egy belvárosi oázis lesz a Ferenciek, ugyanakkor sokkal lesz belőle, méltóan központi szerepéhez.
3/6
Egy kapu, ami sosincs zárva
A következő egy-két évben sorra újulnak meg Erzsébetváros terei, ezek sorába illeszkedik a Madách tér ősszel megkezdett felújítása. Korábban több – nagyrészt papíron maradt – terv is született a méltó kialakításra: egykor az párjának szánt Erzsébet sugárút, illetve Madách sétány végpontjának szánták, ennek részeként épült meg a nagyszabású épület a maga téglaarchitektúrájával és boltíves kapujával.
Az utóbbi időben kezdett életjeleket mutatni a tér, az árkádok alatt a , a és a terasza is általában jó választás, de a fentiek fényében érthető, hogy megmagyarázhatatlan volt a városszerkezetileg nagyon előnyös helyen lévő tér eddigi alulhasznosítása.
Óriási pozitívum, hogy a kerület hallgatói ötletpályázatot írt ki a tervezésre és a kerületiek is megkérdezték, így a különböző irányból érkező ötletek egy része beépült a végleges tervekbe. Tény, hogy a felújítás után sem nyit kisebb arborétum a téren, de a parkoló autók helyén esztétikus térkő, ledekből álló fénycsík és kellemes vízfelület várja a reggeliző helybelieket, a napfényre vágyó irodistákat és a romkocsmatúrára indulókat.
A boltív egyben a és Erzsébetváros kapuja. Régi-új bárok, árkádok és szökőkutak: minden adott, hogy igazi közösségi tér legyen az Örkény előtti térből, ami biztosan nem csak egyperces hírnevet szerez magának.
4/6
Keleti oldal, nyugati oldal
A mai Nyugati térről 1846-ban indult az első magyar vasútvonal Pest és Vác között. Később, a Nagykörút építésének az egykori Indóház az útjában állt, ezért az Eiffel-iroda tervei szerint épült néhány méterrel hátrébb került.
A tér másik meghatározó épülete az egykori technikai színvonalon a csúcsot jelentő, 1984-ben elkészült Skála Metró, amelynek szlogenje a kihagyhatatlan „metróval a Metróba” volt. A Déli pályaudvar tervezőjeként is ismert Kővári György füstüveggel borított, elegáns épülete a korabeli szocialista luxust fogadta magába: nem (csupán) NDK turmixgépet, hanem személyi számítógépet, videokazettákat és exportra szánt VOR-öltönyt is lehetett vásárolni.
Az idill azonban nem tartott örökké, így ma már senki sem bánkódik a west balkáni állapotok felszámolásán: a pontos részleteket még nem ismerjük, de a látványtervek alapján a legendás óra megmarad, az átláthatatlan aluljárórendszer egyszerűsítése, a zöldfelületek növelése és a függőkertszerű teraszok használatba vétele pedig új életet adhat a térnek.
A tehát megújul, így a csalamádés burger valószínleg búcsúzik, de a genius loci megmarad. A sarkon ezután is vár például a Petró Hentes, a város egyik legjobb véres hurkájával.