1/9
A Fény utcai piac - a budai mamák gyűjtőhelye
Mondanunk sem kell, a legtöbb gasztronauta által ajnározott piac Pesten van. Kivétel kettő, a MOM Park biopiaca és a . Mivel lángos ügyben elfogultak vagyunk, ezért mi a Fény utcaira szavaztunk ebben az összeállításban. Itt találhatjuk a Sonkást, az alsó bazársoron az Ezerfűszert, a Kárpáti melletti sarkon meg a kihagyhatatlan kemencés lepényest. A piac nem a legolcsóbb a városban, de az, hogy a budai nyugdíjasok is itt vásárolnak, megnyugtató mérték számunkra. No meg, ha már arra járunk, ne hagyjuk ki a piac bejáratánál lekötött biciklik mustráját, sokszor többszázezres példányokban gyönyörködhetünk.
2/9
A Bambi mogorva autentikája
Hogy egy jó városi közhellyel éljünk, a megállt az idő. Ez mára egy tudatos vendéglátó védjeggyé vált a Bem téri kis presszóban. A gyógypapucsos goromba nénik pont úgy szolgálják fel a tejeskávét, ahogy azt szüleinknek tették. Ennek köszönhetően értelmiségiek, retróval barátkozó fiatalok és önmagukban autentikus nyugdíjasok törzshelye. Ha külföldi vendégünk beleszagolna a rendszerváltás előtti Budapestbe, a után ez a leghitelesebb mauzóleum.
3/9
A Normafa rétese
Viszonylag kevés olyan ember él Budapesten, akinek nincs gyerekkori élménye a rétesről. A kis fabódé töretlenül szolgáltatja a kirándulók és a hegyvidéki őslakosok számára a nosztalgikus falatokat. Nem akarunk hazudni, senki se itt keresse a város legjobb rétesét, itt a látványon és az illatokon van a hangsúly. Azon, hogy a kiadó ablaktól számítva tíz lépésnyire olyan padot találunk, ahonnét falatozás közben az egész várost belátjuk. A kávéjuk szinte ihatatlan, de a forralt boruk életmentő lehet egy egész napos havon csúszás után.
4/9
A városmajori öregurak
A Városmajor méltatlanul elfeledett része a városnak. Pedig itt aztán van friss levegő, szuper jó Csaba utcai , de ami a szerintünk a legkedvesebb, az a városmajori nagypapák együttese. A park közepén, a piros padoknál találhatjuk a központjukat. Itt megy egész nap a kártyázás, sakkozás, unokákról beszélgetés, asszonyokról panaszkodás. Amennyiben olvasná valaki cikkünket a helyi önkormányzattól, ezúton szeretnénk üzenni a bácsik nevében, hogy nagyon szeretnék, hogy az asztalokat rendbehozzák, mert már bridzsre alkalmatlanok. Kemény kartonlapokat kell magukkal hozniuk a közös partikhoz.
5/9
A Gyermekvasút és kallerei
Hogy mit szeretünk a legjobban a ? Legfőképpen azt, hogy még mindig létezik, hogy nincs olyan EU-s gyermekvédő szervezet, aki betiltaná ezt a rém kedves járatot. Mai napig a jó tanuló gyerekekből lehet vasutas 10 és 14 éves koruk között. Igazán szürreális élmény, amikor a pénztárnál egy tíz éves gyerek ad vissza tízezresből, vagy amikor a “kétajtós szekrény” jegyét ellenőrzi egy őzike testű kislány. Az áraikat viszont nem tartották nosztalgikusan, egy vonaljegyért 700 forintot kell fizetnünk.
6/9
A kerékpárkompatibilis Fogaskerekű
A Hegyvidéken biciklisként létezni nem egy egyszerű feladat. Lejutni a belvárosba a legnagyobb suhanás, de fáradtan, munka után, ne adj' isten buliból feltekerni a hegyre kemény feladat. Viszont hála a budai oldal fantasztikus alternatív közelkedési eszközeinek, megúszhatjuk az emelkedőt. A feltolhatjuk a bringánkat, így egy BKV jegy áráért megtehetjük, hogy a hazaúton is csak lefelé gurulunk. Pótolhatatlan élmény az első, hajnali öt órakor induló járat, amin kedves ‘félrészeg’ budai biciklisták józanodnak.
7/9
A Mechwart-liget ágyásai és szökőkútja
A Mechwarton lenni igazán bel-budai élmény. A parkot és környékét két éve teljesen felújították. A domb tetején lévő házasságkötő teremnek köszönhetően a tér állandóan tele van menyasszonyokkal, vőlegényekkel, fotósokkal és násznéppel. A virágágyásai a város egyik legízlésesebbjei. Az egész liget kicsit olyan, mint a Truman show, brüsszeli parkokat idéző tisztaság és önfeledt gyereksikoly a köbön.
