Budapest egyik legrégebbi művészmozija idén ünnepli 100. születésnapját, a centenárium alkalmából számos programmal és különleges vetítésekkel készül a Puskin. Ennek apropóján jártuk be az épület tereit. A centenárium annyiban becsapós, hogy míg a filmszínház idén lépett be a matuzsálemi korba, az annak otthont adó épület már 1895 óta áll a Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán.
Semmelweistől a pazar kávéházig
Ehhez a belvárosi telekhez számtalan történet fűződik. Egykor egy jezsuita kolostorként használt épület állt a területen, ahol az 1810-es évektől a Pestre költözött nagyszombati egyetem Szülészeti Tanszéke működött. Ezen a helyszínen volt medikus hallgató Semmelweis Ignác is. A klinika 1859-ig működött itt, az épületet elbontották, helyén pedig évekkel később (1895) felépült a Czigler Győző tervezte Tudomány Egyetemi Alap bérháza. Így hát az épület homlokzatán lévő szobrok nem a filmszínház isteneit idézik, hanem az építtetőre utalnak. Vagyis a Tudás, a Dicsőség, a Hit és a Törvény allegorikus alakjai.
A bérház földszintjén már átadása után is sorra nyíltak az üzletek, ám a köztudatban leginkább a sarki helyiségben üzemelő Magyar Világ Kávéház miatt maradt meg. A környék az 1900-as évekre már a politikai és kulturális élet fontos helyszínévé vált, így a kávéház is művészek, irodalmárok, közéleti szereplők, a pénzarisztokrácia és a sportemberek kedvelt találkozóhelye lett. A pazarul berendezett helyszínen gyakori volt az ötórai tea és az élő zene, a Színházi Élet hasábjain szinte himnuszt zengtek az átalakított helyről.
A kávéház pazar új köntöse, a pompás konyha, a nagyszerű kiszolgálás, a kitűnő zene és mindenekelőtt az a finom és előkelő társaság, amely a »Magyar Világ« falai között napról-napra találkozik – tündérvilágot jelentenek a pesti éjszakában –, a pesti nappalban pedig egy kedves és családias kávéházat, ahol mindenki otthon érezheti magát.
Megjelent a filmszínház
A fényes kávéház helye előbb bankká, a 20-as évek második felére pedig mozivá alakult.
1926. november 26-án nyitotta meg kapuit a főváros új filmszínháza, a Fórum Mozi.
A 20-as években egyre inkább megnőtt az igény a filmek iránt, az évek óta filmkölcsönző céget működtető Deák Jenő kapva kapott az alkalmon, Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján pedig többedmagával létrehozta a Fórum filmszínházat, a mai Puskin elődjét. A Fórum hamar a pesti közönség kedvelt mozija lett.
Már a megnyitón hatalmas tömeg gyűlt össze, szmokingos és estélyi ruhás alakok töltötték meg a nézőteret, ahol az est fényét csak emelte a pompás enteriőr. Az aranyozott szobrokkal, domborművekkel díszített terem Kristián Sándor és Varga Oszkár munkája volt, míg a csillárt Grünberger Jenő szállította. A vörös bársonyszékeknek köszönhetően pedig igazi elit helyen, már-már színházban érezhette magát a közönség. Ma is impozáns belső tere miatt a Puskint a világ legszebb mozijai között tartják számon.
A társadalom krémje volt ott a megnyitón
Mielőtt a mozi a nagyközönség előtt is kitárta volna kapuit, tartottak egy díszes megnyitót, ami hatalmas társadalmi eseménynek számított, közel 900 ember vett részt rajta, a nézők között pedig ott volt József Ferenc főherceg és felesége, Anna főhercegnő is. Az eseményről hosszan megemlékezett Az Est újságírója, így tudjuk, hogy még a filmvetítés előtt az Operaház egykori karmestere, Szikla Adolf vezetésével zenekar játszotta el Beethoven István király-nyitányát, majd a Himnuszt. Ezután megkezdődött a vetítés,
először magyar és külföldi hÍradókat, majd egy 8 felvonásos vígjátékot, a Josette kisasszony, a feleségem című némafilmet láthatta a közönség. Ám a fő attrakció nem ez, hanem az 1924-es A bagdadi tolvaj volt.
Botrányos hangosfilmvetítés
A mozi indulása után pár évvel a némafilmek helyét folyamatosan átvette a hangosfilm, az egykori filmszínházaknak is haladniuk kellett a korral. A Fórumot az országban elsőként építették át hangosfilmszínházzá az amerikai Western Electric Sound System berendezése alapján, majd követezett az újabb nagy esemény a mozi életében: 1929 szeptemberében a hangosfilm vetítése. A történetből majdnem semmi nem lett, a vetítő miatt kisebb szabadalmi botrány kerekedett az egészből. Az amerikai gyártót ugyanis nemzetközi szinten perelte a német Siemens & Halske, akik úgy vélték, hogy a Western Electric az általuk szabadalmaztatott alkatrészeket használt a maga berendezéséhez, amelyhez nem kért tőlük engedélyt.
A pert Magyarországon is elindították, ezért a megvásárolt amerikai berendezést 1929. szeptember 10-én lefoglalták a magyar hatóságok, veszélybe sodorva az első hangosfilmvetítést. Végül gyors döntés született, és, ahogy a Magyarország című lapban is olvasható, „a budapesti központi járásbíróságon, ahová a fellebezés folytán az ügy került, […] Cukor járásbíró földoldotta a Singing foolt a zárlat alól. A Fórum színház a filmet már pénteken be fogja mutatni.”
Olasz premierek első számú mozija
A Fórum Budapest egyik legelőkelőbb és legnépszerűbb filmszínházának számított, rendszeresek voltak a filmpremierek, a forgalmazók szívesen hozták ide a legjobb filmjeiket. Itt volt a magyar filmsiker, a Hyppolit, a lakáj díszbemutatója is, ám az 1939-es második zsidótörvény idején az addigi vezetésnek mennie kellett. Az intézmény egészen 1944-ig az olasz állami Esperia filmvállalat befolyása alá került, így itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit. A II. világháború után a Kisgazdapárthoz, az államosítás után a Fővárosi Tanácshoz került, ebben az időszakban nevezték át Puskinra.
Bár 1988-ban technikailag felújították a mozit, 1998-ban alakították át teljesen, és az addig egytermes, páholyos nézőtér helyett három nézőteret alakítottak ki. Az eltelt évek alatt a 3 teremből 5 lett, és mindegyik egy híres filmsiker nevét viseli (Metropolis, Amarcord, Körhinta, Annie Hall, Mephisto).
Különleges programsorozattal ünnepelnek
A 100 éves centenárium megünneplésének megadják a módját a Puskinnál, szeptembertől november végéig a legszínesebb programokkal várják a moziszeretőket. A Puskin 100 Mozifesztivál programsorozatban
35 mm-es különlegességek, ritkán látható klasszikusok, élő zenés vetítések és híradós filmklubok idézik fel a mozi első száz évének történetét.
A fesztivál szeptember 25-én Fritz Lang Metropolis című klasszikusával indul, amelyhez Zságer Balázs komponált új, élőben megszólaló elektronikus kísérőzenét. november 23-án mi is átélhetjük mindazt, amit az 1926-os díszelőadás nézői, hiszen pontosan 100 évvel a vetítés után visszatér a Puskin vásznára A bagdadi tolvaj.
A némafilmes hagyományhoz kapcsolódik Charlie Chaplin Aranyláz című klasszikusa is, amit a mozifesztivál záróakkordjaként nézhetünk majd meg, élő zenei kísérettel. Érdemes a Puskin műsorát böngészni, mert többek között olyan klasszikusokra is beülhetünk, mint a Hyppolit, a lakáj (Székely István), a Húsz óra (Fábri Zoltán), a Volt egyszer egy Amerika (Sergio Leone), a Szerelemre hangolva (Wong Kar-Wai) vagy A medence (Jacques Deray).
Az alábbi galériában még több fotót láthattok a Puskinról!
Források:
- Magyar Világ – tündérvilág, Színházi Élet, 1922
- Bankot telepítenek a „Liba-szobába”, Magyarország, 1923
- Új filmszínház a Kossuth Lajos uccában, A bagdadi tolvaj a filmtechnika legcsodásabb alkotása, Az Est, 1926
- Domonkos Csaba: 95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház, PestBuda, 2021
- Hangosfilm.hu
