Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle... A dalt mindenki ismeri gyerekkorából, az ételt már kevésbé. A főleg Vas és Zala megyében elterjedt egytálételt már a Móricz Zsigmond körtér mellett a budapestiek is megkóstolhatják. A dödölle egyébként főtt krumpli és liszt keveréke, amit kanállal kiszaggatnak, majd vagy letesznek egy edénybe, és zsírral meglocsolva megsütnek, vagy egyesével pirítják le forró zsírban. Általában sült hagymával tálalják, de régen szívesen ették savanyúsággal is, ma pedig gyakran kínálnak hozzá tejfölt és sült szalonnát. A hely, amit ennek a monofoodnak szentelnek a fővárosban az Őrséget idézi, mind ízekben, mind megjelenésben. A pult körül egy, az Őrségben jellemző kástut mintáz a pult, a falakon régi képek, festmények, az egyik asztal pedig matricákkal van teleragasztgatva. Azért a kínálatban megjelenik némi újhullám is: az étlapon a három állandó tétel a hagymás-tejfölös, a szalonnás-hagymás-tejfölös és a kecskesajtos. Ezenkívül mindig van két vendégszereplő. Arra is figyelnek, hogy legyen mentes verzió, vallják, hogy ennél az ételnél is ki lehet kerülni a húst és a laktózt, de még a glutént is. Bár a street food a nagyvárosban hódít, tényleg sikerült nagyon házias, nagymamás, hagyományos módon tálalni!
(Borítókép: Major Kata - We Love Budapest)
